Hatóságok megtévesztése, munkahelyi zaklatás, sofőrök vegzálása. Ez csak néhány olyan eset a közelmúltból, ami miatt most nem lehet ideális a hangulat az Uber főhadiszállásán. Ráadásul a topmenedzsment gyorsabban cserélődik, minthogy követni lehetne. A hétvégén például a cég második embere vette a kalapját.

Nem akart másodikból harmadik lenni?

Alig több mint hat hónapot töltött az elnöki székben Jeff Jones, aki az autómegosztással óriásivá nőtt vállalat globális terjeszkedését volt hivatott irányítani. A szakember amerikai lapoknak nyilatkozva azt közölte, hogy az elvei és a vezetésről vallott nézetei nem voltak összeegyeztethetők azzal, amit a cégnél tapasztalt, ezért inkább sok sikert kívánva nekik, elköszön.

A teljes képhez az is hozzátartozik ugyanakkor, hogy néhány hete kiderült, az alapító-vezérigazgató Travis Kalanick maga mellé kíván venni egy operatív igazgatót a napi ügyek menedzselésére. Ez a pozíció azonban nem kis átfedést mutat Jones eddigi feladatkörével, azaz a döntésben könnyen lehet, hogy az is szerepet játszott, hogy nem akart második számú emberből esetleges harmadikká válni.

Forgószínpad

Az viszont bizonyos, hogy nem Jones az egyetlen mostanság, akinek le kell cserélni a nevét az irodaajtón. A térképekért és az üzleti platformért felelőss Brian McClendon szintén napokon belül távozik, mert politikai pályán folytatja. Februárban a mérnöki terület alelnökének, Amit Singhalnak azért kellett távoznia, mert elhallgatta, hogy korábbi munkahelyéről, a Google-től egy szexuális zaklatási ügy miatt volt kénytelen eljönni. Az utóbbi néhány hétben köszönt el az Ubertől egy másik alelnök, Ed Baker is, valamint Charlie Miller, a cég biztonsági szakembere.

Amint a fentiekből látszik, nem könnyű mostanság felső szintű meetingeket tartani San Franciscóban, hiszen az első napirendi pontot kibérelte a személyi változások téma. És ugyan látszólag a forgószínpad egy részét a cégtől független körülmények hajtják, a magas fluktuáció mögött komolyabb problémák sejlenek fel.

Botrány, botrány hátán

Az Uber sosem volt az a cég, amelyik problémamentesen akart belesímulni a helyi gazdasági, politikai ökoszisztémába. Hogy messzebbre ne menjünk, Magyarországon is hangosan debütált, aminek a vége az lett, hogy a kormányzat a taxisokat védve törvényi szinten lehetetlenítette el az üzemelést.

Hogy mennyire nem tartotta magára vonatkozónak a szabályozást a cég, arról egy friss botrány ékesen árulkodik. Kiderült, az Uber szándékosan megvezette a fuvarokat ellenőrző (ellenőrizni próbáló) hatósági személyeket. Ehhez egy titkos, Greyball nevű programot használt, amely hamis adatokat küldött a megfelelő (azaz megtéveszetni kívánt) felhasználók telefonjára. A megoldással ezek az emberek nem az autók valódi helyzetét látták az alkalmazásban, nem kaptak szabad kocsit, vagy utólag lemondták a rendelésüket.

Nem érdemes leragadni ennél az "apró malőrnél", hiszen egy csokorra való ügyet lehet még megemlíteni csak az elmúlt néhány hónapból. Ott van például a munkahelyi szexizmus és a cégtől menekülő női munkatársak problémája, a vezérigazgató videóra vett bunkóskodása egy sofőrrel, aki a lehetetlenül alacsonyra vágott juttatások miatt panaszkodott. Utóbbi miatt egyébként később Kalanick nyilvánosan kellett, hogy bocsánatot kérjen. De az sem vetít túl jó fényt egy sok milliárd dolláros vállalkozás főnökére, ha most keresnek mellé vezetési tanácsadót. És akkor ott van az Uber frissen megalakított mesterségesintellligencia-kutató részlege, amelynek az élén az első igazgató mindössze négy hónapot töltött.