Az emberi evolúció több millió éve során a bolygót uraló főemlősök egy olyan életmód alapján alakultak a mostani formára, amelyben a folyamatos vándorlás, vadászat, gyűjtögetés játszotta a főbb szerepeket. A törzsfejlődés a testünket futásra, mászásra, aktív életre alakította ki, mi pedig mindössze néhány évtized alatt változtattuk meg napi gyakorlatunkat valami gyökeresen más irányba. A számítógéppel dolgozók legtöbbje napi 8-10 órán át egy, az eddigiekhez képest teljesen furcsa testtartásban monoton munkát végez, nem is beszélve az agy számára is kifejezetten új működési gyakorlatról.

Látható, kimutatható, hogy manapság már másféle okok miatt betegszik meg, rokkan le, vagy épp hal meg a népesség jó része, ezért teljesen máshogy is kell védekezni az irodákban, forgószékeken, billentyűzetek előtt támadó láthatatlan veszélyek ellen. Dr. Nagy-László Nórát, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezetőjét kérdeztük a kapcsolódó tudnivalókról.



■ A számítógéppel dolgozó irodai alkalmazottak körében mik a legelterjedtebb betegségek, panaszok és rizikófaktorok?

A legfontosabb rizikófaktorok közé sorolható a statikus terhelés, ülőmunka, képernyő figyelése, zsúfolt, nem megfelelően kialakított munkahely, nem megfelelő megvilágítás. Emellett a pszichés kockázatokkal is számolnunk kell. Ezek közül a leggyakoribbnak a határidő tartása, időkényszer, felelősség, hierarchia, túlterhelés, túlmunka, kevés információ, támogatás és elismerés hiánya, rekreációs, pihenő idő hiánya, megfelelő étkezési lehetőség hiánya számít. Ezekhez adódhatnak hozzá az egyéb, életmódból adódó kockázatok, mint az étrend, dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás hiánya, valamint az otthoni, esti munka.

A képernyős munkakörökben a leggyakoribb panaszok és tünetek is a fentieknek megfelelőek: hát-, nyak és csuklófájdalom, látási panaszok, fejfájás, alvászavarok, súlygyarapodás, látásélesség csökkenése, visszeresség fokozódása az ülőmunka miatt, emelkedettebb vérnyomásértékek.

■ Változott-e, vagy változik-e a betegségek, problémák típusa, elterjedtsége az újabb típusú munkavégzési formáknak köszönhetően - ilyen például az otthonról végzett távmunka, mobil eszközökkel kiváltható irodai munkaidő, vagy az állandóan működő légkondicionáló?

Igen, készítettünk ezzel kapcsolatban is egy felmérést, többek között a távmunka és az irodai munka pszichés kockázatait összehasonlítva. Elsőre meglepő, hogy a távmunkánál, otthonról munkát végzőknél kimutathatóan magasabb a pszichés kockázat szintje, melynek hátterében az elszigeteltség, a szociális kapcsolatok, a személyes visszajelzések, kommunikáció, az otthonról történő elindulás (felöltözés, készülődés stb.) hiánya valószínűsíthető.

A légkondicionálók elterjedésével egyértelműen összefüggésben lévő egészségkárosodás ritkán mutatható ki. A légkondicionáló berendezések megfelelő tisztítása, karbantartása mellett fertőző betegségek (pl. leginellosis) előfordulása nem jellemző. Tény, hogy vannak érzékenyebb dolgozók, akik a klíma, huzathatás következtében gyakrabban betegednek meg, vagy már meglévő betegségük (asthma, allergia, hörghurut, ízületi panasz) romlik.



■ Mit tehet a munkavállaló az egészsége megőrzése érdekében? Vannak-e olyan gyakorlatok, tevékenységek, amik segíthetnek kibírni a napi munkaidőt, és milyen munkakörnyezet kialakítására törekedjenek a harmonikus, egészséges munkavégzés érdekében?

Természetesen vannak jól bevált gyakorlatok: akár óránként egy 5 perces "pihenésnek" is van kézzelfogható eredménye. Emellett vannak erre kidolgozott, rövid, az irodában is elvégezhető tornagyakorlatok, melyek jól átmozgatják a testet, felfrissítik a lelket. Érdemes arra is időt fordítani, hogy a képernyős munkahely megfelelően legyen berendezve, hogy az a lehető legkevesebb egészségkárosodást okozza hosszú távon.

Egy ilyen szempontból ideális munkahely sok részletből tevődik össze. Fontos az elegendő tér, ahol nem ütközünk bele úton-útfélen más asztalába, a szekrénybe, nem botladozunk a kábelekben, hosszabbítókban. Hasonlóan szükség van megfelelő mértékű és minőségű általános (természetes és mesterséges) és szükség esetén helyi megvilágításra, mely káprázatmentes, nem vibrál, megfelelő a színtartománya.

A helyes tartás elérésében segít a jól beállított görgős szék és a megfelelő asztalmagasság: az a legjobb, ha körülbelül vízszintes a comb és az alkar síkja. A szem megkímélését leginkább a helyesen megválasztott monitor-távolság, valamint a képernyő optimális dőlésszöge segítheti, de érdemes megfontolni egy szemészeti szakvizsgálatot is az esetleges szemüveges korrekció megítélésére.

Említhető még a megfelelő hőmérséklet és klíma fenntartása, ahol azért igyekezzünk elkerülni a huzathatást. Végül pedig itt sem árt hangsúlyozni, hogy bármilyen ideálisnak is ítéljük meg a munkakörnyezetet, óránként tartsunk igazi pihenőidőt, és néhány percre álljunk fel a gép elől.



■ A fizikailag is megjelenő megbetegedések mellett mennyire fokozza a mai munkavégzési gyakorlat az agyi, lelki jellegű problémák kialakulását?

Sajnos a terheléssel, az állandó elérhetőséggel (okostelefonok, távoli asztali kapcsolat) együtt növekszik az úgynevezett pszichoszomatikus panaszok és elváltozások száma is az utóbbi években: ilyen a munkahelyen jelentkező szorongás, fejfájás, gyomorpanaszok, illetve az alvászavar. Ha csak fejben is, de a munkatársak gyakran otthonról is folytatják a munkát, nem használják ki az időt és a lehetőséget a család, baráti kapcsolatok vagy az olvasás, sport által adott kikapcsolódásra. Anonim felméréseinkből látható, hogy egyre többen választják inkább az esti bőségesebb étkezés és alkoholfogyasztás stresszoldó hatását. Sajnos a laborvizsgálatok eredménye is egyértelműen alátámasztja ezt.

■ Sokan a stresszt sem tekintik betegségnek, pedig ez egyenes következménye az egyre inkább rohanó, versenyszerűbben, maximalistább követelmények mellett végzett munkának. Még mindig él az a nézet, hogy a munkahelyi stressz nem betegség? Jelenthet beteget ilyenkor egy munkavállaló?

A munkahelyi stressz okozhat betegséget, bár a dolgozók többsége nagyon sokáig igyekszik "kibírni" a növekvő terhelést. Ez egy nagyon kényes kérdés, hazánkban a munkáltatók többsége nem tekinti a pszichés megterhelést valós kockázatnak. Ha a munkavállaló ilyen panaszokkal jelent beteget, illetve megy táppénzre, sokszor negatív a megítélése a munkába való visszatéréskor mind a vezetők, mind a kollégák részéről. Ezért általában titkolják ezeket a panaszokat, betegségeket.

■ Maga a munkaadó tehet valamit "központilag" azért, hogy védje a dolgozók egészségét? Mennyire gondolják vajon úgy a mai munkáltatók, hogy ez az ő érdekük is?

Tapasztalataink szerint szerencsére Magyarországon is egyre több cég gondolja úgy, hogy az egészséges munkavállaló valódi versenyelőnyt jelent, és a meglévő, jól dolgozó kollégákat sokáig testi-lelki egészségben kell tartani, nemcsak elvenni az energiáiból, hanem adni is helyette. Egyre több munkahelyen indulnak munkahelyi egészségfejlesztési programok, melyek köre egyre szélesebb: előadások, tanácsadások többek között dietetika, munkahelyi mozgásszervi problémák, életmód, dohányzás, pszichés kockázatok tekintetében, szakorvosi szűrővizsgálatok (például szemészeti, bőrgyógyászati-melanoma, mozgásszervi, pszhichés) illetve gyakorlati programok (például irodai gyógytorna, masszázs, sport, pszichés tréningek). Nagyon szerencsés, ha a programok kiválasztásában figyelembe veszik az egészségügyi szolgáltató által végzett vizsgálatok eredményeit is, illetve a szolgáltatóval együtt határozza meg a munkáltató az egészségfejlesztési programot.