A közvélekedéssel szemben szűkebb régiónkban igen nagy népszerűségnek örvend a felhőszolgáltatások nyilvános változata. A térség országaiban idén mintegy 1,15 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordítanak a technológiához kapcsolódó beruházásokra és szolgáltatásokra, ami az egy évvel korábbihoz képest 24,6 százalékos fejlődést jelent, az IDC piackutató szerint.

Hétszer annyit költünk felhőre, mint az összes IT-beruházás

Az ebben a szegmensben érdekelt cégeknek további jó hír, hogy a 20 százalék feletti dinamika az évtized végéig megmarad, a 2015-2020.évekre készített elemzés alapján az éves növekedési ütem 22 százalék körül várható. A mértéke nagyjából hétszer akkora, mint az összes IT-költés bővülése, így három év múlva a public cloud már egy közel 2 milliárd dolláros üzletté fejlődik.
A régióban tapasztalható növekedés mintegy fél százalékkal haladja meg a világpiaci ütemet. Ez azt mutatja, hogy a térség nyilvános felhőpiaca még mindig relatíve fejletlenebb, mint az USA-ban, vagy Nyugat-Európában, vagyis ez az időszak még a felzárkózásé.  

Főként szoftvereket használunk cloudos változatban

Ami az egyes szegmenseket illeti, a régióban (is) messze a legnépszerűbb a szoftverek felhő alapú használata, vagyis a software as a service (SaaS). Ennek a részesedése az idénre várható teljes publikus költésben eléri a 67,5 százalékot, ami várhatóan az évtized végéig kitart. Miközben azonban az SaaS-sel kapcsolatos költés a következő években évi 21,73 százalékkal bővül, az infrastructure as a service (IaaS) illetve a platform as a service (PaaS) ennél még valamivel nagyobb ütemben 22,5 és 22,3 százalékkal növekszik. Az informatikai infrastruktúrát szolgáltatásként használva a hatékonyság növelése mellett csökkenthetők a költségek, és a pay as you go üzleti modellel olyan területeken is meg tudnak jelenni, ahol a hagyományos IT-infrastruktúra használatával nem lennének életképesek.

Az SaaS-re fordított kiadásokat vegyesen alkotják az alkalmazások és a rendszerszoftverek(SIS), azon belül azonban egyértelmű az apllikációk dominanciája, a legnépszerűbbek a nagyvállalati erőforrás menedzsment (ERM), és az ügyfélkiszolgáló (CRM) rendszerek, valamint a kollaborációs appok.

A professzionális szolgáltatók, a kiskereskedelem és a feldolgozóipar költ a legtöbbet felhőszolgáltatásokra a régióban, ennek a három ágazatnak az összesített felhőkiadásai a 202-ra várható teljes költés 31,8 százalékát teszik ki.

Az okos városok is jót tesznek a nyilvános felhő piacnak

A feldolgozóipar mellett a térség országainak helyi önkormányzatai is átlagon felüli mértékben állnak át a felhőre, emögött az elemzők az okos város kezdeményezések nyomán képződő keresletre utalnak. Ami a cégek méretét illeti, az ezer főnél többet foglalkoztató nagy-, illetve az 500-999 közötti létszámmal működő középvállalatok nyomulnak a legnagyobb mértékben a felhőpiacon. Az előbbi kategória 28,7, az utóbbi 26,4 százalékkal többet fordít cloud beruházásra.

Az országok szintjén az IDC által ebbe a kategóriába sorolt Oroszország a régió éllovasa a nyilvános felhő piacon, igaz részesedése a következő években mérséklődik. Míg 2015-ben a részesedése egymagában meghaladta a 38 százalékot, 2020-ban ezt már csak 35 százalékra valószínűsítik az elemzők.

A nyilvános felhőre 2017-ben a legtöbbet költő triumvirátus további két tagja Lengyelország és Csehország lehet, 16,1, illetve 12,4 százalékkal. A leggyorsabban növekvő országok kategóriájában viszont Romániával együtt Magyarországot is említik, nálunk a bővülés mértéke 27,5, a keleti szomszédban 25,7 százalék.

Itthon a felhő még nem domináns része az IT-piacnak

A felhő piac magyarországi vonatkozásával kapcsolatban legutóbb azt írtuk, hogy a cloud költések összértéke 2016-ban, beleértve a privát felhőt is, elérheti a 47 millió dollárt, de az akkori várakozások szerint négy-öt éven belül meghaladja az évi 300 millió dollárt is.
Nálunk is, hasonlóan a régió más országaihoz, a nyilvános felhő a legnépszerűbb, részesedése meghaladja a 70 százalékot. Ha hozzávesszük az ugyancsak a publikus kategóriába sorolt, fokozottabb biztonságú virtuális privátfelhő szolgáltatásokat (ez az IDC terminológiája szerint ugyancsak publikus szolgáltatásnak számít), akkor a nyilvános felhő már 84 százalékát fedi le a teljes magyarországi felhőpiacnak, és a valódi privát cloud megoldások pedig alig 16 százalékot képviselnek.     

Az itthoni felhasználók óvatosak, felhő alapon a kevésbé kritikus üzleti alkalmazásokat használják. A 2016-os adatok szerint a felhőszolgáltatások részesedése még kevesebb mint az 5 százalékát adta a teljes IT-szolgáltatási piacnak. A legnépszerűbb cloud alkalmazások nálunk is a kollaborációs, valamint az ügyfélkiszolgáló és a tartalomkezeléssel kapcsolatos megoldások. A következő években viszont már felhőben is megjelenhetnek a hagyományos integrált vállalatirányítási alkalmazások, mindenekelőtt a HR- és a porfoliómenedzsment.

A következő években a vállalatok digitalizációs átállási projektjei lehetnek a meghatározó ösztönzői a felhősödésnek, az átállás egyik kritikus eleme ugyanis épp a céges működés cloudba költöztetése lesz.  

Ami még jellemző, hogy a nyilvános üzemeltetési jellegű felhőszolgáltatásokat nálunk is a legnagyobb arányban, mintegy a negyedében a professzionális üzleti szolgáltatók alkalmazzák, őket a kiskereskedelmi szektor követi nagyjából 14 százalékkal, továbbá a média ágazat hozzávetőlegesen 13 százalékkal.