Vadonatúj szolgáltatás, a Digital Box kápráztatja el a LEGO néhány márkaboltjába betérőket. Ha a vásárló az üzletbe kihelyezett, kamerával ellátott képernyőnek megmutatja valamelyik termék dobozát, láthatja, hogy az adott készletből mit lehet építeni, például egy forgó propellerű repülőt vagy egy „élő” várost. A technológia a csomagoláson lévő kód alapján azonosítja, hogy milyen, elforgatható digitális képet küldjön a képernyőre.

Ez a „játék” azonban – amelyhez hasonló több fantasztikus filmben felbukkant – nem csak a vásárlók szórakoztatására (és persze vételre késztetésére) vethető be. Alkalmazható például egy termelő üzemben is. Egy cég karbantartójának a munkájához sok-sok adat nehézkes követése is hozzátartozik, ám a jövőben elég lesz körbejárnia a gyárban, s a gépek, alkatrészek előtt felemelni az okostelefonját, bekapcsolt kamerával. A kijelzőre közvetített képen – a képregények szövegbuborékaihoz hasonlóan – az adott géphez kapcsolódó extra információk jelennek meg. Például, hogy mikor vásárolták, milyen kapacitással dolgozik, mikor vizsgálták át utoljára, és valamiféle karbantartás hány százalékot javítana a hatékonyságán.

A fenti megoldás az egyre népszerűbb új technológiára épül: ez a kiterjesztett valóság. Az angol augmented reality (AR) gyűjtőfogalom lényege a valóság kiterjesztése  Ha szabad szemmel szétnézünk, tereptárgyakat, épületeket, embereket látunk, az AR segítségével azonban pluszinformációkat csatolhatunk a látványhoz.

Csupán béta verzió az az AR szoftver, amelyet Timo Elliott, az SAP BusinessObjects részlegének egyik vezető fejlesztője mutatott be nemrég, de már most képes arra, hogy a felhasználó mobil eszközéről származó helyi információ (földrajzi elhelyezkedés, giroszkóp és kamera által közvetített kép) alapján csatlakozzon a vállalati információs adatbázishoz, és az üzletmenettel kapcsolatos infókat, figyelmeztetéseket, segítségeket jelenítsen meg a képernyőn.

Sőt, a kereskedelemben is működhet az újítás: egy butikos például mobiltelefonnal megvizsgálhatja a kirakatot, s a ruhák képe mellé a szoftver kiírja, hogy az adott termék mikor került a kirakatba, és mennyivel nőtt a forgalma a kihelyezés óta. Így könnyen eldönthető, nem szükséges-e lecserélni a kirakati darabokat.

Nem sci-fi már | Egy iPhone alkalmazásfejlesztő szoftvercég, az Acrossair már élesben kipróbálható, letölthető megoldásokat is kínál. Alkalmazását elindítva például csak körbeforgunk egy plazában, és megnézhetjük, melyik irányban, milyen messze van a legközelebbi étterem, mozi vagy egy kívánt profilú üzlet. Turistáknak, gyalogosoknak sem kell már elveszniük, ha valamelyik (a budapestinél kissé szövevényesebb) metróhálózatot szeretnék feltérképezni, a cég iPhone-os AR alkalmazása a GPS, a telefonba épített mozgásérzékelő szenzorok és a képfelismerés segítségével megtalálja az adott tartózkodási helyünkhöz legközelebbi megállókat, majd oda is vezet minket.

Immár magyar vállalatot is találhatunk az AR feltörekvő világában: a 2007-ben alakult, kiterjesztett valósággal pedig 2009 óta foglalkozó Neonia Kft.-t. Bacsa Mariann, a cég ügyfélkapcsolati vezetője szerint legelőször a termékek, szolgáltatások interaktív és különleges bemutatása ragadta meg őket az autó-, illetve a játékipar területéről. Az utóbbi hónapokban robbantak be a tengerentúlon a mobiltelefonos alkalmazások, amelyek teljes mértékben új utat nyitottak meg a valós és virtuális világ összekötésére. „A kijelzőn láthatjuk, ahogyan a körülöttünk lévő valóságos térre olyan információk és ábrák kerülnek, amelyek nagyon hasznosak lehetnek, vagy éppen szórakoztatnak minket” – magyarázza.

A Neonia a kezdetek óta készít speciális, flash alapú alkalmazásokat termékek bemutatására. Hazai és külföldi rendezvényeken, kiállításokon megtekinthetők a magyar cég AR alapú, egyebek közt dohány- és gyógyszeripari termékekhez, mobiltelefonokhoz kötődő reklámjátékai is. Bacsa Mariann szerint a fogalom a nevében hordozza sikerét, a reklámozás, rendezvények, promóciók világában valóban kiterjeszti a lehetőségeket, s azoknak így csak a fantázia végessége szab határokat.

A jövő üzlete | Hatalmas a fejlődési potenciál: a Juniper Research 732 millió dollárra (mintegy 155 milliárd forint) becsüli azt az összeget, amelyet három év múlva az AR alkalmazások letöltése, az előfizetéses szolgáltatások vagy éppen a kapcsolódó reklámbevételek hoznak majd. A fejlesztésének legelső hulláma már 2009-ben elindult, s a Juniper kutatásai szerint 2010 végétől két-három évig tartó periódus alatt ér el odáig a piaci környezet, hogy ezek használata általánossá válik. Ekkorra terjednek el elegendően széles körben a megfelelő okostelefonok, táblagépek és hasonlók.

Az új iPhone 4 készüléket például egy előző generációs 3GS-sel hasonlította össze az Acrossair. A tesztből kitűnt, hogy az új iPhone érzékenyebb giroszkópja és helymeghatározó eszközei, fejlettebb kamerája és nagyfelbontású kijelzője segítségével az információk is szebben, gyorsabban és részletesebben jelennek meg, mint a 3GS képernyőjén. A Juniper szerint az AR üzlethez kapcsolódó idei globális árbevétel még nem lesz több 2 millió dollárnál, ám szinte bizonyos, hogy e technológia robbanásszerű növekedés előtt áll.

Az osztrák Mobilizy által készített Wikitude például olyan turisztikai alkalmazás, amely a telefon kamerájával látható tájképre a kijelzőn extra információkat vetít, megmutatja a nevezetes pontokat és az azokhoz kötődő információkat. A napokban már itthon is kipróbálható hasonló: nem tévednek el a Szigeten azok, akik egy androidos okostelefonra letölthető Sziget Iránytűt használnak. A Vodafone Layar nevű, friss és ingyenes alkalmazása valós időben mutatja a színpadok, a sátrak és más programok helyét.

(Az írás a Figyelő 2010/32. számában jelent meg.)