Tegnap Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár beszédével kezdődött, ma pedig tematikus panelbeszélgetésekkel folytatódott a harmadik Információs Társadalom Parlamentje, melynek egyik kiemelt témája volt a 2014-2020-as időszakban a Európai Uniótól érkező mintegy 7 ezer milliárdnyi támogatás infokommunikációs iparágban felhasználható része.

Körvonalazódik az új startégia ■ Vályi-Nagy némi kritikával is illette a kormányzat infokommunikációs politikáját. Mint mondta: stratégiaalkotásban jók vagyunk, ám a megvalósítás általában már közel sem megy gördülékenyen. Azaz még 2010-ben elkészült ugyan a Digitális Megújulás Cselekvési Terv, ám megfelelő források nélkül ez csak terv maradhatott. Ám voltak egyértelmű eredmények is, az államtitkár a gyorsan fejlődő ágazat igényeihez igazított jogszabályi környezetet és a kormányzati informatika konszolidációját említette. Ezeknek a folyamatoknak az első fázisa 2012-ben lezárult, így jelenleg a fejlesztésé és a tervezésé a főszerep. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az IKT olyan iparág, ahol a technológiával együtt a jogszabályi környezet is nagyon gyorsan avul.



_{(Fotó: Infotér)}

Vályi-Nagy bejelentette, hogy elkészült a következő EU-s költségvetési periódusra az IKT-koncepció, és hamarosan társadalmi vitára is bocsátják. A program egyik fontos célja a piac növelése, például azzal, hogy növelik a digitális írástudók számát.

A program négy fő eleme ■ A következő költségvetési ciklusra készülő program négy főbb elemét ismertette is előadásában az államtitkár.

Az első a digitális infrastruktúra fejlesztése. Ez fontos az államnak, és a fontos a vállalatok versenyképességének növeléséhez – hangsúlyozta az államtitkár. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, és ezt a konferencia második napján, a panelbeszélgetésen is megerősítette: az EU által szorgalmazott terv, miszerint 2020-ig legalább 30 Mbps sávszélesség jusson minden uniós háztatatrásba, illetve 100 Mbps minden másodikba, erősen túlzó. Vályi-Nagy úgy véli, 5 Mbps bőven elég ahhoz, hogy mindenki bekapcsolódhasson a digitális ügyintézés folyamatába – és ez is a kormányzat célja. Ennél nagyobb sávszélesség már egyszerűen pazarlás. A mértékletesség már csak azért is indokolt – mondta –, mert az erre fordítandó uniós támogatási keretösszeget csökkentenie kellett az EU-nak, az új időszakban mindössze 1 milliárd eurón osztozik a 27 tagállam.

A második a Digitális kompetenciák fejlesztése. Erre pilotnak tekinthető a jelenleg is futó TÁMOP 2.1.2-es program, amelynek keretében képzésekre lehet pályázni. Ide sorolandó azonban az informatikus- és mérnökképzés is, ami elsősorban a dinamikusan bővülő IKT szektor szakember-ellátásáról hivatott gondoskodni. Ez a szegmens ugyanis még a rossz gazdasági körülmények között is tudott bővülni.

A harmadik elem a digitális gazdaság. Forrásokat kell biztosítani a vállalatoknak K+F+I tevékenység finanszírozásához. Ebben a szegmensben kiemelt támogatás juthat a kkv-knak olyan programokon keresztül, melyek ezeknek az IKT cégeknek a nemzetközi piacra jutását segítik. Ehhez létre kívánnak hozni egy olyan külföldi érdekképviseleti hálózatot is, amely segíti a cégeket a külpiacokon. Ez már csak azért is fontos – mondta az államtitkár – mert a belpiac kicsi, és egy méret felett az már korlátozza a cégek bővülését.

Végül a negyedik elem a digitális állam, amely azt célozza, hogy 2020-ra az intézmények többségében elektronikus ügyintézés legyen. A fejlesztési munka nagyjából a közepén tart – mondta Vályi-Nagy. 2011 őszére elkészült az egységes kormányzati hálózati rendszer, és ezen keresztül kommunikál a teljes kormányzat, mintegy 3500 végpont. A továbbfejlesztés során az egészségügyet, az oktatási szférát, majd harmadik lépésként az önkormányzatokat kívánják bekapcsolni a rendszerbe. A cél, hogy stabil, biztos, védett hálózat legyen, amit olcsón lehet üzemeltetni. 

A részletek ■ A konferencia második napján panelbeszélgetéseken lehetett hallani a részletekről. Az Infokommunikáció 2014-20-ban és a Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia című panelben  először Greinstetter Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkára vázolta fel a 2014-2020-as időszakra vonatkozó kereteket. A nagyjából 7 ezer milliárdos támogatási keret 60 százalékát a kormányzat gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani. Ezt célozza a GINOP (Gazdasági INovániós Operatív Program) bevezetése, amely az összes forrás 40 százalékát fedné le, és benne kiemelt szerepet kapna az az informatika

Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke ugyan multizott egy jóízűt (ad notam jó multi – rossz multi), de szerencsére főleg a lényegre koncentrált. Elmondta, hogy egyelőre nem tudni, pontosan mikor indulhatnak a pályázatok. Ám gőzerővel dolgoznak azon, hogy már 2014 elején legyenek pályázható programok. Legkorábban novemberben lehet benyújtani a partnerségi megállapodást, onnan azonban még pár hónap szükséges ahhoz, hogy az operatív programok is elindulhassanak.



A hatékonyságot segíti, hogy közel felezik a operatív programok számát: a jövőben 7+2 program lesz, és ezekhez egységesebb eljárásrendet (egységes informatikai támogatást és monitoringot) dolgoznak ki. Ő is elmondta, hogy a tudásgazdaságra kívánnak koncentrálni, és az is kimondott cél, hogy felépüljön 20-25 magyar multi.

Ehhez kacsolódóan Prószéky Gábor, a kutatás-fejlesztésben is erősen érdekelt MorphoLogic ügyvezetője a közönség soraiból kérve szót megjegyezte: a kkv-k speciális támogatást igényelnek, azaz figyelembe kellene venni, hogy a kkv nem nagyvállalat kicsiben. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elég néhány céget kitenni az ablakba, hanem az egész ökoszisztémát, a teljes szektort kell támogatni.

Horkay szerint óriási lehetőség Magyarország számára a K+F+I szektor. Mint mondta, az EU 72 milliárd eurót költ ilyen célra a következő hét évben, és fontos lenne, hogy minél többet lehessen megszerezni ebből a támogatásból. Persze a sikerhez az államnak stratégiai partnereket kell találnia, elsősorban az akadémiai és vállalati szférából.


A panelbeszélgetésen szóba került még a kiberbiztonság is mint az IKT stratégia része. Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke (KIM) elmondta: a közelmúltban elfogadott infobiztonsági törvény nagyon alaposra sikerült. Bevezetésére van két év év türelmi idő. Viszont kiemelte, hogy nagyon fontos lenne a biztonság emberi oldalának a megerősítése, ami csak oktatással lehetséges.

Horkai közbeszólt, hogy ez része is a fejlesztési terveknek, hiszen a biztonság stratégiai fontosságú. Utalt arra, hogy az uniós tárgyalásokra készített munkaanyagok gyakorlatilag azonnal kikerülnek Brüsszelbe, ami komoly hátrányt jelent a tárgyalásokon.

A panelbeszélgetés végén dr. Szemerkényi Réka, a Miniszterelnökség politikai főtanácsadója, a biztonságpolitikai stratégia főbb pontjait ismertette különös tekintettel a kiberbiztonságra. Úgy vélte, ez olyan jelentős kihívás, amely alapjaiban írja át a biztonságpolitikát.