A parlament elfogadta a jövő évi adózás rendjéről szóló törvényt, amelyben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára a kormány egyebek mellett az áfa-bevételek 95 milliárdos növekedésével számol 2013-ban annak köszönhetően, hogy a működő pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolat kialakítását írja elő.

Az online kapcsolat létrehozása a kormány szerint elősegítheti a gazdaság kifehérítését és átláthatóságot teremt. A Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közleményben jelezte, hogy kész támogatni a tervet, ha a kormány túl az előíráson segíti is a megvalósítást. A támogatás révén a kormány amellett, hogy nem rakna újabb terheket a magyar mikro-, kis- és középvállalatokra, jelentős informatikai modernizálásra ösztönözné a magyar gazdaság gerincét adó szektort.



Ki fizeti a révészt? ■ A kormány előírása azt jelenti, hogy az országban működő mintegy 400 ezer pénztárgépet kell rendszerbe kötni. Ez sok esetben a gépek szoftvereinek frissítésével vagy csak gépcserével oldható meg. A modernizálás több százezer forint költséget is jelenthet, amit a vállalkozások jelentős része nehezen tud megfinanszírozni. Az IVSZ éppen ezért azt javasolja, hogy a kormány az előírt informatikai modernizációt vissza nem térítendő formában, uniós közösségi pénzből, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében támogassa (GOP). A szervezet becslése szerint a program nagyjából 100 ezer hazai vállalkozást érinthet. Cégenként 100-500 ezer forintos pályázattal, és 50-70%-os támogatási intenzitással kalkulálva legfeljebb 15 milliárd forintból megvalósítható lenne a program.

Az IVSZ közleménye hangsúlyozza: nem elég a pályázat, azt egyszerűen gyorsan kellene lebonyolítani, amire véleményük szerint az online regisztrációs jelentkezés, elbírálás és teljesítési ellenőrzés a legalkalmasabb. „A támogatási összegek felhasználása nagyon egyszerűen ellenőrizhető, hiszen az előírás szerint a NAV rendszeréhez csatlakoznak majd a vállalkozások, így könnyedén nyomon követhető a folyamat, amely jelentős adminisztrációs könnyebbséget és költséghatékony megoldást jelent mindenki számára” – áll az IVSZ közleményében. A bevezetés sikeres végrehajtásához ingyenesen vagy normál belföldi tarifával hívható információs szám létrehozását is javasolják, melyen a vállalkozások megfelelő műszaki támogatást kapnak a felmerülő kérdésekre.

A pénztárgépek piacát ismerők szerint a vállalkozásoknak nagyjából 30-60 ezer forintos egyszeri költséggel kell számolniuk pénztárgépenként, amihez nagyjából havi 800-1000 forint kommunikációs költség is járul, ha a nyugtánkénti adattovábbítást írják elő.

Hozadékok és költségek ■ A Nemzetgazdasági Minisztérium külföldi (svéd, portugál, bulgáriai) példákra hivatkozva bízik a sikerben. A hvg.hu értesülései szerint Bulgáriába küldtek is magyar szakembereket tapasztalatszerzés céljából. Az mindenképpen figyelemre méltó az egyébként pozitív hozadékú ottani bevezetésből, hogy a bolgárok sokkal hosszabb felkészülési időt szánnak a rendszer bevezetésére. Náluk az előkészítő szakasszal együtt mintegy két évig tartott, amíg minden pénztárgépet összekötöttek az adóhivatallal.

Szintén a bolgár példából szűrhető le, hogy a rendszerrel lehet takarékoskodni is, például csökkenthető a helyszíni ellenőrzések száma. Számtalan más, új ellenőrzési lehetőséget ad ugyanis az adóhatóság kezébe az online ellenőrzés: akár a forgalom eloszlását is figyelheti. Ugyanakkor a pénztárgépbe be nem ütött tételek kiszűrésére nem alkalmas automatikusan.


Ha a magyar helyzetet nézzük, a pénztárgépek online összeköttetéséről a megfelelő jogszabályok – melyek a technikai háttérről is rendelkeznek – elfogadásuk után 30 nappal lépnek életbe. A NAV ez alapján teszi közzé az általa elfogadott pénztárgépekre vonatkozó specifikációt és a típusengedélyeket. A vállalkozásoknak pedig csak ez után érdemes beszerezni az új gépet, vagy frissíteni a régit – olvasható a Vállalkozói Negyed egy a témával foglalkozó cikkében.

A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a bevezetés nem csak a kereskedőknek jelent majd költséget. A NAV-nak fel kell készülnie az adatok fogadására és tárolására, amihez akár közbeszerzési eljárást is ki kell majd írni, ami nem éppen gyors folyamat. Ugyancsak költséget jelent az adatelemzési háttér megteremtése, hogy a bejövő adatokból le is lehessen szűrni valamit.