Egy rendszer összességében mindig annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme; és az IT területén ez a leggyengébb láncszem legtöbb esetben maga a felhasználó. Cloudszolgáltatás bevezetésekor gyakran elsikkad annak felmérése, hogy milyen hatással lesz az a vállalat alkalmazottaira, pedig rajtuk áll vagy bukik a siker.

Hiába költséghatékony, reagál gyorsan az erőforrás-igények változására és még sorolhatnánk a felhő előnyeit, ha a felhasználói élmény, a UX csak egy szükséges rossz, egy létező, de figyelmen kívül hagyott tényező az összképben.

Sokáig nem lehet a szőnyeg alá söpörni a témakört, hiszen a felhő előretörése hazánkban is megállíthatatlannak tűnik. Az IDC tavaly őszi felmérése szerint 2014-ben nagyjából 50 százalékkal bővült a piac, de idén és jövőre is 40 százalék feletti emelkedést vár a piackutató. Ráadásul nem kell kolosszális erőfeszítéseket tenni ahhoz, hogy az alkalmazottak ne nyűgként éljék meg a felhő bevezetését. Csupán oda kell figyelni néhány tényezőre, amik megkeseríthetik használatát.

Mit kíván a user?

Az egyik fontos jellemző a webes kapcsolat minősége. Tekintve, hogy a felhőben kínált szolgáltatások és alkalmazások elérhetősége jelentős mértékben az adatátvitel minőségétől függ, ha abban akár csak egy kisebb megingás is bekövetkezik, egy nagyobb cégnél akár több százan is gey csapásra képtelenné válnának feladataik elvégzésére, vagy legalábbis drámaian visszaesik hatékonyságuk.

A másik ilyen neuralgikus pontot a felhőben való munkavégzésre használt IT-eszközök jelentik. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen teljesítményű PC-ről vagy laptopról éri el a felhőt az alkalmazott. Noha erőmű nem kell irodai munkavégzéshez, ha már az operációs rendszer maga is megterheli az alulméterezett memóriával, processzorral szerelt gépeket, akkor garantált a cloudszolgáltatással kapcsolatos negatív élmény. A mobil eszközök – okostelefonok, tabletek – esetében pedig a nem mobil eszközökre optimalizált, jellemzően desktop rendszereket kiszolgáló kezelőfelület keserítheti meg a munkavállalók életét.

És ha mindez nem lenne elég: a felhő bevezetésével megnő a távoli munkavégzés jelentősége, ezzel pedig a felhasznált eszközök heterogenitása. Ráadásul a vállalatok egyre nagyobb szabadságot hagynak abban, hogy milyen készülékeken keresztül kapcsolódnak a vállalati rendszerekhez az alkalmazottak; a BYOD (Bring Your Own Device) trend egyszerre áldás és átok.

Ha céges appon keresztül zajlik a munkavégzés egy része, akkor fejlesztésekor oda kell figyelni az összes ismertebb mobilplatform támogatására, de a különböző kijelzőfelbontásokhoz (processzorokhoz, memóriaméretekhez stb.) való optimalizálás még ekkor is rémálom lehet az appfejlesztők számára.

Az elégedett alkalmazott aranyat ér

Mikor sikeres tehát egy cloudszolgáltatás bevezetése? Akkor, ha az egyéb, szintén fontos paraméterek – költségcsökkentés, jobb IT-alkalmazkodóképesség stb. – mellett az alkalmazottak szívesen használják, nem nyűgként tekintenek rá. Ebben segít, ha a felhő gyakorlatilag láthatatlan a munkavállaló számára: ha nem érzi, hogy a cloudban dolgozik, akkor nem is zavarja.

Ehhez az élményhez gyors és zökkenőmentes elérés szükséges, és az sem baj, ha a vállalati rendszer használata egyszerű, nincsen feleslegesen túlbonyolítva, azaz a felhasználói élményre is figyelni kell.

Ami desktopon jól néz ki, nem biztos, hogy mobil eszközön is használható lesz...

Alapvető fontosságú a biztonság kérdése, ám az talán még inkább, hogy az adatok védelme ne menjen a munkavégzés hatékonyságának rovására. ( (A fejlesztés biztonsági kérdéseivel egy kattintásnyira foglalkoztunk bővebben.)) Emellett nem szabad megfeledkezni a csoportmunka-támogatásról sem, hiszen a cloudot mintha pont erre találták volna ki: jelentősen megkönnyítheti a dokumentumok, táblázatok többszereplős szerkesztését, gondoljuk csak például a Google Docs-ra.

Hatékony eszköz lehet a cloud user experience fokozására az RIA (rich internet applications) alkalmazása. A kliensgép és a felhő közötti egyensúlyozásban segíti a vállalatokat, az alkalmazásnyelv letöltésével az app alkalmazkodhat a hardver-paraméterekhez, egyéni telepítéssel segítve a felhasználói élmény javítását.

Összességében tehát érdemes odafigyelni arra, hogy az alkalmazottak felhőhöz való viszonya legalább semleges legyen. Hiába a nagy adat, a döntéstámogatói rendszerek, az üzleti intelligencia – az embert még mindig nem lehet kihagyni a képből.