Minél többen és minél szélesebb kör használ online (felhő) szolgáltatásokat, annál több olyan okra, élethelyzetre, forgatókönyvre van példa a gyakorlatban, ami arra vezethet minket, hogy ilyen szolgáltatásokat használjunk. Az általunk eddig azonosított legfontosabb okok a következők:

1. IT költségek csökkentése. ■ Nem szeretem ezzel kezdeni, de igazából legtöbbször ez dönti el a dolgot. A felhőben egyszerűen brutálisan olcsóbban lehet megoldani mindent. Feltéve, hogy a konfekció megoldás, minimális méretre igazítással nekünk is elég jó. Naponta alig egy gyengébb automatás kapucsinó áráért gyakorlatilag minden olyan alapszolgáltatást megkaphatunk, amelyeket egy cégben érdemes használni.

Egy szerver éves áramfogyasztása szünetmentes megoldással, megfelelő hűtéssel évi durván 180 ezer forint. Ehhez jön még a hardver és szoftverlicenc ára, továbbá az üzemeltetési költség és a területbérlet, amelyet a szerver foglalna. Csak a villanyköltség megtakarítása fedezi egy 6-7 fős cégnak azt, hogy professzionális, garantált szolgáltatási szintű felhő alapú levelezése, naptárja, dokumentummegosztása, intranetje, céges azonnali üzenetküldője, hang és videókonferencia rendszere és online előadások tartását is lehetővé tevő alkalmazása legyen.

2. Nem IT költségek csökkentése. ■ Ha már költségek, akkor érdemes szólni pár szót a nem IT költségek csökkentéséről is. A felhőben elérhetők olyan szolgáltatások, amelyek kiépítése házon belül igen költséges is lehetne (és mégsem lenne elég jó), nem is beszélve a hagyományos módszerekről, amelyek például lényegesen nagyobb úti- és egyéb költségekkel járnának. Ilyen mondjuk a videókonferencia rendszer vagy egy olyan rendszer, amin tarthatunk online oktatásokat, vagy éppen megbeszéléseket másokkal.

3. Kicsi a cég, nincs saját hálózat. ■ Amikor még kicsi a cég, nincs saját szervere és nem is termeli ki még egy rendszergazda költségét sem. Ilyenkor is szükség van viszont arra, hogy profi levelezésünk legyen, vezetni tudjuk a feladatokat és a naptárakat, megosszuk egymással a dokumentumokat vagy vezessük valahol a céges tudásbázist.

4. Gyorsan és/vagy ideiglenesen kellenek a szolgáltatások. ■ Ha a cég éppen csak most indult, vagy amennyiben egy nagy kampányba kezdünk, akkor gyorsan kellenek professzionális megoldások a belső munka megszervezéséhez. Kézenfekvő megoldás, hogy ezt “béreljük” a felhőből.

5. Együttműködés külsősökkel. ■ Az élet átalakult, és a legtöbb cég sokkal több külsőssel dolgozik együtt akár folyamatosan, mint korábban. Ilyen külsősök lehetnek az értékesítő ügynökök, szerződött szervizesek, külsős projekttagok, reklámügynökségek vagy alvállalkozók. Ők jogilag nem részei a cégnek, de a napi munkában igen. És majdnem úgy is akarjuk bevonni őket a munkába, mint a belsősöket. Persze azt nem feltétlenül szeretnénk, ha a velük megosztott anyagok csak úgy valahol az interneten legyenek. Valamilyen kontrollt meg akarunk tartani az általuk használt rendszerek fölött, de nagyobb nyűgt mégsem szeretnénk a nyakunkba venni ennek kapcsán.

6. Több telephely. ■ Ha több telephelyen működik a cég, akkor valahogy meg kell oldani a telephelyek összekötését informatikai oldalon; erre a gyakorlatban a felhő alapú szolgáltatások is alkalmasak lehetnek.

7. Távmunka. ■ Ha a munkatársak eleve távmunkában dolgoznak, akkor miért ne felhőn keresztül…

8. Beruházások elkerülése. ■ "Pénz? Ugyan, abból van a legkevesebb…" És valóban. Ha a cége jobb helyre is tenni a pénzét, akkor nagy előny, ha beruházások (majd fenntartási költségek) helyett havi díjért veheti meg a szolgáltatásokat.

9. Kiszámítható költségek. ■ A felhő szolgáltatások költsége jól kalkulálható. nem csak a beruházás kerülhető el vele, de a meghibásodások, leállások miatti váratlan költségek is. Sőt a szolgáltatási szint megállapodások alapján ilyenkor visszajár a pénz.

10. Fókusz azon, amiből a pénz jön. ■ Ha az informatikának az a része, ami tömegtermék a “falból jön”, akkor több idő jut arra a részére, ami megkülönböztethet másoktól. Ami valódi hozzáadott értéket jelent.

11. Védelem a belső ellenségtől. ■ Bár a felhővel kapcsolatban a legtöbb félelem attól van, hogy "akkor nem nálam lesznek az adatok", a tapasztalat az, hogy ez sokszor előny. A fizetési tábla, a szervezeti átalakítás, a felvásárlás tervei a belső kémeknek sokkal könnyebb prédát jelentenek, mint a felhőben lévő üzemeltetőnek. A belső ellenség tudja mit keres, motiváltabb és könnyebben el tudja tültetni a nyomokat is. Egy írországi adatközpontban kit érdekelnek ezek az adatok? Pont a mieink a 100 millió felhasználó közül…

+1. Védelem az hatóságoktól. ■ Ha nem Magyarországon lennénk, akkor ezt fel sem vetném, de mihez kezdene a cég, ha az informatikai rendszereit egyszer csak lefoglalná néhány hónapra az APEH, a rendőrség vagy a versenyhivatal, akár csak tévedésből is? A felhő lefoglalása többek közt azért nehézkesebb, mert az sem egyértelmű, hogy az adott adat éppen melyik országban van fizikailag. A felhő tehát megvédhet jogrendszerünk bizonytalanságaitól is...

^{- az IT Tanácsadó blog nyomán -}