A sztratoszférában sodródó hőlégballonok segítségével olyan területekre is eljutna az internet, ahol az addig elképzelhetetlen volt.
Automatizált, önjáró autók, szemüvegben hordott kamera és internet hozzáférés, a földgolyó körbefotózása. Ez csak három példa arra, hogy a Google első ránézésre milyen őrült, de mégis működőképes(nek tűnő) ötletekkel igyekszik jobbá tenni a világunkat. A vállalat kifejezetten támogatja a munkatársak ötletelését, aminek köszönhetően megszületett, sőt a kísérleti fázisba is eljuthatott a Project Loon, aminek lényege, hogy hőlégballonok segítségével látnák el a világ minden részét internetkapcsolattal.

Interetet mindenkinek!  A terv nagyszerűségét talán fölöslege is lenne adatokkal alátámasztani, a Google mégis megteszi, hiszen hiba lenne azt gondolni, hogy a világon mindenki hozzáfér az internethez. Ez nyilvánvalóan legfeljebb a fejlettebb államokban van így, miközben az internet a gazdaság, a társadalom, és úgy általában, mindennek a hajtóereje. A Google adatai szerint jelenleg a világ népességének két harmada nem használja a világhálót, akik pedig igen, azok egyharmada rendkívül rossz minőségű, lassú hálózaton keresztül kapcsolódik a nethez.

A Google hőlégballonja közvetlenül a felbocsátás előtt

A probléma megoldásához a Google egy egészen új megközelítést használt és nem a tenger fenekén futó kábelkötegeken át, hanem a levegőben, hőlégballonok segítségével hozna létre egy hatalmas, vezeték nélküli hálózatot, ami nagy sebességű, nagyjából a 3G által biztosított sávszélességű internetkapcsolatot biztosítana a felhasználóknak. Ezzel a megoldással minden olyan területen biztosítaná a net, ahova eddig a földrajzi adottságok, az infrastruktúra fejletlensége, vagy egyszerűen csak a mindentől távol eső pozíció miatt nem tudott eljutni egy szolgáltató vagy maga az állam. 

Ahol az utasszállítók sem járnak  A Google szerint a hőlégballonok olcsó, hatékony és megbízható módját jelentik a net szórásának, még akkor is, ha ezek 20 km magasságban, a sztratoszférán belül, az ott uralkodó széljárásokra bízva sodródnak és biztosítják a lefedettséget. A mérnököknek „mindössze” azt kellett kitalálniuk, hogy a napelemekkel, illetve rádiós antennákkal ellátott ballonok pozícióját (magasságát) miként tudják megváltoztatni, ha éppen arra van szükség.

Ezt a Google nem részletezte, de talán nincs is rá szükség, elég annyit tudni, hogy egy sor algoritmus, illetve tetemes számítógépes kapacitás hadrendbe állításával képesek kiszámolni a sztratoszférában mozgó szelek járását, s így a ballonokat is egyben tudják tartani.

Ilyen antennák szükségesek a kapcsolat kiépítéséhez

Erre azért van szükség, mert a hőlégballonok nemcsak a felszínre sugároznak (ahol a háztartások speciális antennák segítségével kapcsolódnak a nethez), hanem egymással is tartják a kapcsolatot, egy-egy ballon pedig 40 km-nyi átmérőjű kört képes lefedni. A Project Loon csak mostanában került a tesztelési fázisba, vagyis még biztosan sok időbe telik, mire mindennapi használatba kerül. A Google arról egyelőre nem beszél, hogy milyen üzleti modellre építi az egész vállalkozást, kell-e majd fizetni az így szolgáltatott internetért és ha igen, akkor mennyit.
 


A Project Loon működési elve

A rendszer tesztelése Új-Zéland Canterbury régiójában indult el, ahol 50 felhasználó kapcsolódik a hőlégballonok által biztosított nethez. A Google máris keresi a következő, Új-Zélandhoz hasonló földrajzi szélességen fekvő területeket, ahol a Project Loon beindulhat, amihez partnereket, és vállalkozó kedvű tesztelőket is toboroz.

Most már tudjuk: ezt tudja a Google Glass
Megkezdte működését a magyar Street View
Hatalmas pénzeket spórolhatnak meg a sofőr nélküli autók 

Szakértők figyelmeztetnek: ne küldözgessünk chatbotoknak az orvosi leleteinket

Elon Musk arra biztatja az X közösségi oldal felhasználóit, hogy teszteljék saját egészségügyi felvételeiken a Grok MI-chatbot képelemző funkcióit, de ez nem mindenki szerint jó ötlet.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.