Amikor az IBM aktuális pénzügyi eredményeit elemezve megnéztük a vállalat egyik legrégebbi szoftveres pillérének számító Lotus Notes-ot, pár sorban utaltunk rá, hogy a több évtizedes múltra visszatekintő szoftver manapság már jóval több, mint levelezőkliens. Ez a Notes már nem az a Notes – és nem mellesleg: ez az IBM sem az az IBM.
Néha nem vezetnek jóra a berögzült információk: ez okozhatja többek között, hogy abszolút nem reprezentatív felmérésünk szerint a Lotus Notes-ot még mindig sokan tartják "valami régi levelezőprogramnak", mint ahogy az IBM-mel kapcsolatban is a többség csak "nagy szerverekről" és nagyváéllalati megoldásokról beszél. Ehhez képest ma már egyik állítás sem pontos.
A Notes máig töretlen fejlődése és az IBM szoftveres kínálata kapcsán beszélgettünk
Horváth Andrással, a vállalat senior IT-specialistájával.
Torzuló információk ■ "Már eleve az is egy tévedésen alapult, amikor évtizedekkel ezelőtt a felhasználók nagy része pusztán levelezőkliensként azonosította a Lotus Notes-ot" – indította a beszélgetést Horváth András. A szakember szerint a szoftver már fejlesztésének korai stádiumában fontos csoportmunka-elemeket tartalmazott, egyszerűen csak annyi történt, hogy akkoriban leginkább levelezőprogramokra volt szüksége a vállalatoknak, és ezen a téren valóban jó választás lehetett a Notes.
Egyik legnagyobb előnye ezen a téren már a kezdetekben is az volt, hogy mind szerveres, mind pedig kliens-oldalon nagyon széles kompatibilitással rendelkezett. Futott windowsos és linuxos kiszolgálókon, de akár mainframe környezetben is, a felhasználók gépein pedig tökéletesen működött Windows, Linux, de akár Mac rendszeren is. Épp ezért hosszú évekig valóban a céges levelezés és naptár volt a Notes két legfontosabb felhasználási területe. Ettől azonban nem álltak meg a fejlesztések, és a szoftver (a jelek szerint többek számára némelyest észrevétlenül) összetettebb, bővíthető platformmá nőtte ki magát.
Virtuális dohányzók ■ Az IBM jelenlegi szoftverkínálatának és ezen belül a Notes-nak a változásait Horváth András a céges információcsere jól megszokott formuláival szemléltette. Tény, hogy a vállalatoknál a hivatalos információk legnagyobb része e-mailen és egymás telefon-mellékeinek hívogatásával cserélt gazdát, de már régóta léteznek céges közösségi hálózatok, tulajdonképpen már a számítógépek korszaka előtt is voltak ilyenek. Csak akkoriban ezeket a "portálokat" még úgy hívták, hogy ebédlő, büfé, vagy épp dohányzó. Itt gyűltek össze a vállalat alkalmazottai, akik a pár perces kitérőikről visszatérve gyakran jól informáltabbaknak bizonyultak, mint a nyolc órán keresztül az asztaluktól el sem mozduló kollégáik.
Ráadásul egy ilyen közösségi helynek megvolt az az előnye is, hogy munkakörtől, részlegektől, pozíciótól függetlenül elegyedtek beszédbe a dolgozók, akik néha teljesen új meglátásokat, ötleteket adtak át egymásnak, alternatív válaszokat adtak felmerülő kérdésekre, jóval produktívabbá változtatva ezzel a munkavégzést.
A Lotus is ilyen irányban fejlődött az elmúlt években. A szoftvert olyan irányban alakították át, hogy külső hatások iránt befogadóbbá váljon: az IBM egyéb megoldásával is szorosan együttműködik, de a nyílt szabványok támogatása révén akár teljesen független fejlesztők is készíthetnek személyre szabott, egyedi funkcionalitású modulokat. Épp ezért az IBM (akár független fejlesztők bevonásával) képes olyan átfogó infrastruktúrát szolgáltatni a végfelhasználóknak, amelyek teljesen lefedik kommunikációs, csoportmunka és közösségi igényeit. A Notes mellett az intranetes portálokat megvalósító WebSphere Portal vagy a virtuális tárgyalásokat támogató SameTime akár közös, egységes felületről is kezelhető, valamint felruházható a cég sajátosságaira szabott egyedi modulokkal is.
Egy példa a Notes mobilos "nyúlványaira": a Lotus Notes Traveler Globális forró drót ■ A közösségi- és csoportmunka megoldások hasznosságára Horváth András egy ügyfél valós példáját említette. A több kontinens országaiban jelen lévő multinacionális vállalat egyes részlegei korábban egymástól függetlenül végezték tevékenységeik nagy részét, így fordulhatott elő, hogy az egyik országban kért árajánlatot drágálló vevőjük egy másik régiós részleget megkeresve sokkal jobb árakat kaphatott.
Az IBM közösségi szolgáltatásainak bevezetése azonban virtuálisan összevonta az összes országba elosztott irodákat, egységessé tette az üzleti folyamatokat, és közös információs bázist teremtett. Így az egyik országban kiadott árajánlat megfelelő részleteit azonnal láthatja a legtávolabbi kirendeltség is, szükség esetén pedig az összetett megoldáson belül azonnal elérhető az illetékes személy, akivel például videókonferencia keretében lehet egyeztetni az aktuális kérdéseket.
A szakértő szerint nemcsak az IBM szoftverei változtak sokat az elmúlt években, de maga a kereskedelmi megközelítés is. Míg korábban nagyvállalati megoldásszállítóként tartották számon, ma már az IBM a közepes méretű, sőt kisvállalatokat is megcélozza például külön árszabással és a szegmens igényeihez igazított termékekkel.
Fontos a munkavégzési gyakorlat változásainak – például a BYOD trend és a felhő alapú munkavégzés – követése is. Ez utóbbit többek között az új, webes dokumentumkezelő megoldás, az IBM Docs is jól példázza, amelyet a január 27-31. között Orlandóban megrendezett
IBM Connect eseményen jelentett be a vállalat. A céges mobil eszközök előretörése szempontjából pedig jó hír, hogy az említett IBM szoftverek egy részének natív mobilos felülete is van (a WebSphere például a "Responsive Design" segítségével automatikusan érzékeli, milyen eszközzel csatlakozik a felhasználó, és annak megfelelően jeleníti meg a tartalmakat), más részükhöz pedig könnyen fejleszthető bármilyen okostelefont vagy tabletet speciálisan kezelő modul.