Az utóbbi tíz évben már a harmadszor kerülnek uniós fogyasztóvédelmi górcső alá az utazási szolgáltatások, és egyelőre úgy tűnik nem nagyon javul a helyzet, sőt. Miközben ma már egyre általánosabb, hogy az utazni vágyók legalább a repülőjegyüket és a szállásukat online módon foglalják, a webes szolgáltatók hozzáállása nagyon lassan változik.

A kétharmaduk szabálytalanul működik

Az Európai Unión belül legutóbb tavaly októbertől vizsgálták a területet az Európai Fogyasztói Központok (EFK). Az átfogó átvilágításba összesen 352 darab, unió-szerte elérhető ár-összehasonlító és utazásfoglalási weboldalt vontak be. A weboldalak 23,6 százaléka a szálláshelyek árait, 21,3 százaléka a repülő-, hajó-, vonat- és buszjegyek árát, 5,1 százaléka pedig az autókölcsönzési árakat vetette össze. Közel a felük pedig a felsorolt termékek és szolgáltatások kombinált összehasonlítását végezte.

A vizsgálat kiderítette, hogy a kétharmaduk működése komolyan kifogásolható volt: előfordult például, hogy a weboldalak az árat a foglalás során kellő tájékoztatás nélkül új elemekkel bővítették, vagy kamu volt a meghirdetett akciós árajánlat.

A tavalyit megelőzően 2013-ban volt a piaccal kapcsolatban hasonló átfogó vizsgálat, akkor a szállás- és repülőjegy-értékesítő weboldalakat nézték meg közelebbről. Akkor az 552 weboldalból 382 nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak, pedig már akkor is minden harmadik nethasználó élt rendszeresen az online szállás- és repülőjegy-foglalással.

A mostani fejleményekkel kapcsolatban Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos kiemelte: ha az összehasonlító weboldalakon megjelenő értékelések zavarosak, az árak pedig nem átláthatók, ezek a weboldalak félrevezetik a fogyasztókat. Az érintett vállalkozásoknak ugyanúgy tiszteletben kell tartaniuk az európai fogyasztóvédelmi szabályokat, mint az utazási irodáknak.

Kamus akciós árak, nehezen követhető végleges árszámítás

Melyek a leggyakoribb kifogások az összehasonlító oldalakkal kapcsolatban? Az egyik, hogy nem annyit fizet a fogyasztó a foglalási folyamat végén, mint amennyire eredetileg számított. Az esetek harmadában fordult elő, hogy az elsőként megmutatott ár nem egyezett meg a végső árral.

Mennyire valódiak az ajánlatok? Az esetek ötödében a meghirdetett akciós árakon valójában egyáltalán nem kínáltak szolgáltatást. Sok fejtörést okoz a mennyi az annyi kérdése is. A vizsgálatba bevont oldalak mintegy harmada esetében ugyanis egyáltalán nem volt egyértelmű, mi lesz a végleges ár, illetve az sem, hogy hogyan számolta ki azt a szolgáltató vagy a közvetítő.

Emellett rendszeres a pszichikai nyomás a webes foglalási gyakorlatot követőkön, akik sorra kapják az értesítéseket, hogy siessenek, mert ez az utolsó olcsó szoba a szállodában. De lehet, hogy csak az utolsó promóciós áron kínált szobáról van szó az adott weboldalon? Négyből egy weboldal ezt egyáltalán nem jelöli.

A korábbiakhoz hasonlóan a tagországokban működő EFK-k kapcsolatba lépnek a kifogásolt 235 weboldal üzemeltetőivel, és nyomatékosan felszólítják azokat a hibás gyakorlat megváltoztatására. Ha az üzemeltetők nem veszik komolyan a felszólítást, a nemzeti hatóságok közigazgatási vagy jogi eljárást kezdeményezhetnek – Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozik a hazai EFK.

A mostani vizsgálattal kapcsolatban egyelőre még nem hozták nyilvánosságra az egyes tagországok érintettségét. A három évvel korábbiról Magyarországra vonatkozóan annyit lehet tudni, hogy a vizsgálatba akkor 8 honlapot vontak be, ebből 5 teljesítette a fogyasztóvédelmi elvárásokat, de a kifogásolt 3 is néhány hónap múlva már szabályosan működött.

A tavalyi átvilágítás főbb megállapításai

Az átvilágítás egy sor szabálytalanságot tárt fel, a legtöbbet az árakkal és azok kiszámítási és megjelenítési módjával kapcsolatban. Az esetek közel egyharmadában az ár-összehasonlító oldalon megadott összeg nem egyezett meg a foglalási folyamat végén megjelenő árral, de azoknak az aránya is meghaladja a 30 százalékot, amelyeknél nem volt egyértelmű az adózott ár vagy annak kiszámítása.

Az is gyakori eset volt, a weboldalak több mint az ötödét érintve, hogy azokon olyan promóciós árakat hirdetettel, amelyek a hirdetés időpontjában már, vagy még nem voltak elérhetők a megadott foglalási felületen. Félrevezető volt a weboldalak több mint a negyede, mert azt a benyomást keltette, mintha bizonyos ajánlatok már csak korlátozott számban állnának rendelkezésre – ahelyett, hogy egyértelművé tette volna, hogy ezek az állítások csak az adott weboldalra vonatkoznak.

Az összehasonlító weboldalak üzemeltetőinek egy része továbbra is rejtőzködik. A vizsgálatba bevont felületeknek a 22,7 százaléka ezzel kapcsolatban csak korlátozott információval (név, telephely címe) szolgált, míg a 4 százalékuk a teljes anonimitást választotta.

Az összehasonlító oldalak tulajdonosainak 21,3 százaléka nehezen állja a kritikákat. Weboldalaikon zavaros vagy átláthatatlan módon jelenítették meg a felhasználói értékeléseket, vagy olyan elemeket is megjelenítettek, amelyek alapból megkérdőjelezték az értékelések valódiságát. A tized részüknél még az is előfordult, hogy az összehasonlító oldalról épp az összehasonlításhoz szükséges lényegi információ hiányzott. A legkevesebb kifogás a hirdetések megjelenítésével és a marketinggel kapcsolatban jelent meg, ez az érintett weboldalaknak kevesebb mint a három százalékára vonatkozott.