Számos olyan – a technológia fejlődése nyomán született – új vállalkozás robbant be a piacra az utóbbi néhány évben, amely alapjaiban rengeti meg a hagyományos ágazatokat. Elég csak a személyszállításban itthon is nagy port kavaró Uberre vagy a szálláspiacot átalakító Airbnb-re gondolni.  A vezető nélküli járművek megjelenése pedig az autóipart alakíthatja át a következő években.

A modellváltás az egészségiparban

Ezeket az új üzleti modelleken alapuló vállalkozásokat az általuk fenyegetett iparágak nemes egyszerűséggel disruptoroknak, rombolóknak nevezik, és ahol lehet, igyekeznek lassítani vagy megálljt parancsolni nekik. Pedig a jövőben egyre több ágazatnak kell ilyesfajta támadásokra felkészülnie.

Nem lesz ez alól kivétel az egészségügy sem, amelynek a szolgáltatási oldalán már egy ideje működnek is a telemedicinás, távgyógyító vagy a közvetlen orvos-beteg kapcsolatot a hagyományos egészségügyi keretek megkerülésével biztosító vállalkozások. (Ezekkel részletesen a közelmúltban külön cikkben foglalkoztunk.)

A Business Insider viszont a napokban annak próbált utánajárni, hogy az egészségügy ipari oldala, a genetika, a gyógyszerkutatás milyen változások elé nézhet az üzleti modellek nyomán. A lap elemzői a JP Morgan egy közelmúltban rendezett egészségügyi konferenciájának résztvevőit kérdezték a jövőről.

Az iparágban dolgozó szakemberek mindenekelőtt megállapították, hogy az egészségipar speciális helyzete miatt ezen a területen nem olyan könnyű kívülről berobbanni egy "Uber-modellel" . Az ízületek gyulladásos elváltozásainak, a rheumatoid arthritisnek cseppnyi vérből kimutatható tesztjével foglalkozó Genalyte cég vezetője például rámutatott: "az Ubernek az a szerencséje, hogy olyan piacon jelenhetett meg, amit nem hatósági keretek között szabályoznak. Az egészségügy azonban nmem ilyen, a gyógyszerekkel, diagnosztikai eljárásokkal foglalkozó cégekre szigorú előírások vonatkoznak, a fejlesztéseiknek számtalan ellenőrzésen kell átmenni, mielőtt egy termék vagy eljárás engedélyt kap. Egy gyógyszer engedélyezése akár 10 évet is igénybe vehet."

Olcsó és gyors a genetika svájci bicskája

A szóba jöhető területek közül a legtöbb szakértő a genetikát említette, főként amiatt, hogy ezen a piacon már megjelent az a bizonyos "rombolónak" gondolt, a génszerkesztést könnyen és az eddigieknél olcsóbban lehetővé tevő technológia, a CRISPR (Clustered Regularly-Interspaced Short Palindromic Repeats), valamint az eljárást alkalmazó vállalkozások, mint például az Illumina.

A CRISPR és a hozzá kapcsolódó bioszerszám, vagy ahogy egyesek fogalmaznak, a genetika svájci bicskája, a Cas9 segítségével bármilyen élőlény DNS-e szerkeszthetővé válik, egészségesre cserélhetők benne a hibás gének. Ez a megoldás, amely már több mint három éve létezik – bár csak tavaly kapta meg az "áttörést jelentő technológia" címet –, forradalmasíthatja a betegségek kezelését, és alapvetően befolyásolja a genetika jövőjét. Tavaly ennek segítségével a tudósok például képesek voltak úgy módosítani a sertések génjeit, hogy azok szervei emberi szervezetbe ültetésre is alkalmasak legyenek. A tempót azonban egyesek túl gyorsnak tartják, mondván: még számtalan megválaszolatlan kérdés van a génszerkesztés körül, ami ellenőrizetlenül komoly károkat is okozhat az emberiségnek.

A szakértők szerint a másik fontos kérdés, hogy hogyan befolyásolja a génszekvencia a ma még gyógyíthatatlannak számító betegségek, például a rák kezelését. A gyógyszerfejlesztés oldalán meg van a remény, hogy nagy számban jelennek meg a különféle tumorok kezelésére alkalmas szerek, amikből speciális genetikai eljárással lehet kiválasztani az egyén számára legalkalmasabbat.

A genetikai vizsgálat viszont nem egyszerű dolog, főleg ha hagyományos módszerekkel közelítünk hozzá. A rák kezelésére génszerkesztést alkalmazó Cellectis szerint ahhoz, hogy ma már itt tartunk, kellett a robotiparban lezajlott csendes forradalom. A cég vezetője 1988-ban kezdett el génszekvenálással foglalkozni, és akkor még úgy gondolta, hogy az emberi génállományt legkorábban 2050-re lehet teljes mértékben feltárni. A feladatot azonban a robotok ennél sokkal gyorsabban, már 2003-ra elvégezték.

Gyorstesztek a fertőzések eredetének a kimutatásához

Iparági szakértők szerint a vírusok és a baktériumok elleni harcba is bekapcsolódhatnak az új megoldásokat képviselők. Nagy segítséget jelentenének például az orvostudománynak azok a tesztek, amelyekkel gyorsan megállapítható lenne, hogy milyen típusú fertőzés érte a pácienst. Így jobban lehetne küzdeni az antibiotikumokkal szemben idővel kialakuló rezisztencia ellen is. Egyre gyakoribbak ugyanis az olyan bakteriális és vírusos fertőzések, amelyekre az orvostudománynak ma még nincs megfelelő ellenszere – fogalmazott a rákkezelésben szintén újfajta módszereket alkalmazó német Rigontec cég vezetője.
 

A szakemberek egyöntetű álláspontja szerint azonban ma még nem lehet biztosan megmondani, melyik cég, eljárás vagy modell lesz az egészségipar Ubere. Az is valószínű, hogy ez nem egy forradalmian új alkalmazás, ötlet vagy tudományos áttörés, hanem sokkal inkább a hozzáállásban bekövetkező változás lesz majd. Például ,hogy a jövőben az iparág nagyobb betekintést kell engedjen a pácienseknek saját egészséggondozásukba.

Egyre nagyobb üzlet a telemedicina, távmonitorozás

Már ma is működnek a telemedicina rendszerek, a betegek távmonitorozását (remote patient monitoring – RPM) lehetővé tevő megoldások. A Berg Insight most közzétett, középtávú előrejelzéseket is tartalmazó elemzése szerint tavaly 6,2 milliárd eurós üzletet hozott a piac szereplőknek a monitorozó eszközök és egyéb, mobilalapú egészségügyi, gondozási programok értékesítése. Az RPM megoldásokból származó bevételekre a következő években sem lehet panasz, a piac átlagosan évi 32 százalékot meghaladó növekedésével 2020-ra már 25 milliárd eurón osztozhatnak az ebben a területben üzletet látó vállalkozások.

A hálózatba kötött gondozási megoldások költséghatékony módon javíthatják a páciensek egészségét és a szolgáltatók jövedelmezőségét. A technológia segítségével kialakítható új gondozási modellek ráadásul könnyebben elfogadtathatók a páciensekkel is, akik az egészségesebb, aktívabb és kórházmentes életmódot preferálják.

Az elemzők szerint az egészségügy egyre inkább abba az irányba fejlődik, hogy a hálózatos megoldások előbb-utóbb a szokásos beteggondozás részévé válnak. A mobilalapú gondozási programok a következő években emberek tízmillióihoz juthatnak el, köszönhetően részben a korszerűbb fizetési módszerek terjedésének – állapítja meg a jelentés.

A másik nagy trend az mHealth eszközök és alkalmazások konzumerizációja. A múlt év utolsó hónapjaiban páciensek százezrei kapcsolódtak orvosi monitorozó készülékeikkel okostelefonjukon keresztül a felhő platformokhoz.