Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt – értesült csütörtökön az MTI brüsszeli tudósítója.
Az állami hírügynökség bizottsági forrásra hivatkozva közölte: az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a
telefonhívásokra és üzenetekre kivetett adó miatt. Az MTI forrása szerint az EB-ben úgy vélik, hogy a telefonadó uniós jogot sért. Csakhogy nem maga az adó kivetése, hanem a beszedett pénz elköltésének módja! A távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis – az uniós előírásokkal ellentétben – nem csak a telekommunikációs szektorral kapcsolatos költségekre fordítja.
Egyelőre csak egy levél jön ■ Az EB először úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amivel az uniós jog szerint elindult a kötelezettségszegési eljárás. Az MTI-nek nyilatkozó uniós tisztviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a 2012. július 1-jétől kivetett adó a 2010-ben a
távközlési szektorra kivetett különadó kivezetését követi, és a bizottság már a különadó miatt is
kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Azt az ügyet jelenleg az Európai Bíróság tárgyalja.
A bizottsági forrás arra is részletesen kitért, hogy a brüsszeli testület megítélése szerint a telefonadó – akárcsak a különadó – az úgynevezett engedélyezési irányelvvel ütközik, mégpedig azért, mert az EB úgy véli, hogy bár az adót Magyarország kifejezetten a telekommunikációs szektorra vetette ki, az abból származó bevételek – az irányelvben foglaltakkal szemben – nem csak a távközlési engedélyezési és igazgatási rendszer fenntartásának költségeit fogják fedezni, hanem a bizottság aggodalmai szerint „túlmutatnak majd” ezeken.
A 2002-ben született és 2009-ben módosított elektronikus távközlési irányelv, amely a távközlés állami engedélyezésének szabályait határozza meg az egész Európai Unióban, azt mondja, ki, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett „igazgatási díjak” nem lehetnek nagyobbak, mint azok a költségek, amelyeket az engedélyezési és ellenőrzési rendszer fenntartása jelent az állam számára.