A web 2.0 – webkettő – kifejezés mögött eredetileg az az elképzelés állt, hogy a világháló külön platformként kezelhető: ahelyett, hogy a böngészőn keresztül feltöltött anyagokat nézegetünk, a webes felület akár a számítógépünkön futó asztali szoftverek funkcionalitását is nyújthatja. Mindehhez a megfelelő technológia – vagy annak megfelelő alkalmazása – még mai is fejlődik, így a webkettő megközelíthető az alkalmazások komponens-alapú fejlesztésének szempontjából is. A teljes képet azonban a technológia és a felhasználás együttese határozza meg: manapság a web 2.0 definíciója arra a közösségi tartalomelőállításra és -megosztásra alapul, amelyben maguk a szolgáltatások csak keretrendszert jelentenek, de tartalmat jobbára az egymással is kommunikáló felhasználók hoznak létre, töltenek fel vagy osztályoznak.
Természetesen a különféle vállalkozások számára – amennyiben nem maga a tartalomelőállítás a fő profiljuk – mindez csak abból a szempontból érdekes, hogy milyen módon támogathatja üzleti tevékenységüket. A sikeres üzleti felhasználás során a legfontosabb a webkettes gondolkodás elsajátítása, hiszen a vállalkozás online jelenlétének zászlóshajója mindenképpen a közösségi oldalakon való megjelenés, ami a nullával egyenértékű technológiai felkészültséget, de annál több érzékenységet és befogadókészséget feltételez.
Az évtized végére a web 2.0-s megoldások és az online közösségi szolgáltatások visszavonhatatlanul a mindennapok részévé váltak, a felhasználók száma elérte a kritikus tömeget – vagyis a közösségi oldalakon való jelenlét önmagában már nem számít különlegességnek. A magyar iWiW ismeretségi hálózatba több millió regisztráltak, de a 350 milliós Facebook-táborban is legalább ötszázezer itthoni felhasználót találhatunk. Az online aktivitás 2010-ben már egy vállalkozás szempontjából sem merülhet ki az elektronikus levelezésben vagy a saját weboldal üzemeltetésében, máskülönben az elszigetelődést és az ebből származó versenyhátrányt kockáztatja. Az önkéntes távolmaradás oka legtöbbször a közösségi háló működésének félreértelmezése: a szolgáltatásokat valóban sok millióan használják látszólag értelmetlen és felületes módon, de – mint a blogok esetében – létezik értékes, eredményes és hasznos megközelítés is.
Kit válasszak? | Közösségi oldalakból és szolgáltatásokból ugyancsak széles a kínálat, bár abban mindenki egyetért, hogy a piac telítődésével itt is drasztikusan egyszerűsödik majd a helyzet – éppen úgy, ahogy annak idején a webes keresők esetében tapasztalhattuk.
A legnagyobb hal, az amerikai Facebook az ismeretségi hálózatok etalonja, és valószínűleg nemsokára megkerülhetetlenné válik. A Facebook már tud magyarul, és a mezei felhasználók mellett egy vállalkozásnak is minden eszközt a rendelkezésére bocsát, amire az első lépések megtételéhez szüksége lehet: az ismeretségi rendszer gyors kiépítése mellett eseményeket szervezhet, megoszthatja híreit, hozzászólhat mások bejegyzéseihez, vagy a képgalériák feltöltésétől kezdve a levelezésen át a csoportok létrehozásáig számtalan módon gazdagíthatja kommunikációs arzenálját.
A magyar Facebook, az iWiW jelentőségét a hatalmas hazai felhasználói tábor adja, de a szolgáltatás fejlődése és a felhasználás gyakorlata kívánnivalókat hagy maga után: a mai napig inkább telefonlistaként működik, és nem feltétlenül alkalmas egy érettségi találkozó megszervezésénél szofisztikáltabb tevékenységre.
A mikroblog-szolgáltatásra épülő Twitter más elven, sokkal inkább a jelenidejűség jegyében működik. A felhasználók rövid bejegyzéseket vagy üzeneteket írhatnak maximum 140 karakter hosszúságban, ezek pedig alapesetben nem csak a felhasználó profiloldalán olvashatók, de mindazoknál megjelennek, akik feliratkoznak az adott felhasználó követésére. A Twitter a megfelelő kezekben potens marketingeszközzé válhat; hatékonyságát jelzi, hogy egy-egy információ sokszor a hagyományos hírcsatornákat messze megelőzve terjed el rajta.
A közösségi szolgáltatások között találhatunk ezen kívül korcsoport (myVIP), szakmaiság (LinkedIn) vagy egyéb szempontok szerint kitalált és működtetett megoldásokat is, a legtöbbről azonban általánosságban elmondható, hogy ingyenes regisztráció után térítésmentesen használható, és saját eszköztára mellett hasznos külső fejlesztésekkel segíti a létrehozott profil menedzselését. Valószínűleg nem létezik jó vagy rossz választás, különösen, hogy nem árt több vasat is a tűzben tartani: a célcsoport és a kommunikációs csatornák meghatározása után következhet a személyre szabott adatlapok létrehozása, majd irány a mély víz, a kapcsolatfelvétel az ismerősökkel, érdeklődőkkel, ügyfelekkel.
Három jó tanács
Értsd meg, miről szól! A közösségi jelenlét nem cél, hanem eszköz – más szóval nem a pénzkereset forrása, hanem a meglévő források hatékony támogatásának eszköze. A Twitter például alkalmatlan arra, hogy hagyományos reklámcsatornaként működjön, vagy konkrét megrendelések sorát generálja. Ezzel szemben lehetőséget ad rá, hogy figyelemmel kísérjük a partnerek véleményét, visszajelzéseit, aktuális elképzeléseit, interakcióba lépjünk velük, és magára az iparágra nézve is remek „magasles”, ahonnan szétnézhetünk a vidéken.
Támadj több irányból! A cél, hogy megkönnyítsük az ügyfelekkel való kommunikációt, amibe olyan apróságok is beletartoznak, mint a köszönetnyilvánítások vagy a partnerek véleményének kikérése. Mindehhez azonban fontos, hogy figyelemmel kísérjük a célcsoport szokásait és előfordulási helyét, így a Twitteren, a Facebookon vagy bármely más rendszeren belül is megjelenhetünk, nem beszélve a hagyományos értelemben vett a blogszféráról. A visszajelzések összegyűjtésének hatékonysága, a források összekapcsolása meghatározó fontosságú lehet az üzlet szempontjából.
Ne szemetelj! A szóban forgó csatornák semmiképpen sem az egyirányú kommunikációról szólnak. Aki folyamatosan reklámüzenetekkel bombázza követőit, az biztos lehet benne, hogy nemsokára magára hagyják és ignorálják. Természetesen a termékek vagy szolgáltatások promóciója önmagában még nem hiba, sőt sok esetben kívánatos dolog, de nem mindegy, hogy ez a közösség számára emészthető módon történik, vagy sem. Ha nem vagyunk benne biztosak, mi a követendő gyakorlat, akkor semmi akadálya, hogy erről magukat az olvasókat kérdezzük meg!
Az elkövetkező időszakban mindehhez a Bitport is igyekszik minél több segítséget nyújtani: időről időre jelentkezünk majd az egyes ismeretségi hálózatok és közösségi oldalak, szolgáltatások részletesebb bemutatásával, ezen kívül összegyűjtjük azokat az átalános véleményeket, tanácsokat és eszközöket is, amelyek a közösségi tér bármely pontján hasznosnak bizonyulhatnak az üzleti felhasználás szempontjából.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak