A kínai üzemekben 2017-re már több ipari robot működik majd, mint Európában vagy Észak-Amerikában – derül ki az International Federation of Robotics (IFR) január végi jelentéséből. A jelenlegi, 200 ezres darabszám a frankfurti központtal működő szervezet előrejelzése alapján a következő két évben megduplázódik, 428 ezerre nő, így volumenében már bőven meghaladja majd az észak-amerikai 300 ezres, illetve az Európa öt legnagyobb gazdaságára becsült 340 ezres mennyiséget.

A robotok átlagos sűrűsége, vagyis 10 ezer alkalmazottra vetített száma pillanatnyilag 30 körül áll a kínai gyártóüzemekben – ez az Egyesült Államokban 152, Németországban 282, Japánban 323, Dél-Koreában pedig 437. A kínai robotikai beruházásokat elsősorban a 40 százalékos részesedéssel rendelkező autóiparban, egyre növekvő arányban pedig az elektronikai iparban hajtják végre, ahol az emelkedő bérek lassan aláássák a korábbi versenyképességet, így elsődleges cél a minőség és a termelékenység növelése.

A minőséget is felhúznák

Évi 9,5 milliárd dolláros (szoftverekkel, perifériákkal és mérnöki munkával együtt 29 milliárdos) forgalmával Kína már jelenleg is a robotika legnagyobb regionális piacának számít, bár az IFR szerint önmagában még ez sem érzékelteti pontosan a felzárkózás valódi sebességét.

A kínai szállításokból ez idő szerint 60 százalékban részesednek a japán vállalatok, jócskán megelőzve az amerikai és európai gyártókat. Utóbbiak közül egyébként a svájci ABB és a német Kuka már rendelkezik saját kínai termelőegységgel, és az IFR szerint nemsokára több társaság is követi majd a példájukat.

A kínai piacon a hazai gyártók mindössze 20 százalék körüli jelenléttel rendelkeznek, és jelenleg azt a vásárlói réteget célozzák, amelynek megfelel az átlagos minőség és a kevésbé szofisztikált technológia. Az IFR szerint a következő évek ezen a területen is komoly változást hoznak, miután a kínai kormányzat komoly forrásokat biztosít a robotikai kutatásokra.