Néhány éven belül már nem lesznek offline eszközök, a gyártók arra kényszerítik majd a vevőket, hogy ha jól akarnak járni, online eszközt vegyenek. A 2020-as évek elejére már a reklámok is személyre szabottak lesznek – vetette fel a jövőt vázoló bevezetőjében Mártha Imre, az Invitel operatív főigazgatója. Emlékeztetett rá, hogy az öt éve alapított Innomax elismerés ma az egyetlen olyan márka Magyarországon, amely az innovatív termékek életét a megszületésüktől a piacra bevezetésig követi nyomon. Gerlei Gyöngyvér, a díj bírálóbizottságának az elnöke, bejelentette, jövőre már az iskolák is indulhatnak a pályázaton saját innovatív ötleteikkel.

Az okosodás kérdőjelei, jöjjenek az adattudósok

Kérdőjelesen foglalkozott az okos jövő témájával Bőgel György, a CEU Business School professzora, az információs gazdaság kutatója. Hivatkozott a The Economist egy közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzésére, amely szerint a technológiai fejlődés olyan gyors ütemű lehet az élet minden területén, hogy közgazdászként már nehezen tudna majd 20 év múlva elhelyezkedni, mivel ezt a tevékenységet is nagy valószínűséggel akkorra már robotok fogják ellátni.

Elesni látszanak az utolsó olyan bástyák is, ahol még néhány éve is legfeljebb utópiákban fogalmazódott meg, hogy az adott területen a gépek átveszik az emberi elme helyét. És tessék, mégis jönnek a vezeték nélküli okos autók, amelyek esetében a fejlesztőknek a szenzomotoros mozgást sikerült automatizálni. Optikai felismerésre épülhetnek a mezőgazdasági munkát forradalmasító eszközök, mondjuk egy gyomláló gép, amelynek beépített rendszere képes kiválasztani a haszonnövények között rejtőző gyomokat.

Bőgel jó tanáccsal szolgált előadásában azoknak is, akik még keresik a helyüket és a sikert garantáló szakmát a világban. Nekik a big data lehetőségeket meglovagoló adattudósságot ajánlotta. Ezek iránt a szakemberek iránt már most is nagy a kereslet, miközben az adatrobbanás előbb-utóbb minden üzleti területet elér majd. És, hogy miért ennyire keresettek? Mert a jövőben egyre több okos rendszer lesz körülöttünk. Okos rendszereket szeretnénk építeni, és egyre több is lesz belőlük körülöttünk. A CEU professzora példaként a kereskedelmet és az egészségügyet is említette.

Az okos rendszer teljes ökoszisztémát is feltételez, amelyben helyet kap a probléma feltárásához szükséges adatgyűjtés, -továbbítás, -elemzés, -modellezést és végül a döntés. Az ökoszisztéma teljes köre még nem állt össze, de egyes elemek már léteznek – emelte ki Bőgel György.

Mélyül a szakadék a TED-ek és a BILL-ek között

A technológiai fejlődésnek ugyanakkor komoly társadalmi kihívásai is vannak, kérdés, hogy mennyi munkaerőre lesz szükség a jövőben. Az már látszik, hogy a 80-as évektől a válságok előtti foglalkoztatottsági szint elérése jóval több időt vesz igénybe. Világméretekben jellemző manapság éppen annak a fiatal korosztálynak a munkanélkülisége, amelyik már beleszületett ebbe a technológia vezérelte korba. Bőgel szerint az is komoly társadalmi kihívás, hogy nagy az egyenlőtlenség a csúcsvezetők és a munkások között. A két réteg bére között ezerszeres a különbség.

A korábbi fehérgalléros és kékgalléros megosztottság is tovább mélyül. A ma már TED-eknek nevezett diplomások, menedzserek, szoftverfejlesztők, és a középiskolával rendelkező úgynevezett BILL-ek között is egyre szélesebb a szakadék.

"Mindezek ellenére egy fantasztikus okos jövő előtt állunk, ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy noha a dagály minden hajót megemel, de nem egyformán" – összegezte mondandóját Bőgel György, hozzátéve, hogy a további teendők körül is sok még a kérdőjel. Mi a jobb megoldás: a több vagy a kevesebb verseny az üzleti életben, a több vagy a kevesebb állami szerepvállalás, merre haladjon az oktatás, mi legyen a közmunkával és így tovább.

Az informatikai forradalom 40 ezer évvel ezelőtt indult

Bojár Gábor fizikus, a 3D-s CAD szoftveréről ismert Graphisoft elnöke, szerint az eddig megszokottnál másképpen kell értelmezni az informatika korszakait, hogy helyes üzleti stratégiákat alkothassunk.

Mire való a történelem? – tette fel a kérdést. Arra hogy értsük a múltat és a jelent, és arra, hogy megsejtsük a jövőt – adta meg a választ. Szerinte hibás volt az informatikai forradalmat pusztán az ipari forradalom új mérföldköveként értelmezni. A számítógépet feltaláló Neumann eredetileg hatalmas mátrixok összeszorzásához keresett valamilyen eszközt, de ez valóban csupán egy gép? A gép automatizálja az emberi munkát, a számítógéppel viszont hasonlóan Kolumbusz Kristófhoz Neumann lényegében egy új világot fedezett fel, az információ világát.

Az Innomax Klub főszereplői (balról jobbra): Mártha Imre, Dr. Bőgel György, Gerlei Gyöngyvér,
Bojár Gábor és Lám István

Emlékeztetett rá, hogy az első információs forradalom úgy 40 ezer évvel ezelőtt zajlott le a beszéd megjelenésével, még a cro-magnoni ősember idejében. Több ezer évvel későbbre tehető a második információs forradalom, amikor megjelent az írás, ami megkönnyítette az emberiség hozzáférését az információkhoz.

A jelenlegi informatikai forradalom is erről szól, vagyis nem pusztán az újabb eszközök megjelenéséről, hanem az információhoz való hozzáférés új formáiról. Kérdés, hogy hová vezet ez. Bojár Gábor a vezető nélküli autót vagy a személyre szabott gyógyszerek megszületését hozta fel példának arra, hogy miként változtathat meg akár egy egész iparágat az informatika. És ezek a változások általában kívülről érik az adott ágazatokat. "A villanyégőt sem a gyertyaöntők találták fel, mint ahogy az e-mail, sem a posta találmánya" – mondta a szakember.

Ki koordinálja a jövő okos rendszereit?

A Tresorit vezetője, Lám István azt járta körül, hogy milyen változások várhatók a munka világában, az emberek eszközhasználatában, és azok hogyan érinti a magánjogokat és az adatbiztonságot. (A biztonságos file-megosztással foglalkozó céget Lám István 2011-ben, még egyetemistaként alapította két diáktársával.)

Orwell már 1984-re azt jósolta, hogy az emberek gondolatait az állam fogja monitorozni. De ki koordinálja a jövő okos rendszereit? Mennyire lesznek ezek okosak, mennyire másznak bele a mindennapjainkba? – tette fel a kérdést Lám. A magánélet(privacy) szó sokáig nem is létezett, főleg a kisebb közösségekben, ahol általában mindenki mindenről tudott. Az internet felgyorsulásával egyre inkább kérdéssé válik a privacy, és ma már közvetve vagy közvetlenül a világ a felhő és a mobilitás felé tart.

Ebben az új világban újfajta fenyegetéseknek vannak kitéve a cégek, amelyek számára a hackerek és az alkalmazottak ugyanolyan biztonsági kockázatot jelentenek.

Lám István beszélt az Európai Unión belül 2015-től életbe lépő általános adatvédelmi szabályozásról (General Data Protection Regulation) is, aminek az alkalmazását 2017-től Brüsszel már kötelezően előírja. A szakember szerint helyzet kritikusságát mutatja, hogy egy felmérés szerint az unióban működő cloud szolgáltatók 99 százaléka nem felel meg az ebben szereplő követelményeknek.