A hivatalos tőzsdei jelentés után a sajtó előtt szokás szerint élőben is értékelte az elmúlt évet a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató, a Magyar Telekom menedzsmentje. Christopher Mattheisen vezérigazgató szerint 2016-ban túlteljesítették mind a bevételi, mind az EBITDA-szintű eredményre vonatkozó célszámokat. (Mint korábban megírtuk tavaly évközben 590-ről 595 milliárd forintra javították a bevételi, 191-ről 193 milliárd forintra módosították az EBITDA terveket.)

A magyarországi részlegek hozták a formájukat

Végül a múlt évi teljes bevétel 602,7 milliárd forint lett, az EBITDA pedig elérte a 197 milliárd forintot. Ez az erős utolsó negyedévnek volt köszönhető, amiben a vártnál jobban nőtt az adatcsomagok és a készülékek értékesítése. A jövedelmezőség javításában pedig fontos szerepe volt annak, hogy a T-Systems-nél a csökkenő bevételek mellett a magasabb profittartalmú megbízások kerültek előtérbe.

Hogy a kép ne legyen teljesen pozitív, arról a cégcsoport éves bevétele "gondoskodott". A 2015-ben elért 656,3 milliárd forint forgalomhoz képest a tavalyi bő 602 milliárd több mint 8 százalékos csökkenést jelent. A Magyar Telekomnál ezt a markáns mínuszt a B2B energia ügyfelek átadásával magyarázták, akiket a MET Holding AG-vel felállított vegyesvállalat vett át időközben. Ez a szektorszintű adatok szerint 42,5 milliárd körüli tételt jelent, ám ezt nem számítva is zsugorodott tavaly a távközlési mamut összbevétele.

Az előzetes várakozásokhoz képest javuló bevétel a csoport magyarországi részlegeinek tulajdonítható, a balkáni leányvállalatok teljesítménye több helyi szabályozási feltétel és a verseny miatt meglehetősen hullámzó volt. Az év végére a macedón piacon konszolidálódott a Maktel helyzete, míg a montenegróin tovább romlott. Így mint megírtuk erről a piacról végül ki is vonult a Telekom. A macedón leányvállalat eladása viszont egyelőre nincs napirenden.      

A vezérigazgató emlékeztetett rá, hogy az utóbbi két évben nagyot léptek előre a hálózatépítésben, ennek eredményeként a Telekom működési területén már 2,8 millió háztartásban van legalább 30 Mbps sebességű internet. Bejelentette, hogy idén további negyedmillió háztartást vonnak a korszerűbb hálózattal ellátottak körébe, nagy részüknél már az 1Gbps sávszélesség épül ki.  Ebben az évben az újabb uniós támogatású hálózatfejlesztési tenderek révén a Magyar Telekom 46 járásban 110 ezer háztartáshoz juttathatja el a 30 Mbit/s sávszélességű internetet és ezért 12 milliárd forint támogatást kap.

Túl a másfél millión a 4G-n netezők száma

Ami a mobil szegmenst illeti, itt is egyértelmű a szélessávú (4G, 4G+) internet előretörése, júliustól a 4G hálózaton bonyolított adatforgalom már nagyobb volt mint a 3G-n. Az év végére pedig a 4G-s internet részesedése elérte a 70 százalékot. Megtudtuk azt is, hogy a 4G-t használó ügyfelek száma 2016-ban átlépte a másfél milliót, a kültéri lefedettség már 98 százalékos, a beltéri pedig jelenleg 87 százalékon áll.   

A 2017-es évet illetően, a társaság menedzsmentje számos a verseny- és a szabályozási környezetből fakadó növekedési kockázatot lát. Az előbbiben továbbra is meghatározó a Digi megjelenése a mobil piacon, ami egyes szakértői vélekedések szerint a szemmel látható intenzív hálózati készülődés ellenére tavaszról várhatóan egy későbbi időszakra tolódik.

Bizonytalansági elemként jelenik meg a szolgáltatói bevételekben az EU-s roaming díjak nyári megszűnése, valamint a feltöltőkártyák kötelező regisztrációja. A feltöltőkártyás piacon tavaly ősszel egyébként egy nagy árcsökkenés következett be, ami tovább fokozza a versenyt. A Telekomnak jelenleg 2,1 millió feltöltőkártyás ügyfele van.

A vezetékes piacon növekszik a hármas szolgáltatást (vezetékes telefon, internet, tévé) nyújtó operátorok száma, a két nagy rivális a Digi és a UPC is optikai hálózatokat épít. A Telekom jelenleg az egyetlen hazai szolgáltató, amely egy csomagban a mobillal kiegészítve négy szolgáltatást nyújt. Erre jelenleg 120 ezren fizetnek elő, cél ezen ügyfelek számának további növelése.  

Ezek alapján a menedzsment várakozásai szerint a bevételek (már a montenegrói leány nélkül) nagyjából 560 milliárd forintra csökkennek, az EBITDA viszont maradhat a 182 milliárd forintos jelenlegi szinten. Kevesebb jut 2017-ben a beruházásokra, a tavalyi 98 milliárd forint után már csak 85 milliárdot fordítanak ilyen célra. Ezek alapján - igen nagy meglepetést okozva a részvénypiacnak - a menedzsment a 2017-es teljesítmény után jövőre nem a korábban belengetett 35 forintos, hanem csak az idei 25 forintos osztalék megismétlését javasolja majd a tulajdonosoknak. Indoklásuk szerint túl sok a pénzügyi eredményeket bizonytalan irányba befolyásoló piaci és szabályozási tényező és fontos, hogy az, hogy a következő évekre már tartható legyen az eladósodottsági mutatóban 2016 végére elért 40 százalék alatti szint.

Indulnak a szerződéskötések az állami intézményekkel

Szóba kerültek a piaccal és a céggel kapcsolatos közelmúltbeli események és változások. A vezérigazgatót kérdeztük többek között arról, ténylegesen mi az oka annak, hogy a Telekom áprilistól felfüggeszti a mobiltárca szolgáltatását? A felfüggesztés nem jelent-e tényleges kivonulót erről a piaci szegmensről?  

Christopher Mattheisen megerősítette, szándékaik szerint visszatérnek erre a piacra, mert potenciált látnak benne. Az eddigi tapasztalataikkal kapcsolatban elmondta, hogy a mobilfizetési megoldás technikailag nem volt túl bonyolult, viszont nehéz volt újabb partnereket felvenni a konstrukcióba. Nem jó, hogy a mobiltárca alapjául szolgáló érintés nélküli NFC technológiában a mai napig nincs egységes szabvány. Egyébként, Európa-szerte nem nagyon talált lelkes fogadtatásra a megoldás, az anyavállalat, a Deutsche Telekom is egyelőre kiszállt belőle – tette hozzá a vezérigazgató.

Kérdeztük arról is, hogy mikortól élesedik a mobil hanghívások IP-alapúra cserélése a Telekomnál, magyarán mikor jelenik meg a már tavaly belengetett mobil VoIP?  A cégvezető csak annyit mondott, hogy a téma továbbra is napirenden van, de konkrét időpontot nem említett.

Szó esett a közelmúltban elnyert állami mobiltender körül a Vodafone-nal kialakult vitáról is. Christopher Mattheisen ismét megerősítette érvényesnek tartják az aláírt megállapodást és elkezdődnek a szerződéskötések az állami intézményekkel.