Dunaújvárosban szerdán átadták a hazai felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek számára elérhető új adattárolási infrastruktúrát. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ elnevezésű projektje keretében összesen 60 millió forintos beruházással egy fél petabájt kapacitású elosztott adattárolási infrastruktúrát építettek fel, amelyet többek között tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok, vagy távoli adatmentések tárolására használhat a NIIFI hálózatához kapcsolódó összesen mintegy 600 hazai felsőoktatási intézmény és kutatóintézet.

A hamarosan induló adattárolási szolgáltatást az NIIF tagintézmények ingyenesen vehetik majd igénybe, és rendkívül változatos módon használhatják fel. Ilyen felhasználás lehet például a rákkutatásban felhasznált CT felvételek tárolása, de akár teljes könyvtárakat is digitalizálhatnak és tárolhatnak. A storage infrastruktúra kiválóan használható továbbá nagyteljesítményű tudományos számításoknál keletkezett adatállományok tárolására, digitális archívumok kialakítására, nagyobb kapacitású helyi adattároló eszközök titkosított távoli mentésére, archiválására, illetve egyéb helyigényes szolgáltatások biztosítására.

Felzárkóztunk Európához | Az adattároló infrastruktúrát az adatmentés biztonsága és a gazdaságos üzemeltetés érdekében két helyen, a Dunaújvárosi Főiskolán és a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetemen működtetik, míg a NIIFI központjában egy kisebb tesztrendszer üzemel. A két alrendszer a HBONE+ adathálózaton keresztül kapcsolódik egymáshoz, illetve a rendszer automatikus menedzsmentjét végző kiszolgáló infrastruktúrához.

Nagy Miklós, a NIIFI igazgatója a szerdai dunaújvárosi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az adattároló infrastruktúra átadása mérföldkő a az NIIF program történetében, mivel ez az első átadás, amelyet a 2008-ban elnyert Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) pályázaton elnyert pénzből valósítottak meg.

Kovács Csabától, a Dunaújvárosi Főiskola informatikai igazgatójától megtudtuk, hogy az adattároló rendszer üzemeltetését NIIFI-forrásokból finanszírozzák; a főiskolának többek között az az előnye is származik, hogy a beruházás révén a legkorszerűbb hálózati összeköttetéshez jut hozzá.

Az eddig használt storage eszköz csak 20 terabájtos volt, tehát az új rendszer kapacitása 25-ször nagyobb a korábbinál. Nagy Miklós hangsúlyozta: új eszközökön mintegy 300 millió 500 oldalas könyvnyi információ fér el, azaz az Országos Széchényi Könyvtár által tárolt 8 millió dokumentum 35-ször férne el benne.

Energiatakarékos, titkosítható eszközök | A beszerzés előkészítési szakaszában az NIIF szakértői csapata több gyártó számos termékét vizsgálta meg. A műszaki és energiagazdaságossági szempontok alapján a választásuk a Fujitsu Eternus DX80 termékére esett. A kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy a Fujitsu eszközei hardveres titkosítást tesznek lehetővé. Ha egyes diszkeket nem használnak, a rendszer lekapcsolja ezeket, ami szabályok alapján ütemezhető, ezzel a teljes energiaköltség 10 százaléka takarítható meg.

A jogosult intézmények egy webes felületen, egy storage virtualizációs szoftverrel tudnak majd tárterületet igényelni és a kapott tárterület paramétereit is könnyen és egyszerűen tudják beállítani. Az adattárolók mellett a Fujitsu Primergy szervereket is szállított a rendszer részeként.

Taál János, a Fujitsu Technology Solutions vezető termékmenedzsere a rendezvényen kiemelte: a cég még soha ekkora méretű tárolóeszközt még nem helyezett üzembe Magyarországon. A magyar vállalatok és intézmények eddig közel egy petabájt mennyiségű adatot tárolnak Eternus DX rendszereken.

Megújul a kutatói hálózat | Az NIIF Intézet 2009 és 2011 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott (TIOP 1.3.2 és KMOP-2008/4.2.1/A_2 jelű) projektek keretében a felsőoktatás és kutatás elektronikus információs infrastruktúrájának egészére kiterjedő fejlesztést valósít meg, EU források bevonásával. A három éves fejlesztés összköltsége 4,4 milliárd forint.

A projekt keretében a következő hónapokban továbbfejlesztik a HBONE országos gerinchálózatot, továbbá internet alapú (VoIP) telefonhálózat és videókonferencia eszközök segítségével virtuális kutatóközpontokat alakítanak ki, köztük két nagyfelbontású videókonferencia helyiséget. Az előbbiek mellett a nemzetközi hálózatokhoz is illeszkedő azonosító és jogosultsági rendszert építenek ki, amely a hallgatók áthallgatását, és a felsőoktatási, illetve kutatói adatbázisok elérését támogatja majd.