A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat létrejöttével az elmúlt hetekben lezárult a 2011 júliusában elindított Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt első fázisa. A gerinchálózatra eddig 5,7 milliárd forintot fordítottak, a második szakasz még további 2-3 milliárd forintos uniós forrást igényel.
A 2010-es kormányváltást követően megszületett új infokommunikációs stratégia előírta az állami kézben lévő távközlési hálózatok (MÁV, MVM) összekapcsolását, és hogy az államigazgatásnak távközlési szolgáltatást a jövőben már csak állami cég nyújtson. Az ennek nyomán
másfél évvel ezelőtt elindított Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt (NHP) keretében épült ki a gerinchálózat a korábbi 3200 végpont helyett 3600 végponttal, és indulhatott el a szolgáltatás a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) bevonásával – jelentette be csütörtök délután Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős államtitkára. A gerinchálózatot a
2012.márciusában elindult MVM Net Zrt. biztosítja saját több ezer kilométeres optikai hálózatának szabad kapacitásai révén.
Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója, Vályi-Nagy Vilmos és Téren Róbert Ferenc, az MVM Net vezérigazgatója (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Behálózva a teljes közigazgatás ■ A projekt első szakasza, amelyre az államtitkár elmondása szerint eddig 5,7 milliárd forintot fordítottak, magában foglalja a teljes magyar közigazgatást, illetve az oktatási szférát. A projekt második szakasza még további két és fél évet vesz igénybe. A végpontok száma nagyjából újabb ezerrel bővül, miután rákapcsolják a hálózatra a nemrégiben felállított járási hivatalokat, az egészségügyi intézményeket és az önkormányzatokat. A második fázis beruházásához uniós pénzt kíván a kormány bevonni, az államtitkár becslése szerint további 2-3 milliárd forint értékben.
Elmondta még, hogy mind a szolgáltatást nyújtó NISZ, mind az MVM Net az állammal szemben költségalapú elszámolást alkalmaz. Az egységesített rendszer a korábbi évi 25 milliárd forinttal szemben 15 milliárd forintra csökkentette az állam távközlési kiadásait. Az ezzel kapcsolatos finanszírozás is egy kézbe kerül. Az új rendszerben az állami intézmények infokommunikációs kiadásait az NFM központilag finanszírozza.
Mi lesz az e-útdíjjal? ■ A csütörtöki tájékoztatón szó esett a többi kevésbé sikeres állami infokommunikációs projektről is, az elektronikus útdíjról, valamint az állami mobilszolgáltató további sorsáról. Utóbbi kapcsán Vályi-Nagy Vilmos csak annyit jegyzett meg, hogy a cég ügyében bárminemű kormányzati döntés csak a Kúria február végi határozata után várható.
A szerdai miniszterelnöki döntést követően a kivitelezésében „visszaállamosított” e-útdíjjal kapcsolatban az államtitkár elmondta, ez nem azt jelenti, hogy a projekt során egyáltalán nem lesz közbeszerzés. Minden olyan részterületen, ahol ezt a törvény előírja lesz pályáztatás, de a projekt lebonyolítását már nem bízza másra az állam. Szerinte tartható a július elsejei időpont, mivel a következő hónapokban csak szigorúan az e-útdíj rendszerrel összefüggő fejlesztéseket hajtják végre. A csúfos kudarcot szenvedett eredeti pályázatban egyéb kapcsolódó fejlesztésekre is sor került volna. Megjegyezte, hogy a hálózati és adatkapcsolati feladatok lebonyolításában az MVM Netre és a NISZ-re is kívánnak építeni.
A szolgáltatást is bukták a piaci szereplők ■ A Bitport kérdésére elmondta még, hogy a Getronics visszalépése miatt nemcsak az e-útdíj tendert zárja le eredménytelenül az állam, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatóit is.
Mint a napokban megírtuk, kiírtak egy külön pályázatot a fedélzeti egységek kommunikációs feladatainak az ellátására, amelyre a jelenlegi piaci szereplők pályázhattak volna.