A lassan, de biztosan terjedő távmunka előnyeit lassan már nem újdonság ecsetelni, és a munkamódszer esetletges buktatóira is sokan felhívták már a figyelmet. Mostani összeállításunk két oldalról közelíti meg a kérdést. A szakértői véleményekből kimagozott részletek alapján megnézzük, milyen típusú vállalatok, munkakörök számára előnyös a távmunka, és kik azok, akik bárhogy szeretnék is, nem járnának jól az ilyen jellegű munkavégzéssel. Másrészt pedig a legfontosabb technológiai feltételeket soroljuk fel, amelyek nélkül rizikós lehet felmondani a céges parkolót.



Mikor elég a virtuális jelenlét? ■ Bár sokan a műszaki környezet irányából kezdik megvizsgálni a távmunka lehetőségét, a szakértők szerint érdemes betartani a helyes sorrendet, és fejben, stratégiai szempontból eldönteni a kérdést. Hiába ujjong az informatikai vezető a szükséges technológiák meglétén, és maga a munkavállaló is a megspórolt utazási idő miatt, ha maga a munkakör nem alkalmas arra, hogy egy távoli helyről végezzék.

Elsőként tehát azt kell eldönteni, hogy az adott kolléga hatékonyságát növeli, vagy épp csökkenti a fizikai jelenlét hiánya. Ebből a szempontból a leggyakrabban előforduló pró és kontra érvek a következők:

A távmunka stratégiai szempontból jó ötlet, ha...
● ...az adott kolléga munkájának hatékonyságát rontja az irodai környezet. Ilyen lehet például egy olyan kreatív munkakörben dolgozó munkatárs, akinek elmélyültségét, alkotó tevékenységét kifejezetten zavarják az irodai zajok, a tevékenységbe bezavaró kollégák, felesleges melléktevékenységek.

● ...a munkavállaló kevésbé időhöz kötött feladatokat lát el. A kreatív munkakörök mellett ilyen lehet az egyes projekteket határidőre elvégző, egyedül dolgozó programozó, vagy akár a különböző kimutatásokat, statisztikákat készítő elemző is: számukra felesleges időkiesést jelenthet a munkába járás, ha közben otthonról is rendelkezésükre áll minden szükséges erőforrás - ráadásul hatékonyságuk nem feltétlenül köthető a létező vagy virtuális céges blokkolóórához.

● ...a vállalat szempontjából költséghatékonyságot érhetünk el az alkalmazásával. Többen azért kínálják fel az otthoni munkavégzés lehetőségét, mert - gondos számolás és előkészítés után - kimutatható spóroláshoz vezet a kisebb iroda, az energiaköltségek lefaragása, az utazási költségek vagy épp a parkolóhelyekből eredő kiadások csökkentése.

● ...a vállalat olyan munkatársakat is alkalmazna, akik valamilyen okból nem képesek az irodai munkavégzésre, például kismamákat, vagy mozgáskorlátozottakat. A megfelelő feladatkörökben ugyanis nem köthető fizikai "alkalmassághoz" a hatékonyság - ráadásul esetenként a cégek akár támogatásokban is részesülhetnek az ideiglenesen vagy véglegesen megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáért.



Nem feltétlenül előremutató azonban a távmunka, ha...
● ...a kolléga fizikai jelenléte kommunikációs szempontból csak körülményesen áthidalható. Az persze természetes, hogy számos munkakör eleve elképzelhetetlen otthonról, egy árukiadó raktáros, futár vagy szállítószalag melletti dolgozó számára egyelőre nonszensz ilyen megoldásról beszélni. Azonban szellemi munkakörökből is sok olyan akad, ahol a telekonferenciák és egyéb folyamatos online kapcsolattartási módok sem elegendőek. Ha egy munkatárs a cég folyosóin cikázva egyik tárgyalóból a másikba szaladgál egész nap, vagy épp gyakori, változó összetételű megbeszéléseken vesz részt, tevékenységének virtualizálása drágán, bonyolultan, vagy akár szinte sehogy sem oldható meg.

● ...a távmunka bevezetése nem jelent előrelépést a költségek optimalizálása terén. Egyszerűbben szólva: számoljunk! Ha a távmunkához szükséges infrastruktúra létrehozása és fenntartása drágább, mint a meglévő, irodai megoldás, és a megtérülés ideje is a távoli jövőbe nyúlik, máris luxusnak minősíthető az otthoni munkavégzésre történő átállás.

● ...az adott kolléga munkavégzési gyakorlata, személyisége nem alkalmas a távmunkára. Ez az érzékeny, már-már személyeskedő megközelítés szintén fontos, ugyanis egy távoli munkaállomás mellett nem mindig ellenőrizhető vagy épp motiválható a dolgozó. Munkapszichológiai tanácsadók több helyen említik meg, hogy a távmunka bevezetése előtt már az irodában is meg kell próbálni emulálni az önállóbb munkavégzési körülményeket, "elengedni a kolléga kezét", és megfigyelni, nem esik-e vissza a hatékonysága a folyamatos kontroll nélkül.

Digitális köldökzsinór ■ Ha a fentiek alapján elméleti síkon már eldönthető, hogy valóban előnyt jelent-e a távmunka bevezetése, a gyakorlatot kiszolgáló infrastruktúra tervezése következik. Ez a fázis szintén nem kihagyható, vagy elodázható: a "kezdj el otthonról dolgozni, ha gond van, majd menet közben megoldjuk" szemlélet csak bosszúságot, termelékenységi visszaesést, váratlan költségeket eredményez.



Munkakörönként változó, pontosan milyen eszközökre és szolgáltatásokra van szükség a távoli munkavégzés biztosításához, ám általánosságban a következőket érdemes számításba venni:

● Természetesen szükség van a munkakörhöz megfelelő hangkommunikációs lehetőségekre. Az alapvetőnek számító telefonos kapcsolat előkészítésekor vegyük számításba, mennyire mobil az adott kolléga, mikor, kikkel, milyen időtartamban beszél - ez segíthet a megfelelő előfizetési forma, tarifacsomag kiválasztásában. Számos olyan konstrukció érhető el, ahol valamilyen flottakedvezmény használható a céges beszélgetésekre, de akár az ingyenes belső hívásokat kínáló extra szolgáltatások felárait is kitermeli a sok csevegés alatt megspórolt percdíj.

● Az adatkommunikáció típusa legalább ugyanennyire fontos. A stabil netkapcsolat már alapvető igény, de a munka jellegéhez mérten előre válasszunk megfelelő sávszélességet is - egy nagy fájlokat küldözgető grafikus számára például nem elég valamilyen alapszintű, lassú feltöltést megengedő módszer. Ha a belső vállalati rendszerhez csak valamilyen biztonságos módon lehet csatlakozni, győződjünk meg a szolgáltatás ilyen jellegű lehetőségeiről, például a VPN.kapcsolat támogatásáról.

● Szintén nem mindegy, milyen számítógépet biztosítunk az otthoni munkához. Mint ahogy bármilyen egyéb munkavégzés előtt, itt is el kell döntenünk, hogy erőteljesebb asztali PC-t, vagy nagyobb mobilitást biztosító notebookot választunk. Photoshop fut majd, vagy Word? Mi a fontosabb, a processzor ereje, a tárhely vagy a hordozhatóság?

● A következő fontos terület a biztonságé. Az otthoni gép és egyéb eszközök védelme mellett a távmenedzsment, a hálózati kapcsolat és kommunikáció biztonságossá tétele egyaránt aprólékos tervezést igényelnek. Ha az otthon használt eszközök nem illeszkednek a belső céges rendszer követelményeihez, a távolság máris áttörhetetlen fallá változik, ráadásul érdemes előre tisztázni magunkban azt is, hogy a távoli munkaállomásokhoz nem ér oda percek alatt a rendszergazda valamilyen probléma esetén.

● A BYOD-gyakorlat, tehát a saját eszközök munkahelyi felhasználása a távmunkában még hangsúlyosabb, mint az irodában: sokan saját számítógépükkel csatlakoznak távolról a vállalati hálózatra, nem is beszélve az egyre gyakrabban használt okostelefonokról és tabletekről. Az összes ilyen eszköz központi menedzsmentje épp ezért válik fontossá, hogy a heterogén hardver- és szoftverkörnyezetet mégis egyetlen egységként, hatékonyan kezelhesse és átláthassa a vállalati informatikai vezető.


Itthon még kevés a távmunkás ■ Ahhoz, hogy a távoli munkavégzés gyakorlata Magyarországon kifejezetten lassan és döcögősen terjed, minden bizonnyal a fenti kritériumok hiányos ismerete, az indokolatlan félelmek is hozzájárulnak. Az Ipsos január végén nyilvánosságra hozott felmérése szerint nemzetközi szinten minden ötödik alkalmazott számít távmunkásnak, itthon viszont csupán a munkavállalók 3 százaléka dolgozik folyamatosan irodán kívülről. A tendencia szerencsére erősödhet: nemzetközi szinten a munkavállalók 34, Magyarországon 37 százaléka jelezte, hogy szívesen váltana távmunkára - más kérdés, mennyire gondolják ugyanígy munkaadóik is.