Világszerte rohamléptekben alakul át a gyártóipar, és napról napra egyre nyilvánvalóbb, hogy a változások gazdasági és társadalmi hatásai is óriásiak lesznek, ha egyelőre még nem is látható azok pontos tartalma. A körvonalazódó új világnak a fogalmai még pontatlanok, ezért sokan hajlamosak félresöpörni a kérdést, mondván: automatizáció eddig is volt, legfeljebb majd kicsit magasabb fokra kell emelni...

Az, amit Ipar 4.0 néven vagy – a gőzgépek, szerelőszalagok és az automatizáció okozta forradalmi változások utáni – negyedik ipari forradalomként emlegetnek, azonban sokkal több ennél. Leegyszerűsítve: a gépek és az általuk előállított tárgyak is egy globális információs hálózat részeivé válnak. Ez átalakítja a technológiai folyamatokat, és átalakítja az üzleti modelleket is, a társadalmi hatása pedig egyelőre beláthatatlan. Az ugyanis csak a történet egy ki szeletkéje, hogy a digitalizáció miatt szakmák tűnnek el.
 

Tavaly megszületett a Nemzetgazdasági Minisztériumban az Irinyi Terv, amely külön is foglalkozik az Ipar 4.0-val. A koncepció egyik fontos célja, hogy a magyar gazdaság meghatározó ágazatait bekapcsolja a globális és az európai értékláncokban az Ipar 4.0 folyamatba, és segítse az ehhez köthető paradigmaváltást és hatékonyságjavulást.

Ma a fogalom által leírt problémakörnek a legbiztosabban látható eleme az, hogy az informatika szerepe a gyártóiparban is felértékelődik. Ezen a téren azonban a magyar gyáriparnak nagyon sok tennivalója van, komoly gátlásokat és korlátokat kell leküzdeni, Ehhez nyújt segítséget a Manufacture IT Hungary – Magyar gyártóipar a 4. ipari forradalomban című konferencia.

Gyakorlati megközelítés

A konferencia keynote előadójaként a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, Lepsényi István beszél az Irinyi Terv kapcsán a kormány iparpolitikájáról, és azon belül azokról a kormányzati eszközökről, melyek a magyar gazdaság, azon belül is a gyártóipar versenyképességét segítik. Lepsényi István szakpolitikai hitelességét növeli, hogy belülről is jól ismeri a gyártóipar működését-fejlődését. A Magyar Suzuki Rt. első vezérigazgatójaként, majd a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatójaként pontosan ismeri azokat a komplex problémákat, melyekkel a magyar gyártóiparnak meg kell küzdenie.

Vajon mennyire idegen az ipartól az IT? Mint az Vityi Péternek, az IVSZ alelnökének az előadásából ki fog derülni, a két terület sokkal közelebb van egymáshoz, mint sokan gondolnák. Vityi Péter az innováció felől közelíti meg a témát, és mutatja be, hogy az informatika ma már képes leképezni, átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni a gyártási folyamatokat akár a tervezéstől a teljes termékéletciklus végéig.

A Corvinus Egyetem is bekapcsolódott a terület kutatásába. Nagy Judit egyetemi adjunktus egy érdekes felmérés tanulságait ismerteti meg a közönséggel. A digitalizációban élen járó hazai gyártóvállalatok vezetőivel készített interjúk tanulságait veti össze hasonló témájú külföldi eredményekkel, és bemutatja azokat a tipikus problémákat, melyeket a digitális innováció terén bejárnak a magyar ipar szereplői.

IT-ipar a gyártóiparért

De hiába a szép elvek, a lényeg a részletekben, azaz a konkrét problémák megoldásában van. A konferencia második részében részben gyártóipari szakemberek, részben üzemek felső vezetői adnak gyakorlati tanácsokat, mutatnak be megoldásokat arra, hogy a digitalizáció hogyan képes növelni egy gyártóüzem hatékonyságát. A T-Systems Magyarország Ipar üzletágának két munkatársa, Posta Attila és Virágh Aladár egy rendszeritengrátori megközelítést mutat be.

Ma már a gyártóiparra is igaz, ami az informatikai vállalkozások mindennapjainak régóta része: a kommunikáció, az információáramlás sebesség kulcsfontosságú a folyamatok hatékonyabbá tételében. Leveli András, az LSK Hungária Kft. termék- és üzletfejlesztési vezetője egy olyan, interaktív digitális kijelzőkre épülő kommunikációs és információmegosztási technológia működését mutatja be élőben és attraktívan, amely a tervezői munkától a gyártási folyamatok szervezéséig számos helyen teszi egyszerűbbé és szemléletesebbé az információk vizuális megjelenését, illetve gyorsítja azok megosztását.

Arról is lesz beszámoló, hogyan működik mindez élesben, egy gyártóüzemben. A GE Water régiós EMEA MES leadere, Kovács Gábor, aki GE Water oroszlányi termelőüzemében is betölti a pozíciót, bemutatja azt a metamorfózist, amit a digitalizáció különböző szintjei okoznak egy gyártóvállalat folyamataiban.

De lehet egy megoldás bármennyire is jó és látványos, a kulcs mindig a megtérülés. Bármelyik tevékenység digitalizációjának ugyanis csak akkor van értelme, ha az megtérül. Bóna Péter, a Com-Forth Ipari Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója azt mutatja be, hogy hogyan milyen eredményt ad a TCO (Total Cost of Ownership) központú megközelítés a digitalizálásban.

A digitalizáció kapcsán viszont előkerül egy olyan probléma, amely eddig a gyártóvállalatokat csak korlátozottan sújtotta. Litkei Péter, a többek között etikus hackeret is képző NetAcademia ügyvezető igazgatója arra próbál választ adni, hogy milyen módon kell újragondolni a biztonság kérdését a digitális átalakulás és az Ipar 4.0 nyomán.

A konferenciát egy kerekasztal-beszélgetés zárja, melynek résztvevői a hazai gyártóipar szereplőinek digitalizációval kapcsolatos problémáit próbálják összegezni.

A részletes program a konferencia honlapján található, ahol regisztrálni is lehet a rendezvényre.