Egy mai adatközpont megvásárlásakor vagy felújításakor természetesen a két legfontosabb megvizsgálandó tényező az ár és a teljesítmény. Ez a két adat azonban önmagában csalóka is lehet, hiszen a működés közben gyakran visszaüthet a kezdetben jónak tűnő döntés. Érdemes tehát pár pontban előre gondolkozni, és az azonnali előnyök mellett a működtetési költségeket, valamint az üzemeltetés rugalmasságát is belekalkulálni a választásba.

Sok kis út helyett adat-autópálya ■ Nagyon fontos paraméter az adatközpontok esetében, hogy a végponti eszközök, szerverek hogyan kommunikálnak egymással, illetve a központi egységekkel. A virtualizáció világában a szerverek most már egyre inkább "egymás között beszélgetnek" ahelyett, hogy az eddigi módszerek szerint az adatok először egy központi helyre kerültek, és onnan osztódtak le a célszerverekre: mára inkább az adatközpont rackjeiben lévő virtuális vagy fizikai szerverek között folyik a legtöbb kommunikáció, melynek iránya tehát eltolódott az úgynevezett vízszintes, vagy "East-West" irányba.

Ahhoz, hogy az így megnövekedett adatforgalmat a leghatékonyabban kihasználhassuk, új megoldásokra és tervezési megközelítésre van szükség. A HP hálózati portfóliójában is megjelent ez az új tervezési felfogás: a rackek tetején lévő "top of rack" switchek egyetlen vízszintes réteget képesek alkotni az IRF2.0 nevű virtualizációs megoldás segítségével. Ezzel gyakorlatilag a több, egymás melletti rackhez egyetlen virtuális, közös switchet rendelhetünk, amely több szempontból is előnyös. Egyrészt a több switch helyett csupán egyet kell menedzselnünk, a különálló rackek közötti kommunikáció egy egységesített rétegen keresztül történik meg, valamint az esetleges központi rétegek felé sem több kis kommunikációs útvonalon, hanem egyetlen, közös csatornán keresztül száguldhatnak az adatok.

Virtualizált magok ■ A központi, "core" rétegben is alkalmazható az IRF2.0 technológia, tehát itt sincs feltétlenül szükség arra, hogy egyetlen hatalmas switch dolgozzon, a rackes switchekhez hasonlóan itt is összefűzhetünk többet egyetlen közös, virtuális megoldássá. Ez a hibatűrés, redundancia terén jelent nagy előrelépést, és fontos az is, hogy így energiaigényét is jelentősen visszafoghatjuk. A HP adatközponti termékei között több core-ban alkalmazható termék akad, amelyek gyorsaságuk és nagy adatsűrűséget kiszolgáló technológiájuk mellett a hasonló eszközökhöz képest feleannyit fogyasztanak.

A független Miercom egyik tesztje is kimutatta, hogy érdemes a fogyasztást is szem előtt tartani, mivel így energiamegtakarítás és költségcsökkentés mellett is ugyanazt a portsűrűséget, teljesítményt és funkcionalitást kapjuk meg, mint az "éhesebb", ezáltal drágábban működő megoldások. Nem kell persze messzire menni a jó példákhoz, a fentiekben felvázolt, virtualizált megoldások már több magyar vállalatnál is hatékonyan dolgoznak, például egy szoftverszolgáltatásokat nyújtó, több mint 2000 virtuális szerverrel működő vállalat. Ők a rendkívül magas rendelkezésre állási igény mellett azt kötötték ki, hogy a biztonság ne legyen alacsonyabb, mint hardveres szerverek esetén. A virtualizáció terén ez az egyik legnagyobb kihívás, ám a HP hálózati eszközcsaládjába beépíthető TippingPoint IPS Security és tűzfal megoldások ezt is tökéletesen megoldották.

Tervezzünk adatközpontot! ■ Amikor egy adatközpontot megtervezünk, ezt megtehetjük papíron, eszközök listáját böngészgetve, négyzetmétereket és kihasználtságot számolgatva. Aztán működés közben jövünk rá, hogy az adatközpont hűtése kapcsán egy bonyolult, ám súlyos forintokra menő stratégiai játékba kényszerülünk, ahol a helykihasználással, a beépített eszközök melegedésével, energiaigényével, valamint a közüzemi számlákkal zsonglőrködünk. A HP egy új adatközpont megépítésének első fázisa, vagy egy átalakítása előtt is segíteni tud egy olyan tervező alkalmazás segítségével, amely lehetővé teszi, hogy minden körülményt és lehetőséget gondosan megvizsgáljunk - a felépülő rendszer virtuális másán, a tervezőasztalon.


Hová érdemes tenni a rackszekrényeket? Milyen hőelvezetési megoldásokat alkalmazhatunk leghatékonyabban? Egy tervező szoftver segítségével előre modellezhető a felépítendő rendszer, ahol kiválaszthatjuk a beépítendő eszközöket, grafikus, három dimenziós felületen elhelyezhetjük őket, és a környezeti paraméterek beállítása után nekiláthatunk a legoptimálisabb elrendezések, valamint legkevesebb költségekkel, ám legjobb hatékonysággal működő hűtési megoldások megtervezésének. Így a végleges építés vagy felújítás már úgy indulhat el, hogy tudjuk: nem kell majd akár az eszközök által felhasznált energia többszörösét a hűtésre allokálnunk.