Napra pontosan 25 évvel ezelőtt, 1990. október 15-én kezdte meg analóg kereskedelmi mobilszolgáltatását a Westel Rádiótelefon Kft. A rendszer, amin már 5,5 millió előfizetés forgalmát bonyolítják, azóta megélt négy generációváltást, és digitalizálódott. Pár éven belül pedig jöhet egész Európában az újabb váltás, az 5G – foglalata össze a magyar mobiltelefónia első negyedszázadást az évforduló kapcsán tartott rendezvényen Christopher Mattheisen, az egykori Westel cégeket birtokló Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója, a Száva utcai távközlési adótoronyban, ahonnan az első hívást is indították neygedszázada. Az 1988-ban épített létesítménybe telepítették az első hazai bázisállomásokat és kapcsolóközpontot, amelyből ma Budapest mobilforgalmának a felét bonyolítják.

170 ezer évnyi beszélgetés

A közép-kelet-európai régióban elsőként Magyarországon indult el a mobiltelefonálás. Az akkor szerzett előnyünket a későbbiekben is igyekeztünk megtartani, a magyar mobilhálózati infrastruktúra a legjobbak között van egész Európában. A mai mobilozók pedig manapság már közel teljes lefedettséget biztosító 4G hálózaton telefonálhatnak vagy internetezhetnek – ezt a hálózatot használja a Telekom előfizetőinek ötöde.

A jubileum alkalmából a Telekomnál kiszámolták, hogy ügyfeleik a negyedszázad alatt összesen legalább 90 milliárd percnyi, azaz 1,5 milliárd órányi beszélgetés folytattak, ami több mint 171 ezer évet tenne ki. A SMS megjelenése óta pedig közel 10 milliárd rövid szöveges üzenetet küldtek.

Az első generációs analóg 450 MHz-es NMT rendszer egészen 2003-ig működött, de az igazi nagy lökést a hazai mobilpiacnak a digitális GSM technológia és az újabb szolgáltatók megjelenése adta: a magyarországi mobilelőfizetések száma meghaladja a 11,5 milliót.

Az adatok 4G-re tartanak

Mattheisen a következő 25 évben sem számít a fejlesztések lassulására. A jövő digitális gazdaságában ugyanis ha lehet még központibb szerep jut a mobiltechnológiának. A további fejlődést a vezetékes és mobilhálózatok integrációja, a big data és a hálózatba kapcsolt eszközök egymás közti kommunikációja (M2M), valamint a dolgok internete (IoT) határozza meg.  

Az adatközpontú fejlődési irányt jól jelzi, hogy a Telekom 4G-s hálózatának havi adatforgalma egyre jobban maga mögött hagyja a 3G-s adatforgalmat. Ráadásul tavaly óta a következő lépcsőfokot jelentő LTE Advanced is működik, igaz, egyelőre csak teszthálózaton.

Az első mobilos negyedszázad főbb mérföldkövei

• 1990 – startol az első generációs (1G) analóg kereskedelmi szolgáltatás 450 MHz-en.
• 1994 – két szolgáltatóval indul a GSM rendszerű digitális, 900 MHz-es, 2G mobilszolgáltatás, a Westel 900 (később T-Mobile) mellett megjelenik a magyar piacon a Pannon GSM (később Telenor).
• 1995 – elküldték az első magyarországi SMS-t a Westel 900 hálózatán.
• 1999 – megjelent a harmadik versenytárs is a mobilpiacon, a VRAM Zrt. Bár már akkor is a Vodafone márkanevet használta, de csak később került a brit szolgáltató teljes tulajdonába.
• 2000 – a piacvezető Westel 900 ügyfeleinek száma átlépte az 1 milliót.
• 2001 – a Westel elindította a mobilinternet és a multimédia megjelenését lehetővé tevő GPRS csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatást.
• 2002 – a világon elsőként a Westel bevezette be az MMS-t, a szöveget, képet, hangot és videót egyaránt továbbító multimédiás üzenetküldést.
• 2003 – megszűnt a 450 MHz-es (60-as előhívóval hívható) analóg mobilszolgáltatás.
• 2004 – a T-Mobile bevezette a mobilfizetést és a vezeték nélküli internet (Wi-Fi) szolgáltatást.
• 2005 – a T-Mobile elindította a multimédiás alkalmazásokat, a videotelefonálást, a mobiltelevíziózást és a gyors mobilinternetezést lehetővé tevő UMTS rendszerű, harmadik generációs (3G) mobilhálózatot.
• 2009 – Magyarországon elsőként tesztelte a Telekom az új generációs 4G/LTE technológiát.
• 2012 – a hazai szolgáltatók közül elsőként elindult a kereskedelmi 4G szolgáltatás a Telekomnál.
• 2015 – a magyarországi lakossági 4G lefedettsége az év végére mindhárom szolgáltatónál közelít a teljes lefedettséghez.