A Deutsche Telekom első embere, René Obermann a Bloombergnek adott november végi interjújában fejtette ki véleményét az európai távközlés konszolidációjának szükségességéről. Az elmúlt napokban csatlakozott a felhíváshoz a Telenor vezetője, Fredrik Baksaas és a TeliaSonera pénzügyi vezérigazgatóhelyettese, Per-Arne Blomquist is, akik szerint az észak-európai térség profitálhat a fúziókból. E hét elején pedig a legnagyobb dán távközlési szolgáltató, a TDC vezérigazgatója, Carsten Dilling hívta fel a figyelmet a piac sürgető átalakítására, hogy ezzel is ellensúlyozni lehessen a csökkenő árak kedvezőtlen hatását a pénzügyi mutatókra. Az észak-európai távközlési piac már jó ideje érett szakaszába jutott, megérett a konszolidációra, az árak esnek, és a szolgáltatók egyre nehezebben szánják rá magukat újabb hálózati beruházásokra – fejtette ki a Bloombergnek a dán vezető.

Ajánlatok Európából és azon kívülről is

A hírügynökség számvetést csinált, amely szerint csak az idén már több mint 160 kisebb-nagyobb konszolidációs ügyletet jelentettek be Európában, sőt ezek közül néhány már le is zárult. A teljesség igénye nélkül a nagyobb tranzakciók közül megemlítik a Liberty Global-Virgin Media ügyletet, amelyben az előbbi társaság tett sikeres, 16 milliárd dolláros ajánlatot a brit médiacégre. Az idei nagyobb ügyletek közé sorolható, hogy a Vodafone csoport 7,5 milliárd euróért jutott hozzá a Kabel Deutschland Holding AG-hoz, míg a KPN részvényesei már rábólintottak arra a tervre, hogy a holland cég 8,55 milliárd euróért eladja németországi E-Plus érdekeltségét a Telefónicának. Mint nemrégiben megírtuk, az AT&T egyes hírek szerint megvenné a Vodafone-t. Ugyanakkor a mexikói telkó-guru Carlos Slim nem járt sikerrel, amikor megkísérelte növelni a részesedését a KPN-ben.

Egyelőre még az sem világos, hogyan viszonyul Brüsszel a fúziókhoz és felvásárlásokhoz. Az iparág szereplői most árgus szemmel figyelik, jóváhagyja-e az Európai Unió, és ha igen, milyen feltételekkel a már említett E-plus ügylet mellett a Hutchison Whampoának a Telefónica írországi leányvállalatára tett vételi szándékát.

Az ügyletek egyelőre a piac kisebb szereplőit érintik

Az európai távközlési konszolidációval foglalkozik egyik legutóbbi elemzésében az Analysys Mason nemzetközi kutatócég is, amelyet a Fierce Wireless Europe idéz. A jelentés megállapítja, hogy 2005-2013 között Nyugat-Európában nyolc ilyen meghatározó ügylet született, beleértve a még versenyhatósági jóváhagyásra várókat is.

Megfigyelésük szerint a fúziós ügyletek egyelőre főleg az adott piac harmadik és negyedik legnagyobb szereplőjét érintik. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy ha enyhül a szabályozási környezet Európában, az fokozott konszolidációs aktivitást eredményezhet az ágazat nagyobb, inkumbens szereplői között is. Az eddigi tranzakciók nyomán javult az érintett kisebb cégek EBITDA jövedelmezőségi mutatója, amellyel közelebb kerültek a már régóta működő és jelentős piaci erővel rendelkező társaságokhoz.   

A háromszereplős piacon jobbak az ARPU-mutatók

Az elemzés kitér arra is, hogy az elmúlt nyolc évben jelentősen csökkent a nyugat-európai mobilszolgáltatók egy előfizetőre jutó bevételi mutatója (ARPU). A csökkenés mértéke éves átlagban megközelítette a 4 százalékot. Azokban az országokban azonban, ahol a piaci szereplők száma nem haladta meg a hármat, a szolgáltatók ARPU prémiummal számolhattak, mivel főleg a hangpiacon nem volt annyira kiélezett a verseny, mint a még több szereplős piacokon. Az idei második negyedévben a három operátorral rendelkező országokban az ARPU átlag havi 18,80 euró volt, míg a négy szereplős tagállamokban csupán 15 eurót ért el. Ugyanakkor az ARPU prémium mögött főleg a hangszolgáltatás áll, mivel az adatforgalomra vonatkozó bevételeknél nincs markáns eltérés a három vagy a négy szereplős piacok között.