Már a kérdésfeltevés sem egyszerű, hiszen mindkét kategórián (szándékosan nem használom a "technológia" kifejezést, mert szerintem mindkettő több ennél) belül számos megoldás létezik, amelyek a Gartner érettségi görbéjén egymás mögött tolonganak. Most nem célom ezek elemzése, ezért egyelőre elégedjünk meg annyival, hogy mindkét kategória – általánosságban véve – túl van a felfokozott várakozások szakaszán, azaz többé-kevésbé világosan láthatóak a használatából származó előnyök, és az is érzékelhető, hogy a továbblépés érdekében mely területeken szükséges még fejlődés (ilyen a cloud computing esetében a biztonság). A kérdés az, hogy a két kategória várhatóan egymás hatását erősíti, vagy inkább gátolja-e a jövőben.

Többféle kombináció ■ Mit is takar valójában a két konstrukció? Az open source szoftverek a nyílt forráskódból adódóan két szempontból is előnyösek: a forráskód hozzáférhetősége és a módosítás lehetősége rugalmasságot és biztonságot garantál a használóinak (ezt a licencbe vett szoftverekről nem mondhatjuk el, hiszen a forráskódba nem tekinthetünk bele). A cloud computing esetében pedig a kulcsszó a szolgáltatás és a teljesítményarányosság.

Nézzünk meg egy hipotetikus rendszer-bevezetési projektet három opciót vizsgálva!

1. Saját infrastruktúra és licencbe vett szoftverek: meg kell vásárolni a hardvert, meg kell vásárolni a szoftvert, gondoskodni kell megoldásunk testreszabásáról és az elkészült rendszerünk követéséről. Mindez kivétel nélkül pénzbe kerül, és a lehető legkevésbé rugalmas megoldás.

2. Open source saját infrastruktúrán: igaz, hogy meg kell vásárolni a hardvert, ugyanakkor a szoftverbeszerzés költsége minimális, miközben persze itt is pénzbe kerül a testreszabás (ami egyébként talán egyszerűbb, mert a forráskód nyilvános) és a fenntartás. Költséghatékonyabb az előző opciónál.

3. Cloud megoldás: sem a hardvert, sem pedig a szoftvert nem kell megvásárolnunk. Szolgáltatásért fizetünk, méghozzá teljesítményarányosan. Egyszerű és gyors. A harmadik opció esetében szándékosan nem emeltem ki a költséghatékonyságot, mert ebben már különböznek a vélemények.

Nézzük is meg, hogy milyen vélekedéseket találtunk! Phil Simon, az "Age of the Platform” című könyv szerzője szerint két megoldás lehetséges. Az egyik, hogy az open source a cloud computing alternatívája lesz, vagyis azon rendszerek esetében, ahol a felhőbe helyezés nem opció (Simon az amerikai hadsereget hozza példaként), ott nyílt forrású alapon, helyben fognak rendszereket működtetni.

A másik lehetséges irány az open source cloud computing, vagyis felhőalapú szolgáltatások nyújtása nyílt forráskódú szoftverek segítségével. Utóbbi Simon szerint azért ütőképes opció, mert az open source megoldások alkalmazása még nyilvánvalóbbá teszi a cloud computing előnyeit (rugalmasság, költséghatékonyság).

Értelmezés kérdése ■ Ennél is tovább megy Arnel Nene, aki szoftverszolgáltatóként (Software-as-a-Service, SaaS) rendszeresen beszélget informatikai vezetőkkel, és meglehetősen kritikus álláspontot foglal el. Egyrészt azt állítja, hogy a CIO-k jelentős része nem képes helyesen értelmezni a cloud computing és az open source megoldások előnyeit (szerinte a CIO-k sokszor képmutatóan viselkednek a többi felsővezető előtt a kérdésben, s végül az alattuk lévő technikai emberekre bízzák a döntést, amelyet pedig nekik kellene meghozniuk).

Állítása szerint ugyanis kizárólag az infrastruktúraszolgáltatásokra (Infrastructure-as-a-Service, IaaS) mondhatjuk, hogy olcsóbb, mint a hagyományos házon belüli alternatíva. Továbbmenve, ha összehasonlítunk egy IaaS-re épülő open source alapú megoldást és egy zárt forrású SaaS-t, akkor egyértelműen az előbbi a költséghatékonyabb. Innen már csak egy lépés a végkövetkeztetés: SaaS open source alapon!

Az imént ismertetett két véleményt könnyen lehet úgy értelmezni, hogy a két megoldás egymás hatását erősíti, ha kombináljuk őket.  Ezzel általánosságban egyetértek, de azt gondolom, hogy ez valójában nem ennyire egyszerű!

Egyrészt a nyílt forráskódú megoldások terjedőben vannak ugyan, de még mindig nem hódítottak meg számos alkalmazási területet. Másrészt a nagy gyártók elvitathatatlan előnye, hogy termékeik jellemzően integráltak, egymásra épülnek, vagyis kevés az integrációs probléma. Harmadrészt, ha a szoftverlicencek ára a szolgáltatás része, akkor az open source árelőnye már nem ennyire transzparens.

Például, ha licencbeszerzésre gondolunk, akkor a nulla forint és a 4-5 millió forint között szemmel látható a különbség. Ha mindez havidíjban, komplex szolgáltatásként értékesítve, mondjuk néhány száz forintot jelent felhasználónként, akkor a különbség már nem annyira szembetűnő (legalábbis elsőre).

A kölcsönösség még odébb van ■ Milyen viszonyrendszer létezik tehát a cloud computing és az open source alapú megoldások között? Lehet találni érveket az ellentétre és a kölcsönösségre is. Én rövidtávon inkább az ellentétre szavazok; a kölcsönösséghez még tovább kell vándorolni azon a bizonyos érettségi görbén.