Az általánosan használt internet hőskorában, a kilencvenes évek elején már az is nagy fegyverténynek számított, ha egy kisvállalat egyáltalán kées volt valamilyen formában webre kerülni, ha mindezt ráadásul saját domain alatt tette meg, egyfajta "pozitív technológiai prekoncepció" segítségével tehetett szert presztizsnövekedésre. Ma már azonban nem feltétlenül ennyire egyértelmű, hogy a költségek vagy épp a vevők elérése tekintetében a cégnév.hu megközelítés a leghatékonyabb Vegyük sorra, milyen lehetőségei vannak egy vállalkozásnak arra, hogy stílusosan és működőképesen képviselje saját magát a világhálón.



Cégnév pont hu ■ A hazai szemléletben a saját weboldal még mindig nagyon fontos szerepet játszik. Tapasztalatok szerint egy magára valamit is adó kisvállalkozás szinte megalakulásakor regisztrál magának egy domaint, amelyre legalább alapszintű weboldalt helyez(tet) el. A hazai domainregisztráció ráadásul egyre könnyebb, mostanra az egykor bosszantó két hetes várólista is megszűnt, ráadásul regisztrátorok hada várja különféle egyszerű konstrukcióval a webre vágyókat. A legtöbb ilyen szolgáltató a domain regisztrációját tárhelyszolgáltatással és egyéb funkciókkal egybecsomagolva kínálja, így a webre kerüléssel gyorsan végezni szándékozó kisvállalatok több legyet üthetnek egy csapásra.

A céges honlapok összeállításához ráadásul már nem is kell feltétlenül valamilyen külső fejlesztő segítségét igénybe venni: többféle könnyen kezelhető megoldást érhetünk el arra, hogy akár minimális, vagy akár semmilyen programozási és dizájntudás mellett alkossunk profin kinéző, multifunkciós weboldalakat. A korábban elterjedt honlapszerkesztők mellett például számos olyan szoftvert találhatunk, amelyek előre elkészített sablonokkal, húzd-és-vidd módszerrel akár kifejezetten összetett webes funkciókat is megoldanak. A jelenleg még ingyenes béta állapotban elérhető Adobe Muse alatt például a Photoshophoz hasonló grafikus felületen "húzgálhatjuk" egymás mellé egy céges használatra is megfelelő honlap részeit.

Ha azonban az ismertebb nevektől is eltekintünk, megoldások százai segíthetnek hasonló "házgyári" szemlélettel weboldalt gyártani. Szúrópróbaszerűen az Incomedia WebSite X5 Evolution szoftvert próbáltuk ki, amely a legegyszerűbb módszerekkel, kezet vezető felületen segít akár kifejezetten összetett, kereskedelmi célú oldalak létrehozásában is. Előre megszerkesztett modulokból húzhatunk az oldalsablonok különböző területeire képgalériától blogon át egészen webshopos árulistáig és rendelési felületig többféle alkotórészt.



Céges blog pont hu ■ A hagyományos, saját domaines céges honlapok frissebb változatát is egyre többen részesítik előnyben, ahol már nem csak statikus információk (cégbemutatók, termékleírások, előre felrakott fotók) fogadják a látogatót. Az interaktivitás és a napi szintű, közvetlen tájékoztatás jegyében megszaporodtak azok az oldalak, amelyeken egyes oldalak blogszerűen épülnek fel, fórumok segítik a kétirányú kapcsolattartást.

Az ilyen oldalak létrehozása szintén nem "nagy varázslat", például az olyan tartalomkezelő felületek segítségével, mint a WordPress vagy a Joomla. Ezek és az ezekhez hasonló ingyenes keretrendszerek általában blogmotorként kezdték pályafutásukat, de mára komplex honlapok építésére is tökéletesen használhatóak, beleértve az említett interaktív és friss webes elemeket.

Egy ilyen motor használata ráadásul úgy ad a kezünkbe könnyen kezelhető funkcionalitást, hogy ügyes használat mellett a látogatóink nem egy szabványos kinézetű tucatoldallal találkoznak majd, hanem egyedi elrendezésű, képi világú, professzionális látvány fogadja őket. A weben ezerszám érhetők el ingyenes és fizetős sablonok és kiegészítők, amelyek alapján akár saját módosításokat, vagy teljesen egyéni arculatot is tervezhetünk az előre gyártott elemek "beborítására".

Pont nem hu ■ A legújabb webes generáció az egyedi weblapok helyett egyre inkább gyűjtőoldalakra, közösségi szolgáltatásokra koncentrál. A netezők egy része gyakran már hamarabb gépeli be a Facebook keresőjébe egy cég vagy márka nevét, mint ahányszor a böngésző címsorába írja a .hu, .eu vagy.com végű domaineket. A közösségi oldalakon ugyanis már törvényszerűen interaktívabb és frissebb egy cég vagy termék megjelenése (jó esetben persze). A lájkolók, kommentelők véleményéből árnyaltabb, többszintű képet kaphatunk a cégről egy hivatalos honlap marketing-szövege helyett, a folyamatos frissítések miatt gyorsabbak, naprakészebbek a hírek és újdonságok.



Bár az a folyamat még nem vált uralkodóvá, hogy a saját domaines weboldalak felől a közösségi megjelenések irányába billen a mérleg nyelve, olyat azonban már gyakran láthatunk, hogy a saját céges honlapokon szinte csak alapinformációkat találunk, és az aktualitásokért átirányít minket egy Facebook (sokkal ritkábban Google+) profilra.

Tény, hogy egy közösségi profil létrehozása a kőbe vésett alapelemek és alapértelmezetten működő részek (üzenőfal, galéria, stb.) miatt villámgyorsan megoldható, ám persze ez a technológiailag leszabályzott környezet korlátokat is szab a közlendőnknek és egyéb lehetőségeinknek.

Az igazán "trendi" céges megjelenés mostanában a legtöbbek szerint ezt a hibrid gondolkozást tükrözi. Legyen egy alapszintű céges weboldal az internetet még hagyományosan használók részére, ám egyre elengedhetetlenebb egy kapcsolódó közösségi profil, lehetőleg minél jobban "összevarrva" a saját domainen található információkkal. A Facebook-kommunikációt külön beépülő modulok is segíthetik, lehetőség van például arra, hogy egy frissülő céges blogbejegyzést automatikusan kiposztoljunk a közösségi oldal üzenőfalára egy plugin segítségével.


Pont minden ■ Ahogy egyre több közösségi szolgáltatás válik népszerűvé és hálózza be az internetet, érdemes elgondolkozni a weblapba építhető, vagy logikailag csatolható egyéb felületek használatán is. Ha például a vállalat gyakran készít videós anyagokat (például tévéreklámokat, bemutatókat), alapvető szükséglet lehet egy céges YouTube csatorna. Ha képek segíthetnek márkáink, termékeink népszerűsítésében, ott az internet legújabb üdvöskéje, a fotók kedvelésére építő Pinterest.

Ahogy egy azóta ismeretlenség ködébe vesző fórumozó megfogalmazta, manapság már nem az internetezők jönnek hozzánk, inkább nekünk kell odamennünk, ahová az internetezők járnak. Botoljanak csak belénk Facebookon, Tumblr-en, találjanak ránk Foursquare-en vagy a Google térképén, mert ha a hegy nem megy Mohamedhez...