Manapság, ha számítógépet vásárolunk, teljesen egyértelműnek vesszük, hogy szükség van hozzá billentyűzetre és egérre - legfeljebb ez utóbbi a notebookokon érintőpadra módosul. Ezekre a beviteli módszerekre támaszkodnak a jelenkori operációs rendszerek és szoftverek, és természetesen ezek azok, amelyeket már évtizedek óta megszoktunk. Az alternatív beviteli módszerekre leginkább a tudományos-fantasztikus filmekben csodálkozhattunk rá, mivel ezek jó része a pár évvel ezelőtti technológiai környezetben nehezen, vagy egyáltalán nem volt megvalósítható. Gondoljunk csak az érintőkijelzőre, amelyből még pár éve is a rezisztív, tehát fizikai nyomást igénylő, pontatlan, érintőtollal vezérelhető típusok voltak jellemzőek.

Az iPhone és az azóta felnőtt okostelefon-generációk, valamint a tabletek viszont azóta meghonosították a kapacitív érintőkijelzőt, sőt már a többujjas gesztusokat kezelő multitouch is közismertté vált. Ebből látható, hogy hiába a több évtizedes uralom, a billentyűzet-egér kombó mégis leváltható. A közeljövőre nézve pedig már itt vannak a további beviteli módszerek: a Mashable által összeállított ötös lista egy része már ki is próbálható, mások pedig szintén "a kanyarban vannak".



Gesztus dolga ■ A mozdulatok felismerésén alapuló vezérlés önmagában szintén nem új találmány, a kísérletek és ötletek már évtizedes múlttal rendelkeznek e téren. Az igazi közismertséget mégis a Microsoft játékkonzoljához, az Xbox360-hoz kifejlesztett Kinect játékvezérlő hozta meg a technológiának, amely nemrég megkapta a hagyományos számítógépekre költözés "jogát" is a Windows kezelőszoftverek képében.

Ahhoz viszont, hogy ez a módszer a mindennapi számítástechnikában, üzleti használatban is megjelenjen, olcsó és általános megvalósításra van szükség. Az XTR3D nevű startup például egy olyan keresztplatformos fejlesztésen dolgozik, amely rendszereken és hardverkörnyezeteken átívelve, elérhető közelségbe hozza a "mutogatós vezérlést". Az új módszerhez mindössze egy hagyományos 2D kamera szükséges, amely akár egy notebook meglévő webkamerája is lehet. A technológia ötméteres távolságból is tisztán leolvassa gesztusainkat, így akár ökölbe szorított kezünk kinyitásával megnyithatunk egy fájlt, vagy kezünk lefelé mozdításával görgethetünk egy dokumentumon belül. A megoldás egyelőre tesztfázisban működik, de a cég már várja a szoftverfejlesztő partnerek jelentkezését, amelyek beépíthetik saját programjaikba az újfajta vezérlési módszert.



Mondja, mi a gondja ■ A másik olyan újgenerációs vezérlési módszer, amelynek már ma is akad kipróbálható változata, a hang alapú irányítás. Manapság a legtöbben az iOS 5-ben megjelenő Siri virtuális asszisztens hallatán ismerték meg a lehetőséget, de persze akad már több-kevesebb sikerrel kecsegtető PC-s megoldás is, és a nagy versenytárs, az Android alá is készült már használható hangvezérlő alkalmazás.

A szakértők szerint a Siri marketingerejét kihasználva robbanásszerűen megnő a hasonló megoldások száma napjainkban. A Windows 8-ban is erősen rágyúrnak a hang alapú kezelésre, de a hírek szerint a következő Android verzióban a Google is saját hangasszisztenst mutathat be. A technológia elterjedése igazából a használat könnyűségétől és a hozzá kapcsolódó mesterséges intelligencia hatékonyságától függhet. Az általános vélemény szerint a mai "nyomd meg a gombot, aztán beszélj" módszer helyett a valódi, kézi vezérlés nélküli hangfelismerés lesz az igazán nagy durranás, amely már egy fejlettebb szemantika és intelligencia mentén tényleg beszélget velünk, és nem a megértésünkkel küszködik.

Szemmel versz, Ignác ■ Az előző megoldásoknál jóval futurisztikusabbnak tűnhet a szemmel vezérelt eszközök világa, pedig már erre is akad működő változat. A Tobii Gaze nevű fejlesztése egy olyan hardveres kiegészítő, amelyet bármilyen hagyományos PC-hez vagy notebookhoz könnyen csatlakoztathatunk. A technológia lényege, hogy a szem mozgását követő berendezés könnyen adaptálható bármilyen operációs rendszerhez vagy szoftverhez, így az egérkurzor helyett a szemünk fókuszában lévő területet jelölhetjük ki. Egyéb szemmozgásokkal további funkciókat is elérhetünk a weboldalak megnyitásától a képek nagyításáig.

Természetesen egyelőre biztosan nem ez az a technológia, amely a hagyományos számítógéphasználatot forradalmasíthatja, nehéz elképzelni például Word dokumentumok előtt ülő, szemüket forgató titkárnőket. A módszer viszont áttörést jelenthet szórakoztató illetve interaktív hirdetési területeken, és olyan speciális alkalmazási módokat is kínálhat, amellyel mozgáskorlátozott, akár teljesen lebénult embereknek is lehetővé teszi a számítógép-használatot, és megkönnyíti a kommunikációt.



Egy gyűrű mind fölött ■ Térjünk vissza az érintőkijelzőkhöz, amelyek már ma is megpróbálják leváltani a korábban ismert beviteli módszereket. A technológia kritizálói szerint ugyan nincs gond a régi metódusok lecserélésével, ám az érintéssel előhívható lehetőségek még nem érik el az egér és billentyűzet által előhívható, sokrétű funkcionalitás szintjét. Ha valaki a Windows jobb kattintásra előhívható menüihez, gyorsgombjaihoz, vagy egyes szoftverek speciális makróihoz szokott, a húzás és koppintás valóban kevésnek tűnhet.

A fentiekre célzó megoldás félkész koncepciója a Ringbow, amely egy érintéshez kapcsolódó periféria, pontosabban egy gyűrű. Az apró kiegészítő vezeték nélkül kapcsolódik az érintésvezérelt eszközökhöz, és apró gombját lenyomva önmagában, vagy érintő gesztusokkal kombinálva érhetünk el extra funkciókat a felhasználói felületen. A szabadon programozható eszközzel például megoldhatjuk, hogy egy érintőkijelzős notebookon akár egy régebbi Windowst is teljes értékűen használjunk, a jobb egérgomb feladatait a gyűrűre átállítva.



Egér kesztyűs kézzel ■ Aki az egérhasználatban leginkább a külső hardvert, a kényelmetlen fogást és a könnyen elérhető gombok számát nehezményezi, esetleg vessen egy pillantást a Keyglove nevű fejlesztésre. A kesztyűként viselhető, vezeték nélkül kommunikáló vezérlőeszközben többféle szenzor működhet, melyekkel a hagyományos kétdimenziós mozgatáson és kattintáson kívül térbeli irányításra, speciálisan személyre szabott funkciókra is lehetőségünk nyílik, miközben nem kell semmilyen külső eszközt fogdosnunk, az interakció kizárólag saját ujjmozdulataink eredménye.