Amikor egy vállalat új szerver (vagy azzal egyenértékű megoldás) beszerzését tervezi, megannyi pró és kontra érvvel szembesülhet. Ilyenkor a beruházás összes apró részletét szembeállítva derülhet ki, hogy az aktuális feladatra „a két v betű közül” melyik lesz a nyerő: a vas (azaz a valós szerver), vagy a virtuális (bérelt vagy külső adatközpontban őrzött) gép?

A hazai szerverek számának növekedése, ha lassan is, de megtorpanni látszik. A BellResearch elemzése szerint 2004-ben közel 44 ezer kiszolgáló egység működött az országban, 2007-re a számuk már 60 ezer fölé emelkedett, ám a 2008-as 63 ezres darabszám tavaly már csak pár százzal nőtt.

A leggyakoribb szerverfunkciók között még mindig a hagyományos fájlkiszolgálók szerepe a legfontosabb: e masinák 82 százaléka tölti be ezt a funkciót. Tegyük hozzá, hogy „is”, hiszen a hazai kiszolgálók jelentős részén még mindig gyakran fut egyszerre több szolgáltatás. Alkalmazásszerverként 54 százalékuk, levelezésre 39 százalékuk szolgál, míg az internetelérésre és a vállalati honlap webszervereként már jóval kevesebben használnak saját gépet.

Egyébként a magyar cégek bő egytizede szervezi csak ki informatikai erőforrásait, illetve használ távoli szerverszolgáltatásokat. Eközben Európa fejlett felén 30 százalék feletti ez az arány – állapítja meg az Invitel Zrt. friss kutatása. A felmérésben olvasható prognózis szerint három-négy éven belül Európában 60 százalék fölé nő a fenti arány.

A sarokban biztonságos? | A BellResearch kutatása szerint viszont az összes vállalat 3–4 százalékának van csak olyan berendezése, amely nem az irodában „ketyeg”. A kisvállalatok ráadásul egyáltalán nem élnek a szerverkihelyezés lehetőségével. Erősen berögzült a „csak az a biztos, amit látok” gondolkodás. Sokan pedig attól félnek, hogy üzleti folyamataik, pénzügyi titkaik kerülnek veszélybe, ha nem saját szerverrel dolgoznak. Ha azt a szűk vállalati kört nézzük, amelynek tagjai már túlléptek ezeken az aggodalmakon, megtudhatjuk azt is, milyenek a hazai szerverkihelyezési szokások (a három alapvető megoldás jellemzőit lásd balra).

Persze a „hagyományos” szerverek koncepciójában is jócskán vannak még lehetőségek. A HP Magyarország szakemberei által felsorolt előnyök egyike, hogy a fizikai szerver közvetlenül fér hozzá azokhoz a hardver-erőforrásokhoz, amelyekhez a virtuális csak közvetetten, így nagyobb teljesítményt kapunk. A biztonság is erősebb lehet, mivel egy „kötött” hardverelemeket tartalmazó környezet sokkal nehezebben másolható és tulajdonítható el, mint egy virtuális, amely, ha úgy nézzük, könnyedén klónozható fájlok együttese.

Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy a fizikai szerverek üzemeltetésével kapcsolatban immár több évtizedes tapasztalat halmozódott fel, míg a virtualizáció csaknem teljes paradigmaváltást igényel. A HP például a népes gép-portfólióból egy ProLiant ML150 G6 típussal példázta a fentieket. A maximum két Intel 5504 processzorral, 4–24 gigabájt memóriával, akár négy SATA merevlemezzel felszerelhető szerver nagyságrendileg nettó 300 ezer forintba kerül.

Gulyás Zoltán, a T-Systems szerverhoszting szolgáltatások termékmenedzsere szerint fontos a vásárlás előtt azt is számításba venni, hogy a szerver árán felül a nem csekély mértékű áramfogyasztás mellett a hűtés és az esetleges karbantartások is hozzáadódnak a számlához. A hosztolt szerverek ugyanis egy folyamatosan felügyelt, adatparki környezetben helyezkednek el, ahol a hűtéstől a karbantartásig minden a bérbeadó feladata. Ugyanakkor a bérbevevő is teljesen rálát a számára dolgozó gépekre, akár okostelefonról is lehetséges azok távfelügyelete.

Havi néhány ezerért | Egy hosztolt szerver elhelyezése a T-Systems szakemberének tájékoztatása szerint mintegy havi 25 ezer forintba kerül, amiért a 2 gigahertzes Xeon processzoros, 4 gigás memóriával felszerelt hardver mellett az áramellátást, a hűtést, az internetkapcsolatot és a forgalommonitorozó szolgáltatást is nyújtják. Kisebb erőforrás-igényű megoldásokra a virtuális szerverek is jó megoldásnak számítanak, egy 1024 megás memóriával, 40 gigás háttértárral rendelkező megoldás havi ára 6800 forintnál kezdődik.

(A cikk a Figyelő 2010./21. számában jelent meg.)