A Google Trendek alapesetben a Google keresésein alapulva hasonlít össze keresőszavakat és -kifejezéseket. Megnézi a kifejezések gyakoriságát, és összeveti ezeket az alapján, hogy a Google-ben kereső felhasználók adott időszakon belül hányszor írták be az ezeket a keresőbe. Alapesetben (meglehetősen leegyszerűsítve) megnézhetjük, almát vagy körtét termesszünk-e az alapján, hogy a keresők számára melyik gyümölcs a népszerűbb.

Persze az eredmény csak a megfelelő finomítás mellett lesz valóban reális, és az sem mindegy, mit mivel vetünk össze. Még egyszerűbb használat esetén akár azt is megtehetjük, hogy összehasonlítás nélkül, mindössze egyetlen keresőkifejezést vizsgálunk meg - ha a statisztikák alapján azt látnánk, hogy az alma után kutakodók száma drasztikusan és folyamatosan csökken, nézzünk inkább másik gyümölcsmagok után...

Az első lépések ■ A szolgáltatás használatának megkezdése kifejezetten egyszerűnek tűnik, hiszen a Google Trends főoldalán a keresőhöz és egyéb szolgáltatásokhoz hasonló, minimalista felülettel találkozunk. Alapszintű trendkutatásunkhoz tehát beírjuk a keresőmezőbe az "alma, körte" kifejezést: a vessző választja el a különböző, egybetartozó kifejezéseket is, tehát ha összetett formákat használunk, akkor vesszőt csak a kifejezések közötti határon használjunk (például "jonatán alma, golden alma").


Az első keresés meglehetősen torz eredményt ad, ugyanis az "alma" szó nem csak a magyarban, de például a törökben is a gyümölcsöt jelöli, ráadásul világszinten személynévként közismert, spanyolul pedig azt jelenti, hogy lélek. Ezzel szemben a körte csak Magyarországon létezik. Épp ezért láthatjuk, hogy az alma kék vonala alatt épphogy csak megjelenik a körte piros vonala.



Már ezen az oldalon is láthatunk azonban érdekes funkciókat. A grafikon kétfelé oszlik, a felső részen a keresések számának alakulását követhetjük, míg az alsón azt nézhetjük meg, hogy a webes hírekben milyen arányban hivatkoztak az adott kifejezésekre. A grafikonok jobb oldalán pár jellemző kiemelést találunk, amelyek egy bizonyos időszak legjellemzőbb találataiból ad ízelítőt.

Alul a kifejezések földrajzi előfordulását láthatjuk országok, városok és nyelvek szintjén. Példánkban leginkább itt lehet észrevenni, hogy a keresést nem szűkítettük le eléggé, hiszen a legelső helyen a török találatok szerepelnek (a gyümölcs és személynév miatt), majd dél-amerikai országok (ahol ugye a lélek szót jelöli), és csak hatodikként fért bele Magyarország.

Kutassunk okosan! ■ Példánkban egyelőre értékelhetetlen eredményt kaptunk, ez alapján még senki ne mondjon le a körtéről. Szűkítsük inkább le a keresést úgy, hogy valóban a minket érdeklő adatokat adja ki. Ha továbbra is nemzetközi trendeket szeretnénk követni, érdemes angolul megismételni a keresést, bár persze itt is sok minden beleszólhat az eredménybe (jelen esetben például az Apple IT gyártó neve, ezért a példában többesszámot használtunk).

Itt már jóval egyenletesebb az eredmény, a táblázat fölött meg is jelenik az 1 / 0,22 arány: ha az első keresőszót számítjuk egy egységnek, a második ehhez képest körülbelül negyed részben szerepel a weben. A nyelvhasználat miatt persze ismét torzul a régiók felsorolása, hiszen az angol anyanyelvű országok kerülnek előre.



A másik finomítási módszer lényege, hogy meghagyjuk a minket érdeklő nyelvet, viszont leszűkítjük a vizsgált régiót, amelyet a jobb felső sarokban, az egyik lenyíló menüben tehetünk meg. Magyarországot kiválasztva máris relevánssá válnak a találatok, az arányok is kiegyensúlyozottabbak lesznek, ráadásul sokkal részletesebbé válik a földrajzi eloszlást jelző rész is, ahol a kiválasztott területen belüli alrégiók adatait láthatjuk.



A további finomításhoz lehetőségünk van alrégiók kijelölésére is, valamint megadhatjuk, milyen időszakot vizsgálunk. Erre az utolsó 30 napot vagy 12 hónapot, 2004-től az egyes éveket, illetve külön ezek hónapjait jelölhetjük meg. Itt azonban sokszor közbelép az, hogy a Google globális méretű adatállománnyal dolgozik: az alma-körte keresésekor még a legfrekventáltabb Szabolcs megyét kiválasztva is hibaüzenetet kapunk, mely szerint egy valós trend kirajzolásához túl kevés adat áll rendelkezésre a szűkítés után. Budapesten azonban (valószínűleg a több aktív netező miatt) még találunk adatot - ez ismét arra világít rá, hogy a Trends arányait csak megfelelő fenntartásokkal kezeljük.



Mikroszkóp a háló fölött ■ Aki pedig a Trendsnél is bővebben szeretne kutakodni a keresési tendenciák között, a Google Insights (magyarul Google Keresési Trendek) oldalon próbálkozhat, amely a Trends alapjaira épülve, ám jóval részletesebb lehetőségekkel mutatja meg a webes folyamatok részleteit.

Az Insights alapelve egy az egyben megegyezik a Trendsszel, ám a megjelenítés informatívabb, valamint az előbányászható adatok köre is szélesebb. Kereséseinket finomíthatjuk témakörök kategóriája alapján, de az elmúlt évek változásai alapján egyfajta "jóslatot" is kapunk az elkövetkezendő időszakban várható trendekről is.




Görbe tükör ■ A Trends alatt a keresésekhez hasonló elemzést kérhetünk weboldalakkal kapcsolatban is, ehhez a felső menüsáv bal oldalán a Searches helyett a Websites hivatkozásra kell kattintanunk. Ez a szolgáltatás kiváló lehet akár saját weboldalunk felülvizsgálatában, főként akkor, ha egy konkurens oldallal hasonlítjuk össze. A keresőkifejezésekhez hasonlóan itt is elég a http:// előtag nélküli webcímek megadása, vesszővel elválasztva. Az eredményül kapott oldalon a grafikon ezúttal a napi egyedi látogatók számának alakulását mutatja.



Az oldal alsó részén itt is megtalálhatjuk a régiókra vonatkozó információkat, valamint két egyedi oszlopot, amelyekben a látogatóink által leggyakrabban felkeresett más weboldalakat, valamint leggyakrabban keresett kifejezéseiket nézhetjük meg. Ha viszont ezen a szinten szeretnénk tovább elemezni a weboldal teljesítményét, akkor érdemes a Google erre szabott alkalmazását, a Google Analyticset használni, ahol sokkal részletesebb kimutatásokhoz juthatunk az oldal felépítéséről, a látogatókról és a látogatások jellemzőiről.

Magyar oldalak esetében sajnos a keresési trendeknél is jobban megmutatkozik, hogy a hazai internet még elenyészően kevés adatot szolgáltat, mivel a legnagyobb magyar portálokat és oldalakat kivéve szinte egyik weboldalnál sem képes adatokat megjeleníteni a rendszer a kevés információra hivatkozva.