Még 2012-ben, azaz öt évvel ezelőtt adta be az Amazon azt a szabadalmi kérvényét, amelyet csak mostanában fogadott el az Egyesült Államok szabadalmi hivatala. A megoldás meglehetősen érdekes témát érint, hiszen arról szól, hogy a hagymányos üzletek üzemeltetői milyen módszerekkel tudják befolyásolni az ügyfeleket, ha azok a boltban meglátott árukkal kapcsolatban kezdenek más beszerzési források, jobb árak után kutatni az interneten.
Let me NOT google that for you!
A Fizikai üzletek online vásárlásának felügyelete címet viselő szabadalom szerteágazó lehetőséget ad a boltosoknak ahhoz, hogy eltérítsék potenciális vevőiket attól, hogy interneten találjanak kedvezőbb ajánlatot. Az elgondolás alapját az üzletben lévő vezeték nélküli hálózat monitorozása adja. A bolti wifire tulajdonképpen egy tartalom- és vásárlófigyelő rendszert raknának, ami a legszélsőségesebb esetben internetes oldalakat blokkoló tűzfalként is funkcionálhat.
Ha egy nézelődő az üzlet internetkapcsolatán akar mondjuk a versenytársak kínálatához hozzájutni, akkor a boltos ezzel a megoldással több lehetőség közül is választhat. Ahogy említettük, a legdurvább megoldás a teljes elzárás, azaz a felhasználó nem lenne képes megnyitni a lekért oldalt, és így természetesen annak a veszélye sem fenyeget, hogy az itt kinézett árut azon melegében megvenné máshol online. De a beadvány alapján opció lehetne a netező átirányítása a bolt saját webes felületére, de akár az is, hogy az árak ismeretében a kereskedő azonnal kedvezményt ajánljon fel az ügyfélnek, akinek így már nem lenne érdeke máshol elkölteni a pénzt.
Sőt, a módszer a netező pontos helyét is képes háromszögeléssel meghatározni a bolton belül. Ez pedig azt az esélyt adja a fizikai bolt számára, hogy egy munkatársat küldjenek az elveszni látszó ügyfélre. Az eladó felajánlhatja segítségét további információk ismertetésére, de akár itt is fennáll a lehetőség egy különleges akció bedobására.
Kérdések, kételyek és egy bomba
A szabadalommal kapcsolatban számtalan kérdés és kétely felmerül. Egyrészt természetesen mindez mit sem ér, ha a felhasználó nem a bolti wifit, hanem saját mobilnetes hozzáférését használja az online keresgéléshez. Ez alapvetően megkérdőjelezi a téma létjogosultságát, hiszen míg 2012-ben valószínűleg sokan rászorultak az ingyen netre, ma már, különösen a fejlett régiókban egyáltalán nem akkora szám, ha valakinek kényelmes mobilnetes kerete van.
A másik téma mindennek a jogi, adatvédelmi vetülete. Egyrészt a vásárlókban egy ilyen húzás, ha ténylegesen bevezetnék, borítékolhatóan negatív érzéseket keltene, másrészt pedig természetesen felvetődik a netsemlegesség problémaköre. Ráadásul utóbbi mellett egyértelműen kiált az Amazon, amikor az elmúlt években a téma terítékre került az USA-ban.
Végül érdemes átgondolni azt is, mit is akar kezdeni mindezzel az Amazon. Másoknak nyilván nem akarja ezt a technológiát odaadni a cég, hiszen pontosan ő az egyik legnagyobb haszonélvezője a boltokban lefolytatott kereséseknek. Könnyen lehetett tehát gondolni, hogy ez egyfajta védelmi szabadalom, azaz csak azért adta be a vállalat, hogy a hivatal pecsétjét elnyerve időtlen időkig üljön rajta.
Ugyanakkor a cégnek 2015 ősze óta már van saját fizikai boltja is, ám ezek a kezdeményezések inkább PR-hadműveletnek tűntek, mint egy új üzleti láb kinövesztésének. Egészen múlt hét végéig, amikor kiderült, a vállalat sokkal nagyobb sebességre kapcsol a "való világban". Az Amazon ugyanis története legnagyobb felvásárlását végrehajtva 13,7 milliárd dollárért magához csatolja az amerikai Whole Foods üzletláncot, amelynek jelenleg közel ezer boltja üzemel az Egyesült Államokban. Szóval innentől az is előfordulhat, hogy tényleg éles bevetésre szánják a fenti szabadalmat. Már amennyiben az üzlet valóban létre jön, hiszen a felvásárlást sokan máris aggályosnak nevezték versenyjogi szempontokra hivatkozva.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak