A Kleiner Perkins kockázati befektető partnereként tevékenykedő Mary Meeker évente egy előadás keretei között mutatja be az internetes trendekről készített beszámolóját. Meeker már az új évezred elején felrobbanó dotkom lufira is időben figyelmeztetett, elemzéseit pedig azóta is nagy figyelem kíséri, annak ellenére, hogy azok nagyrészt mindenki által ismert vagy ismerhető statisztikákat mutatnak be. A teljes, 355 oldalas prezentáció többek között itt is elérhető, mi szokás szerint néhány érdekességet pecázunk ki belőle.

Helyére kerül a mobilitás

Az internet penetrációjának és az okostelefonok eladásának felfutása is folyamatosan lassul. 2016 végén nagyjából 3,4 milliárd ember használta a világhálót, ami a Föld lakosságának még mindg kevesebb mint fele; ez azt jelenti, hogy a netezők száma 2009 óta több mint duplájára nőtt, a növekedés azonban már ötödik éve beállt a 10 százalék magasságába. Az e-kereskedelem ennél gyorsabban, de ugyanígy egyenletesen fejlődik: az USA-ban például a 2013-as 14 százalékos növekedéshez képest 2016-ban is 15 százalékot hozott.

A kutatásban is idézett statisztikák alapján a "mobilra váltás" korábbi jelszavát ideje lecserélni valami olyasmire, hogy "mobillal kiegészülés", mert a desktop felhasználás közel sem csökken olyan mértékben, mint ahogy a mobilos növekszik. A szegmens ugyanakkor több szempontból is komoly fellendülés előtt áll: elég arra gondolni, hogy a mobilos reklámbevételek a fejlődés ellenére sincsenek arányban az ilyen eszközökön eltöltött idővel, ami továbbra is ígéretes jövőt jósol a mobil hirdetési platformoknak.

Az internetes reklámköltések egyébként már a következő hat hónapban meghaladhatják a televíziós bevételeket, ami annyiban is érdekes, hogy az online hirdetési piac növekedését 85 százalékban a Google és a Facebook realizálja. A bővülés 2014-ben 15 százalékos, 2015-ben 20 százalékos, tavaly pedig 22 százalékos volt, és teljes egészében a mobil reklámnak köszönhető, amely még a hagyományos desktop hirdetések csökkenő forgalmával együtt is képes ilyen ütemű növekedésre bírni a teljes piacot.

Figyeljünk a játékra és az egészségre

Bár a játékipart sok helyen még mindig nem kezelik a súlyának megfelelően, a kutatásból kiderül, hogy tavaly már 2,6 milliárd ember játszott valamit a digitális térben, szemben az 1995-ös offline világ 100 millió játékosával. A teljes iparág az egész évet tekintve már 100 milliárd dollár körüli forgalmat generált, aminek közel fele, 47 százaléka Ázsiából származott. A játék ma már meghatározó az általános online felhasználói élmény szempontjából, és könnyen lehet, hogy az ember-gép interakció fejlődésének is ez a terület ágyaz meg.

A digitális iparágak közül az anyag az e-egészségügyet emeli ki, amelynek fejlődése inflexiós ponthoz érkezett. Az egészségügy Meeker szerint nem csak egy nyilvánvalóan adatközpontú szegmens, hanem azok közül a legkevésbé hatékony, ami az adatok kezelését és felhasználását illeti. A nyilvánvaló hiányosságok és az egyre gyorsabb ütemben generálódó adattömeg az új technológiákkal együtt a befektetők számára is igen vonzóvá teszik az e-health ágazatot.

Az elképesztő információhalmazt jól szemlélteti, hogy egy átlagos kórház önmagában is több tíz petabájtnyi adatot kezel, ami évente majdnem másfélszeresére növekszik. A problémát az egészségügyi adatok különös érzékenysége, a személyiségi jogi kérdések jelentik: ez egyrészt az elemző technológiák fejlesztésében is egyfajta szűk keresztmetszetet képez, másrészt felértékeli a bizalmi tőkét. A felhasználók 60 százaléka például hajlandó lenne rábízni egészségügyi adatait a Google-re, 56 százalékuk pedig a Microsoftra is – a bizalom az Amazon és a Facebook esetében viszont már csak 39 százalékos.

America egyre kevésbé First

A vállalati erőviszonyok átrendeződése regionális szinten is jelentős. Ahogy arról mi is több ízben beszámoltunk, a kínai dotkom vállalatok már a cégértéküket tekintve is felzárkóznak az amerikai versenytársakra, miközben a legtöbbjüknél sokkal gyorsabban fejlődnek. A minden listát vezető nagy négyes, vagyis az Apple, az Alphabet (Google), az Amazon és Facebook együttesen 2400 milliárd dollárt ér, de a 16 legértékesebb vállalat között így is 7 kínai társaságot találunk, amelyek együttes piaci kapitalizációja már az 1000 milliárd dollárt közelíti.

Érdekesség, hogy Meeker a 25 legértékesebb amerikai technológiai vállalatot vizsgálva felfedezte, azok közül 15-öt első vagy második generációs bevándorlók alapítottak. Ez az arány természetesen a tőzsdei cégekre értendő; ha a legmagasabban jegyzett magánkézben lévő társaságokat is ide számítjuk, akkor már 50 százalékos az arány. Ez utóbbiak között olyan cégeket találunk, mint az Uber vagy a SpaceX, és összességükben majdnem 50 ezer munkahelyet teremtettek az Egyesült Államok tech iparában.