A Bitport és a TechMonitor együttműködésében rendezett Manufacture IT Hungary idén első ízben vonultatta fel a gyártóipar digitalizációjának fontos újdonságait, ahol az átalakulásban élen járó cégek mutatták be legújabb fejlesztéseiket. Hagyományteremtőnek szánt rendezvényünk azokat a fogalmakat igyekszik tartalommal megtölteni, mint amilyen az Industrie 4.0, az ipari internet, a cloud computing, az Internet of Things, a big data, a szenzortechnológiák, az additív gyártás vagy az automatizáció és a robotika.

Közel száz meghívott vendégünk a gyártóvállalatok felső vezetői, illetve műszaki, termelésirányítási, informatikai, minőségbiztosítási, logisztikai, IT-biztonsági és K+F vezetői közül került ki, akik gyakorlati példákon keresztül ismerhették meg, hogyan alakítja át az informatika a megszokott ipari folyamatokat.

Ipar 4.0 = szemléletváltás

A rendezvényt a T-Systems partnere, Posta Attila nyitotta meg, aki az Ipar 4.0-ás trendek közül azt a folyamatot emelte ki, amelynek értelmében a technológia ára és hozzáférhetősége változott meg leginkább az utóbbi években. A sokat idézett Moore-törvényt is segítségül hívva a ma még hozzá nem férhető technológiákról is egyre inkább meg lehet mondani, mikor válnak széles körben hozzáférhetővé.

Ez a szemléletváltást is szükségessé teszi, miután a technológia ma már rendelkezésre áll ahhoz, hogy mindenki a saját üzemeiben alkalmazhassa az Ipar 4.0-ás fejlesztéseket. Ilyen például a kvázi valós idejű megjelenítés, ami lehetővé vált az alacsony késleltetésű hálózatokkal és a szintén valós idejű döntéstámogató rendszerek alkalmazásával – szemben a korábbi gyakorlattal, amikor korábbi riportok alapján próbálták meg kialakítani a valós idejű befolyást.

A változásokat katalizálja a gyártási és logisztikai folyamatok komplexitásának, ebből következően pedig a döntések számának és hatásának növekedése, számítási teljesítmény növekedése. Szűk keresztmetszet lehet az optimális gyártási tételnagyság, a vevői igények gyakori változása, az objektív teljesítménymérés, a készletezés, a karbantartások ütemezése, a nem tervezett leállások kezelése, vagy akár az a jelenség is, hogy a vevői igény a beszállítói lánc sokadik szereplőinél már kritikus torzulást szenvedhet.
 

A T-Systems megoldása minderre az a saját fejlesztésű (lokális vagy cloud alapú) IoT adatplatform, amely egységesen kezeli az üzemi területen valós időben összegyűjtött adatokat, elkerülve a szigetszerű megoldásokat. Az adatok hatékony felhasználását a már meglévő ERP rendszerekhez való kapcsolódási interfész, plusz adatvizualizációs lehetőség jelenti minden lehetséges méretű képernyőn.

Az előadás során bemutatott dashboardok az 5 másodperces szabályt követve épültek fel, amelynek értelmében az adatokat csak olyan formában érdemes közölni, hogy azok ennyi idő alatt is pontos képet fessenek az adott folyamatról vagy üzemrészről. A szerverek, hálózati eszközök és szenzorok, valamint az üzleti alkalmazások közé épülő IoT platform end-to-end folyamatfelügyelet biztosít. Az anomáliák kezelését és a rendszerek optimalizációját az adatgyűjtésre, az analitikára és a virtualizációra épülő szimulációs réteg és az így felálló autonóm folyamatok segítik.

Megismertük az Ipar 4.0-ás stratégiát

A Manufacture IT konferencia a technológiai fókusz mellett természetesen arra is választ keresett, hogy mi az Ipar 4.0 paradigma szerepe a magyar gazdaság jövőjében. Erről Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára beszélt, kitérve arra az európai ipar fejlesztésére megalkotott cselekvési tervre is, amely uniós szinten is válaszokat keres a globális változásokra. A cselekvési területek között ott van a zöld gyár, a tőkeáramlás, a digitális kornak való megfelelés, elsősorban pedig a lemaradó kkv-k helyzetbe hozatala, vagyis az intelligens technológiák terjesztése a globális versenyképesség megőrzésére.

A kormány által életre hívott Irinyi Terv (és általában az iparosítási elképzelések) célrendszerével kapcsolatban szóba került a járműipari függőség csökkentése a kiemelt ágazatok fejlesztésével; az innováció által vezérelt ipar erősítése az ipari K+F képességek fejlesztésével és a képzett munkaerő megteremtése; a hazai kis és közepes vállalatok megerősítése a hatékonyság, főként pedig a tőkeellátottság javításával; végül pedig az exportorientált ágazati értékek láncokba kapcsolása, ezen keresztül pedig a KKV-szintű termelékenység javítása.
 

Az uniós cselekvési tervvel is összefüggésben a helyettes államtitkár kiemelte az ipari digitalizáció és a mögötte megjelenő materiális tőke szerepét, koncentrálva a hagyományos járműipar mellett az ICT szektorra, az egészségiparra, a zöldgazdaságra, az élelmiszeriparra vagy az egyedi gépgyártásra. A szemléletváltás fontos eleme a magasan képzett, minőségi, piacorientált munkaerő biztosítása is, lekövetve a megváltozott munkaerőpiaci igényeket.

A KKV-k a kitörési pontként értelmezett területeken a különböző életpálya-szakaszokra szabott támogatásokban részesülhetnek a hazai és uniós (célzott) támogatási rendszereken keresztül. Ez az állami szabályozó rendszerrel együtt lehetővé teszi a beszállítói láncok újrastrukturálását, másrészt a szolgáltatói, értékesítési láncok átalakítását. Utóbbi az új felhasználói generációk megjelenése szempontjából is érdekes, amelyek már a digitalizáció vagy a sharing economy szabályai szerint gondolkodnak: leegyszerűsítve, nem autót akanak birtokolni, hanem el akarnak jutni A-ból B-be.

A kiemelt ágazatokhoz tartozó stratégiák elemei a hazai kereslet-kínálat felmérése, a beszállítók fejlesztése a lehető legnagyobb hazai hozzáadott érték elérését célozva, az adott területek szabályozási környezetének vizsgálata és módosítása, a támogatások felülvizsgálata vagy a pilot projektek indítása, ami együttesen az ágazati versenyképességet javító intézkedési tervekben jelenik meg.

Az ágazati ipari digitalizációhoz kapcsolódó kormányzati intézkedések bemutatása során szóba került a Nemzeti Technológiai Platform, a kiemelt projektek, az adatvédelem és adatbiztonság területén életre hívott ipari informatikai együttműködések, illetve a hálózatfejlesztés és az 5G Koalíció is. Ez utóbbihoz már az első körben 46 üzleti, egyetemi, kutatói és kormányzati szereplő csatlakozott, akik szerint az ötödik generációs vezeték nélküli technológia elterjesztésével Magyarország ott lehet a technológiai generációváltás startvonalánál.
 

Pomázi Gyula ismertette az idei és jövőre tervezett hazai költségvetési források előirányzatait, és kitért az ipari beszállítói fejlesztési programokra. Ezen belül felmerült a beszállítói integrátori alprogram az ipari nagyvállaltok irányításával, a KKV mentorálási alapprogram (GINOP támogatások mentor központokban, akkreditált klaszterekben), a beszállítói finanszírozási alprogram és a munkaerő képzése. A platformmegközelítés a regionális hálózatokban megvalósított ágazati egüttműködéseket is lehetővé teszi, amelyek akár térségi szintű kitörési lehetőségeket teremthetnek.

Az Ipar 4.0 minden szemszögből

A 2017-es Manufacture IT konferencia összesen tíz előadással és panelbeszélgetéssel járta körül, hogy a gyakorlatban mit jelent a negyedik ipari forradalom. A Corvinus Egyetem adjunktusa, Nagy Judit kutatási tapasztalatok alapján mutatta be a magyarországi vállalatok Ipar 4.0-ás felkészültségét, míg az IVSZ főtitkára, Major Gábor az iparági szereplők szemszögéből beszélt a gyártóipar és az informatika kapcsolatáról.

Az LSK Hungária üzlet- és termékfejlesztési igazgatója, Leveli András az egységes kommunikáció (UC&C) jelentőségét szemléltette a gyártási folyamatokban a cég interaktív vizuál-kollaborációs kijelzőmegoldásával, bemutatva az újkeletű M2MR (machine to meeting room) koncepciót. A Suez (korábban GE Water) részéről Kovács Gábor régiós informatikai vezető vitte a résztvevőket virtuális gyárlátogatásra egy hi-tech gyártóüzembe, a Com-Forth ügyvezető igazgatója, Bóna Péter pedig az Ipar 4.0 költségeiről beszélt, vagyis az új technológiák TCO-alapú megközelítéséről a termelő vállalatok szemüvegén keresztül.

Az Ipar 4.0-ás IT-fejlesztések kapcsán sem kerülhető meg az informatikai biztonság kérdése, amelynek régi-új fogalmáról Litkei Péter, a NetAcademia ügyvezető igazgatója tartott előadást. Az Ipar 4.0 programról és annak kapcsolódási lehetőségeiről Bárdos Krisztinától, az IFKA ügyvezető igazgatójától hallgathattuk meg a konferencia utolsó prezentációját, amelyet végül a záró panelbeszélgetés követett. A beszélgetés során Baráth Barbara (Green Fox), Fehér András (T-Systems Magyarország) és Pintér Henrietta (EPCOS) részvételével az Ipar 4.0 munkaerőpiaci vonatkozásai kerültek terítékre, amelyek ugyanannyira, sőt esetenként még jobban meghatározzák a negyedik ipari forradalomban a versenyépességet, mint a szigorúan technológiai jellegű feltételek.

A Bitport következő rendezvénye a tavaszi CIO Hungary konferencia, ahol 2018. április 19-20-án immár kilencedik éve találkozhatnak majd egymással a hazai nagyvállalatok informatikai vezetői. A kétnapos esemény fókuszában a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az automatizáció, a természetes nyelvi feldolgozás és a robotika áll majd.