Lezajlottak a társadalmi egyeztetések a kutatás-fejlesztések és innováció 2020-ig szóló fő irányainak kijelöléséről, ennek alapján készül a hamarosan kormány elé kerülő intelligens szakosodási stratégia – mondta Pálinkás József az MTI-nek.

A Horizont 2020 az Európai Unió eddigi legnagyobb kutatási és innovációs keretprogramja, melynek célja az Innovatív Unió megvalósítása. A 2014-2020-as költségvetési időszakban az EU 80 milliárd eurót tervez költeni erre a célra. Magyarország mintegy 700 milliárd forintból gazdálkodhat. Mint azt korábban írtuk, a források felhasználásának előfeltétele az ún. intelligens szakosodáson alapuló kutatási és innovációs (S3) stratégia elkészítése, melynek most zárult le a társadalmi egyeztetése.

Pálinkás: széleskörű egyeztetés volt

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a stratégia kidolgozását az Európai Unió strukturális alapjaiból a következő években kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható, csaknem kétszeresére emelt, 700 milliárd forintos pályázati keret indokolja. A gazdasági növekedést elősegítő kutatások gyakorlati hasznosítása akkor gyorsulhat fel, ha az uniós országok régiónként számba veszik, miként lehetne az adott térségben meglévő szellemi kapacitásokat néhány kiemelt feladatra összpontosítani – tette hozzá.

A 20 helyszínen megtartott társadalmi egyeztetéseken kutatóintézetek, egyetemek, civil szervezetek, vállaltok képviselői vettek részt. A tanácskozások tapasztalatai is igazolják, hogy nálunk a gazdaság további erősödésében főként az egészségiparban, a biotechnológiában, az energetikában, a jármű- és szoftveriparban, az irányítástechnikában és az új anyagok kifejlesztésében halmozódott fel olyan kapacitás, amely a tudományos kutatások nemzetközi világában is versenyképes – sorolt példákat a kormánybiztos.

A tudásbázisok Budapesten kívül néhány régióban koncentrálódnak, de a régi tudományos fellegvárak – Debrecen, Szeged, Miskolc – mellett újak is felnőnek, mint például Veszprém vagy elsősorban az autóipar szellemi háttereként Győr és vonzáskörzete. Pálinkás szerint azokban a régiókban – például Nógrád és Tolna megyében –, ahol kevés a tudományos intézmény, a fejlesztéseknél a hangsúlyt például élelmiszer-előállításra, a biotermesztésre, a környezetbarát szolgáltatások hálózatának kialakítására célszerű fektetni.

Jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra (lásd a lenti grafikont), amely a jövő évtől 1,8 százalék fölé emelkedhet. Az uniós átlaghoz képest ez is szerényebb ráfordítást jelent. De éppen a formálódó intelligens szakosodási stratégia jóvoltából a tudományos teljesítmények hatásfoka nagyobb mértékben javulhat, ami pedig lendületet adhat a gazdaság fejlesztéséhez – emelte ki a figyelmet a kormánybiztos.

Ájurvéda központ és lézeres kutatások

Az MTI megkérdezett néhány Budapesten kívüli tudományos műhelyt az ott zajló kiemelt kutatásokról.

GDP-arányos K+F ráfordítások forrásai, 1991-2012 (százalék)

Forrás: KSH, Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia vitanyag

A Debreceni Egyetemen (DE) az egészségipart kiszolgáló kutatások élveznek elsőbbséget – közölte Szilvássy Zoltán rektor az MTI-vel. E körbe a betegellátással kapcsolatos, az orvosbiológiai és gyógyszeripari, az egészségügyi informatikát, valamint az egészségturizmust érintő kutatások, fejlesztések sorolhatók. A tudományos munka egy része nemzetközi együttműködésben zajlik, ilyen például a DE és az AYUSH indiai Ájurvéda Akadémia között nemrég kötött megállapodás, amelynek eredményeként a debreceni egyetem az európai Ájurvéda kutatások központja.

Szegeden már folyik az unió egyik tudományos nagyberuházásaként a lézeres kutatóközpont építése. Márton Gergely, a beruházás sajtóreferense arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a központ megvalósításának első fázisára 36,9 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyobb hányadát az EU biztosítja. A kutatóközpontban rendkívül rövid, nagy energiájú lézerimpulzusokkal ultragyors fizikai alapfolyamatokat vizsgálnak majd, de a berendezések a biológiai, orvosi és anyagtudományok számára is hasznosak lehetnek. A tervek szerint a hajdani szovjet laktanya területén épülő intézmény körül tudományos parkot alakítanak ki, ahol a kutatási eredményeket felhasználó csúcstechnológiai cégek telepedhetnek meg.

A veszprémi Pannon Egyetem és az IBM fejlesztései közül jó néhány a hétköznapi életben is hasznosítható, például a Veszprém városnak készített szoftverrendszer, amely garantálja, hogy az internetes felületre érkező állampolgári bejelentések nem maradnak válasz nélkül és a bejelentő folyamatosan értesül a panaszkezelés állásáról.

Bertók Botond, az egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánhelyettese elmondta: a rendszer jól vizsgázott, az ügyfelek elégedettebbek mint korábban. Jelenleg az egyetem és az IBM egy közös pályázaton dolgozik, amely a különböző munkafolyamatokban segít a helyes döntések meghozatalában. Matematikai modellek útmutatása alapján határozzák meg például, hogy egy közmű mely eleme szorul gyors felújításra. A rendszer korábbi minták alapján képes javaslatot tenni bizonyos tevékenységek átütemezésére is a határidők pontos betartása érdekében. Ezen fejlesztések kapcsolódnak az IBM globális kutatásaihoz, ezért várhatóan a nemzetközi piac érdeklődését is felkeltik – tette hozzá a dékánhelyettes.

Az IBM még 2010-ben hozta létre Veszprémben a Pannon Egyetemmel közösen a Szoftver Technikai Kutató Központot az IBM Academic Initiative programjának részeként. Akkor a vállalat több tízmillió dollár értékű eszközparkkal és szolgáltatáscsomaggal szállt be a központ létrehozásába. A központot alapítása óta Bertók Botond vezeti.

A győri Széchenyi István Egyetem az Audi Hungária tudományos tükörképe, a járműgyáréval párhuzamosan bővült és mélyült tevékenysége – mondta az MTI-nek Földesi Péter rektor. Amellett, hogy az egyetemről kerül ki a cég mérnökeinek jelentős hányada, jelentős kutatási tevékenységet is folytatnak az autógyár számára.

Földesi elmondta: nem csak anyagtudományi, a gyártás- és a kenéstechnikai kutatásokat végeznek az Audinak, hanem például akusztikai vizsgálatokat is folytatnak. Emellett tervezik a járműveken belüli és az egyes kocsik közlekedését összehangoló, a vezetést megkönnyítő, a biztonságot fokozó rendszer fejlesztését is.