Mostantól XL-es ruhába bújhat a Blu-Ray technológia: 100 és 128 gigabájt kapacitású változatok specifikációit szabványosították. Cél a vállalati felhasználás.
Az eddigi 50 GB kapacitású megoldások bővítését határozta el az adathordozó-gyártókból álló Blu-Ray Disc Association (BDA), amikor meghatározták két új Blu-Ray szabvány végleges formáját. A BDXL névre keresztelt megoldásban kétféle lemeztípus lesz, a 128 gigabájtosak egyszer írhatóak és négyrétegűek, a 100 gigabájtosak pedig háromrétegűek, ám újraírhatóak lesznek.

Az új szabványt a Sony és a Panasonic indította el: azzal érik el az adatkapacitás növekedését, hogy több réteget és rétegenként sűrűbb adattásolást tesz lehetővé, így az eddigi 25 gigabájtos rétegenkénti adatkapacitás 33-ra nő. A BDA ügyelt arra is, hogy az új szabványú lemezeket kezelő berendezések tökéletesen kezeljék a hagyományos Blu-Ray lemezeket is. Ezzel az a vita is lezárult, pontosan milyen módon növeljék a BD-lemezek kapacitását, hiszen a BDA tagjai közül nem először javasoltak hasonló módszert, ám a TDK, a Sharp és a Pioneer ötleteit (melyek akár 200, sőt 500 gigabájtos típusokat is vizionáltak) a szövetség végül elvetette.

Nem szórakozás: archiválás! | Ekkora kapacitásra már nem a Blu-Ray mai tipikus felhasználóinak van szüksége: a BD-lemezekre égetett filmek és játékok közül még kevés használja ki valóban a média jelenlegi 25 illetve 50 gigabájtos nagyságát. A BDXL lemezeket a tervek szerint főként archiválási feladatokra használhatják, ráadásul nem csak a filmek vagy egyéb digitális média területén, hanem bárhol, ahol nagy mennyiségű adatok mentését kell megoldani.

A jelenlegi, vállalati adatmentésben használt technológiák közül még mindig nagy szerepe van a szalagos megoldásoknak, emellett a merevlemezek is csupán másodlagos helyet foglalnak el - a közeljövőben talán megszülethet az a média, amely felválthatja az eddigi archiváló eszközöket. Azonban még kérdéses, mikortól lesznek kaphatóak a BDXL lemezek és az ezeket kezelő eszközök, hiszen a szabványosítás csupán annyit jelent, hogy a gyártók mostantól licencelhetik és fejleszthetik saját megoldásaikat: a kész termékek piacra kerülésének napjáig azonban még érdemes jó párat aludni.

Japánban 3D nyomtatással húztak fel egy vasútállomást

Pillanatok alatt készen lettek vele, és spóroltak is rajta. Ha később is megfelelőnek bizonyul, más létesítmények újjáépítésénél is felhasználják majd az új technológiát.
 
Körképünkben áttekintjük, hogy szűkebb és bővebb környezetünkben mit sikerült elérni a digitális gazdaság és életvitel felé vezető úton. Spolier: nem állunk olyan rosszul, mint gondolná, és nem állunk olyan jól, mint szeretné.

a melléklet támogatója a One Solutions

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.