És persze kik találták volna ki, mint a franciák.

Már az is nagy kérdés, hogy mit keresett a CES-en, az meg végképp megválaszolhatatlan, hogy miként kaphatott innovációs díjat is: egy francia tervezőcég, a Constance Guisset néhány mérnöke találta ki és egy nates-i cég, a 10 Vins forgalmazza a D-Vine nevű készüléket.

A meglehetősen egyszerű berendezésben annyi a high-tech, hogy a palackokra applikált chipről leolvassa, hogy milyen bort helyeztek bele. Az infó alapján megfelelő hőmérsékletre hűti és levegőzteti (szép boros szakszóval dekantálja is), így a borkedvelő optimális állapotban kortyolgathatja borát (kb másfél percig, mert ugye a pohárban lévő ital szép lassan igazodik a környezete hőmérsékletéhez, és újabb levegőadaggal is találkozik).

De hogy ne legyen ennyire egyszerű

Az ötlet lényegében egy ügyes árukapcsolás. Van ugye a szerkezet, ami tartalmaz némi informatikai részt, hogy beazonosíthassa az üveget, és beállíthassa a hőfokot és a levegőztetést. És vannak hozzá az üvegek, pontosabban a csavarzáras, leginkább egy laboratóriumi kémcsőhöz hasonlító üvegkapszulák, amiket bele lehet helyezni a gépbe. Egy kapszula 10 cl, azaz lényegében egy pohárnyi bort tartalmaz.

A gépet meg kell rendelni, a 10 Vins oldala szerint pontom 500 euróért hozzájutunk, a spéci kapszulákat, melyek ára – tartalmuktól függően – 2 és 16 euró között van. A spéci kivitelnek, az újrahasznosítható üvegkapszuláért és a csavarzárért, ami állítólag három évig biztosítja a bor állandó minőségét, meg az RFID chipért persze fizetni kell. A legdrágább, 16 eurós borhoz, a Château Beychevelle 2012-es Saint Julien Grand Cru Classéjához a Wine-Searcher szerint Franciaországban 60, Németországban is 56 euró körül juthatunk hozzá 75 cl-es palackban.

Ettől még persze biztosan vannak olyanok, akiknek már csak poénból is kifizetődő, vagy annyira kifinomult az ízlésük, hogy minden pénz megadnának, hogy optimális körülmények között fogyaszthassák borukat.

Egészségükre!

Konzumer tech

Megépült az uniós MS365/Google Docs Editors-alternatíva

A nyílt forráskódú Euro-Office-szal támadnák az uniós kollaborációs szolgáltatók a Microsoft és a Google európai pozícióit.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.