Grandiózus memóriagyártási terveket jelentett be a kínai állami tulajdonában lévő Tsinghua Unigroup: 30 milliárd dolláros beruházással memóriagyártó komplexumot terveznek építeni Nankingban. Ez lesz Kína legnagyobb ilyen gyára. Ez az első nagy lépése annak a 2015 végén meghirdetett mestertervnek, melynek célja, hogy kínai vállalat 2020-ra a világ harmadik legnagyobb chipgyártója legyen.

Mint annak idején a Bitport is megírta, a Tsinghua Unigroup összességében 47 milliárd dollárt szán a cél elérésére. A know-how persze nem feltétlenül a kínaiaké: vállalatcsoport elnöke, Zhao Weiguo már a terv bejelentésekor azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy tárgyalnak amerikai chipgyártókkal is, hogy kisebbségi részesedésért cserébe segítsenek a chipgyártás beindításában.

A gyártó komplexum teljes területe 150 hektár lesz. Az új gyár első körben 3D-NAND és a DRAM memóriamodulokat fog gyártani mobilokba, PC-kbe és egyéb konzumer elektronikai termékekbe.

Ez lesz az újabb Nagy Ugrás

Kína egy újabb Nagy Ugrás végrehajtására készül. Állami szinten mintegy 150 milliárd dollárt szánnak arra, hogy Kína felépítse saját félvezetőiparát, és minimálisra csökkentse a függőségét a külföldi – elsősorban amerikai – szállítóktól. A kínai terv gigantikus voltát jól mutatja, hogy az iparág fejlesztésére szánt állami forrás alig kevesebb az Intel jelenlegi piaci értékénél, és több mint másfélszerese a Qualcomménak.

A kínai piacot jelenleg az amerikai chipgyártók uralják, a legnagyobb szelet az Intelnek, a Micronnak és a Qualcommnak jut. A kormányzati háttérrel – a kiapadhatatlannak tűnő pénzforrásokkal – azonban a kínai vállalatok hamarosan átrendezhetik a piacot.

Ahogy azzal többször is foglalkoztunk, a kínai kormányzat átfogó stratégiát dolgozott ki arra, hogy modernizálja a gazdaságot. Ennek egyik legfőbb eleme, hogy az olcsó hozzáadott értékű összeszerelés és gyártás helyett a magasabb jövedelmezőségű high-tech szektort erősítse. Ebben ugyanis Kína minden eddigi erőfeszítése ellenére sem áll jól. Például 2015-ben már a chipimport értéke meghaladta az olajbehozata értékét (ami persze összefüggött a kínai gazdaság lassulásával is.)

Kína pozíciói egyébként ebben meglehetősen jók. A high-tech ipar például az egyik legnagyobb felhasználója az ún. ritkaföldfémeknek, melyek több mint 90 százalékát Kínában termelik ki.

A nyersanyagok többsége tehát rendelkezésre áll, kutatás-fejlesztésre is sokat költenek, a szükséges technológiájkat pedig szép lassan megszerzik. Az elmúlt néhány évben több kisebb céget is felvásároltak. 2013-ban 1,8 milliárd dollárt adtak a mobilokhoz és más konzumer lelektronikai eszközökhöz chipeket gyártó Spreadtrumért. Egy évvel később zárták le a Nasdaq-on is jegyzett, SoC chipekre specializálódott RDA Microelectronicsot felvásárlása, melyet 900 millió dollárt fizettek (a cég fabless gyártó, azaz tervez és értékesít, de nincs gyártó kapacitása).

Veszélyt szimatolnak

A kínai nyomulás érthető aggodalmakat kelt a piac nagy szereplőiben, de a kormányzatokban is. Nem véletlen, hogy például leállt a nagy terv, hogy a Tsinghua felvásárolja a Micront. Bár 23 milliárd dollárt is megadtak volna érte, hamar kiderült, hogy az amerikai hatóságok valószínűleg nem adták volna áldásukat az ügyletre.

Az persze kérdés, hogy a Trump-kormányzat hogyan áll majd ehhez a kérdéshez. A kínai piac ugyanis nagyon fontos – sőt egyre fontosabb – az amerikai high-tech szektornak.