A fizikai termékek hazai online kiskereskedelme tavaly 270 milliárd forint bevételt hozott a piac mintegy 4200-4500 szereplőjének. (Ők azok, akik magyar nyelvű honlappal és forintban számláznak.) Az összforgalom 37 százaléka az év utolsó három hónapjában képződött – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös online kisker.index kutatássorozatának első felméréséből, amelyről ma számoltak be a kutatók.
Nagy a koncentráció a piaci szereplők között
Az online kiskereskedelem piaca meglehetősen koncentrált: a top 10 kereskedő adja a teljes online forgalom bő egyharmadát. Teljes bevételük tavaly 77 milliárd forint volt. A toplistán továbbra is kiemelt helyen szerepel a Edigital, az eMAG és a Mall.hu, de már a jelentős szereplők között tartják számon a Tescót is. A hipermarketek online megjelenése a jövőben tovább erősödik, annak ellenére, hogy ez a tevékenység a szóban forgó vállalkozások számára üzemi szinten hosszabb távon is veszteségesen működtethető. Igény viszont van rá, főleg az állami beavatkozással a fizikai boltokra erőltetett nyitvatartási korlátozások miatt.
A tranzakciók száma az egy évvel korábbi 22 millióról 26 millióra nőtt, ebből a top 10 webáruház összesített tranzakciója megközelítette az 5 milliót. Az egy vásárlásra jutó érték meghaladta a 10 ezer forintot, míg ugyanez az érték a teljes kiskereskedelemben mindössze 2 és fél ezer forint.
Magyarországon a neten 2015-ben hozzávetőlegesen 2,3-2,5 millió ember vásárolt, háromnegyedük már vidéki vevő. Az utóbbi években a vásárlói kör nagyon lassan bővül, tavaly már mindössze 4 százalék volt azoknak a vevőknek a száma, akik először próbálkoztak online vásárlással. Így a kereskedőknek a jövőben már egyre kevésbé éri meg azokkal foglalkozni, akik még nem jelentek meg a webáruházakban, sokkal inkább azokkal, akik legalább egyszer vásároltak már náluk.
Fizetésben még konzervatívok vagyunk
Miközben az online vásárlás látványosan növekszik, az elektronikus fizetési módok nem tudnak látványosan teret nyerni, Magyarországon még a világhálón is a készpénzfizetés dominál. A teljes webes forgalomnak mindössze a 16 százalékát egyenlítjük ki valamilyen online fizetési móddal. Némi paradoxon, hogy a fizikai boltban már jobban szeretünk bankkártyával fizetni, mint a neten. Ugyanígy keveset vásárolunk még közvetlenül mobil eszközökről, tavaly a rendszeresen internetezők alig 10 százaléka adott fel megrendelést okostelefonról.
A kutatás nem foglalkozik a magyar netezők külföldi online vásárlásaival, de a szakértők szerint az érvényes adózási szabályok miatt ennek az értéke ma még elenyésző. Visszatartó erő a viszonylag alacsony 30 dolláros áfa- és vámmentes küszöbérték.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak