A magyar közép- és nagyvállalatok mindössze egynegyede használ dokumentumkezelő rendszert, a beérkező dokumentumokat jellemzően még papír iktatókönyvben tartják nyilván, míg az iratok cégen belüli megosztását elsősorban fénymásolással és szkenneléssel oldják meg – derült ki a DMSONE és a GKIeNET közös kutatásából, amely a 2,5 milliárd forint feletti árbevételű vállalatokat vizsgálta.
Kockás füzet ■ A vizsgált cégeknél hetente átlagosan 200 irat képződik, ennek ellenére a cégek szűk kétharmada még jellemzően papír iktatókönyvben vagy táblázatkezelő programban tartja nyilván a beérkező dokumentumokat. Az árbevételi szintet figyelembe véve meglehetősen riasztó, hogy a kérdésre adott válaszokban még a „kockás füzet” is előfordul dokumentumkezelő rendszerként. A megkérdezettek jellemzően az iratok cégen belüli megosztására sem használnak külön szoftvert: a dokumentumokat többnyire fénymásolják vagy szkennelés után emailben, illetve intraneten küldik el egymásnak a munkatársak.
A dokumentumkezeléssel kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelés hiánya közel minden tizedik vállalatnál okozott már fejfájást. Az adatbiztonság még ennél is kényesebb terület: a cégek 18 százalékánál veszett már el és 13 százalékánál rongálódott meg irat.
Dokumentumkezelő rendszert mindössze a kutatásban részt vevő 115 vállalat egynegyede használ, és csupán további 17 százalék tervezi annak bevezetését. Ennél ugyanakkor sokkal több cégnél, a megkérdezettek egyharmadánál jelentkezik igény a dokumentumkezelés hatékonyabbá tételére, amitól elsősorban a folyamatok felgyorsítását, a határidők pontos kezelését várják, de a megnövekedett mennyiségű irat kezelésének egyszerűsítését is kiemelték. Érdekesség, hogy a dokumentumkezelés csökkenő költségeit mindössze 25 százalék jegyezte meg.
Érdemes megjegyezni, hogy a dokumentummenedzsment rendszerek hazai használati arányáról egy tavasszal publikált másik kutatás lényegesen jobb eredményekre jutott. A Corvinus egyetem által megkérdezett közepes- és nagyvállalatok több mint felénél mondták azt, hogy már működik ilyen a szervezetnél, miközben további bő harmaduknál éppen bevezetés alatt állt, vagy tervben volt az implementáció.
Máshol se jobb ■ Bármennyire is elmaradottnak tűnik a fenti helyzetjelentés, a téma világviszonylatban sem mutat sokkal jobb képet. Egy irodai papírhasználatot firtató tavaly készült nemzetközi felmérésből például kiderült, hogy ugyan ötből négy válaszadó prioritásnak tartja a papírmentes iroda kialakítását, a nyomtatás mégis 75 százalékuknál napi tevékenységnek számít, és a cégek majdnem fele több dokumentumot nyomtat, mint két évvel korábban. Az említett kutatásban megkérdezett vállalatok mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy abban az évben jelentősen csökkentette papírfelhasználását. Sőt, nagy változásra a közeljövőben sem lehet számítani: a többség az elkövetkező években sem tervezi működésének átalakítását.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak