Onnan pedig 8 perc alatt Bécsbe. Lehet, hogy Elon Musk szupervasútja éppen a Duna vonalán épül majd fel?

A PayPal és a Tesla alapítója, Elon Musk már nem csak az űrutazást vagy az energiacellákat, hanem a vasúti közlekedést is új szintre emelné: Hyperloop néven egy olyan – egyelőre csak koncepciós szinten létező – vasúti rendszeren dolgozik, amely az utasokat kapszulákban, légritkított csövekben szállítja, akár 1220 kilométer per órás sebességgel.

A Hyperloop infrastruktúrája ráadásul olcsóbban lenne felépíthető és üzemeltethető, mint a jelenlegi szupervonatok – például a francia TGV vagy a japán Sinkanszen –, így Musk szerint a közúti, a vasúti, a légi és a vízi közlekedés mellett egy teljesen új közlekedési ágazatot hozna létre. A hangsebességgel versenyző Hyperloop gyakorlati megvalósítását a hírek szerint egyszerűen az akadályozza meg, hogy Musknak nincs rá ideje.

Van rá ideje viszont a Hyperloop Transportation Technologies (HTT) nevű, crowdsourcing alapon működő projektnek, amelyhez ma már több mint 500 szakember járul hozzá jellemzően a szabadidejében végzett munkával – ez azonban befektetés a részükről, ami busásan megtérülhet, például ha a HTT egyszer az életben a tőzsdére megy. Musk a kivitelezésről annyiban lemondott, hogy a terveket már korábban megnyitotta, így elvileg mások is fejleszthetnek és építhetnek hasonló rendszereket. Maga a HTT egyelőre egy 5 kilométeres kísérleti vonalat jelentett be Kaliforniában.
 


A HTT újabban versenytársat is kapott: a Hyperloop Technologies nevű cég (amely nem azonos a HTT-vel, és Elon Musk környezetébe tartozó szakemberek vezetik) egy 400 kilométeres Los Angeles-San Francisco vonal felhúzására készül, ami 16 milliárd dollárba kerülne, és legkorábban 2018-ban kezdhet épülni. A társaságnak jelen pillanatban már 8,5 milliárd dollárnyi befektetői pénz áll rendelkezésére.

Ugyancsak kísérleti rendszert tervez Musk Space-X nevű vállalata, ők Las Vegas mellett kezdenék meg egy Los Angelest célzó vonal tesztjét.

Budapestre jöhet a Hyperloop-scifi?

Újabb fordulat a HTT csütörtöki bejelentése, amely szerint az amerikaiak egy kelet-európai Hyperloop vonal megvalósítását célzó előzetes megállapodást írtak alá a szlovák kormánnyal. Ennek értelmében valamikor a következő évtizedben a HTT egy Budapest-Pozsony-Bécs vonalat építhetne ki, amelynek utasai elvileg 10 perc alatt tehetnék meg a Budapest-Pozsony, és 8 perc alatt a Pozsony-Bécs távolságot.

A szlovák kormány részéről Vazil Hudak gazdasági miniszter az európai határokon átívelő együttműködések és az innovációs központok kialakításának ösztönzéséről beszélt, míg a HTT a szlovákok vezető szerepét méltatta az autóiparban, az anyagtudományban és az energetikában, amelyek a Hyperloop rendszerek alapját jelentik.

A HTT vezérigazgatója, Dirk Ahlborn a Forbes magazin kérdésére azt is elárulta, hogy tárgyalásokat kezdeményez a magyar és az osztrák féllel, miután a szlovákokkal már megállapodtak a PPP finanszírozás feltételeiben, amely egy Pozsony-Kassa vonalra is kiterjedhet. (Az a kérdés persze adja magát, hogy a projekt miért pont Kelet-Közép-Európába költözik, különösen, hogy állítólag a hollandok és a franciák is komolyan vizsgálgatták a Hyperloopot.)

Érdekesnek érdekes lenne

Maga a csütörtöki megállapodás természetesen még nem jelenti, hogy a vonal valóban meg is épül: az osztrák és a magyar fél például még nem is reagált a bejelentésre, és a Hyperloop gyakorlati megvalósítása sokak szerint olyan akadályokba ütközhet, amelyek leküzdése nem várható a közeljövőben – legyen szó az utasokra ható gyorsulásról, a rendszer kritikusan alacsony hibatűréséről vagy csak arról a kérdésről, hogy ki akarna egy ablaktalan kapszulában ülve rókázni a hangsebesség körüli gyorsításkor vagy a fékezéskor.

A Hyperloop ezzel együtt jóval több, mint egy vad ötlet. A HTT már tavaly megállapodott két fontos iparági partnerrel, a műszaki dizájnban utazó AECOM-mal és a vákuumtechnológia egyik úttörőjével, a svájci Oerlikonnal. A HTT projektje állítólag gyorsan halad, és a résztvevők szerint abban is kimagaslik a hasonló közlekedési fejlesztések közül, hogy a technológia anyagi szempontból is fenntarthatónak tűnik.

Tavaly ősszel az is kiderült, hogy Elon Musk és a Tesla akár már 2016-ban új gyárhelyszínt keres magának Európában, amire Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Magyarország is bejelentkezne: a tárcavezető állítólag utasította a New York-i külgazdasági attasét a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Tesla közti kapcsolatok megerősítésére. Mindez nyilván azt is meghatározza, hogy a HTT esetleges megkeresése milyen fogadtatásra találhat majd a magyar kormány részéről.

Piaci hírek

Nagy előrelépés a beszédértésben

A mesterséges intelligencia egyre közelebb kerül ahhoz, hogy úgy értelmezze az emberi beszélgetéseket, ahogyan azt mi tesszük.
 
Az Európai Unió adatvédelmi rendelete több éves huzavona után idén végleges formát öltött. Ezúttal az eddigi szabályozástól való eltéréseket, újdonságokat vesszük górcső alá.

a melléklet támogatója a KÜRT Zrt.

A VISZ az Infotér konferencián tárgyalta ki az IT-szakma képzési és munkaerő-piaci problémáit oktatási szakértők és cégvezetők segítségével.

2 millió forinttal díjazza a VISZ a legjobb középiskolát

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Pontosabban már előállt az Enterprise Advantage nevű lehetőséggel, de csak a jövő évtől lehet használni. Hatását Nagy Sándor (IPR-Insights) foglalta össze.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.