Tulajdonképpen nem is a Facebook alapítója által életre hívott Internet.org ingyenesen igénybe vehető internete robbantotta ki a netsemlegességi vitát Indiában, de a hullámok már a világ összekapcsolását zászlajára tűző szervezetet is elérték.

Klappol az app (ha fizetik)

A net semlegességét, azaz a hálózatokon átmenő adatforgalom bármilyen típusú megkülönböztetését tiltó elvet érzik veszélyben a világ harmadik legnépesebb internetezői táborával rendelkező Indiában. A vitát az egyik telekommunikációs cég, a Bharti Airtel új csomagja robbantotta ki. A bevezetni kívánt szolgáltatás lényege, hogy a mobil alkalmazások adatforgalmáért nem kell a fogyasztóknak semmit fizetni. A probléma az, hogy a másik oldalon, azaz az appok fejlesztőitől viszont nagyon is beszedné a pénzt a vállalat, azaz csak olyan alkalmazást lehetne ebben a konstrukcióban elérni, amelynek tulajdonosa bevásárolta magát a telkóhoz.

Jogvédő aktivisták, felhasználók, sőt kisebb vállalkozások is hangos elégedetlenségüknek adtak hangot a héten nyilvánosságra hozott tervvel kapcsolatban. Előbbiek a netsemlegességet látják meggyalázva, míg utóbbiaknak természetesen az a problémájuk, hogy egy ilyen felállás megöli a versenyt, mert a nagyobb erőforrásokkal rendelkező riválisok így könnyebben megfojtják a piacra lépni kívánó feltörekvő, ám financiálisan gyengébb lábon álló startupokat.

Zuckerberg álma sem úszta meg

A Facebook alapítójának szervezete, az Internet.org alig néhány hónapja indult el Indiában, de az események következtében máris rossz sajtót kapott az ingyenes, de szintén csak korlátozott tartalmat kínáló kezdeményezés. A netsemlegességi vitában az utazási témában érdekelt Cleartrip.com és egy helyi médiacég, a Times Group is megnyilvánult. Mindkét vállalat jelezte, hogy kilépteti tartalmait az Internet.org alkalmazásából, amely mintegy 30 honlappal együttműködve startolt februárban. Nyilvánvalóan ezek a cégek nem most jöttek rá, hogy miként is működik a falakkal körülbástyázott ingyen net, de a nyilvános vita miatt jobbnak látták, ha lemondanak a partnerséggel járó előnyökről.

Érdekes módon Mark Zuckerberg éppen a héten tartott egy kérdezz-felelek órát, amelynek keretében a TechCrunch újságírója neki is szegezte a kérdést, hogy mégis miként tudja összeegyeztetni a netsemlegességet a csak néhány kiválasztott tartalomszolgáltatóval működő Internet.org megoldásával. Válaszában a Facebook-alapító kifejtette, hogy szerinte a net semlegességét az biztosítja, ha az szolgáltatók nem diszkriminálják a szolgáltatások elérését a felhasználóknál. Azonban teljesen más a helyzet azokkal, akik számára egyáltalán nem elérhető (technikai vagy éppen anyagi okokból) az internet. Ezekben az esetekben Zuckerberg szerint a részleges internetelérés is több a semminél.

Az USA-ban már tilos

Az USA-ban egyébként hosszú évek óta húzódó vita épp néhány hete jutott egy fontos mérföldkőhöz. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) döntése a telekommunikációs szolgáltatásokat az olyan, szigorúan ellenőrzött közszolgáltatások közé sorolta, mint amilyen a hagyományos telefonszolgáltatás is a múlt század 30-as évei óta.

A leglényegesebb elem, hogy az új szabályok egyértelműen megtiltják a szélessávú szolgáltatóknak, hogy leállítsák vagy lassítsák a forgalmat, vagy hogy fizetség fejében egyes szolgáltatókat olyan előnyben részesítsenek, amelynek eredményeképpen azok szolgáltatásai másokénál gyorsabban juttathatnák el a fogyasztóhoz.