Hétfőn indult a digitális kompetenciák elterjesztését segítő eseménysorozat, a Digitális Témahét.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által idén első alkalommal, április 4-8. között szervezett Digitális Témahét fő céljának a digitális pedagógia minél szélesebb körű elterjesztését határozták meg a köznevelésben. A digitális kompetenciák elterjesztését célzó eseménysorozatot a digitális tartalomfejlesztésért felelős új kormánybiztos, Czunyiné Bertalan Judit hétfői sajtótájékoztatóján nyitotta meg, ahol kiderült: a Digitális Témahéthez több mint 750 intézmény csatlakozott, és 5500 pedagógus csaknem 1900 programot kínál az első alkalommal megrendezett eseménysorozat ideje alatt, elvileg 75 ezer diákot érve el ezzel.

A kezdeményezés a digitális pedagógia elterjesztésére, alkalmazásának szélesítésére és mélyítésére, az iskolai pedagógiai eszközök és alkalmazott módszerek körének bővítésére törekszik. Vagyis arra, hogy minden tanórán kezdjék el használni a digitális eszközöket a tanárok és a diákok, miután az IKT-alapú pedagógia nem csak a digitális írástudás, hanem más alapkompetenciák fejlesztését is támogatja.

Ismét kiderült, hogy megváltoztak a munkaerőpiaci elvárások

Ahogy az eseményt koordináló Informatikai Vállalkozások Szövetségének közleménye is felhívja rá a figyelmet, ma már a köznevelésben résztvevő legidősebb diákok is fiatalabbak a Google-nél, ám itthon a legtöbb fiatal az iskolában szinte kizárólag informatika órán találkozik számítógéppel, igazán korszerű digitális eszközzel viszont még ott sem. Az oktatási rendszerben így csak a szerencsés keveseknek van esélye olyan szintű digitális felkészültségre szert tenni, amilyenre a munkaerőpiacon is szüksége lesz.

A digitalizáció terjedése a munkaerőpiaci elvárásokat is alapjaiban alakította át. Nemsokára már a legtöbb szakmában foglalkoztatási alapfeltétel lesz a digitális jártasság, az IVSZ alelnöke, Vityi Péter szerint ráadásul a legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találunk olyat, amelyhez ne kellene legalább átlagos digitális készségekkel rendelkezni – a legvonzóbb állások több mint fele pedig kifejezetten speciális technológiai szakértői vagy informatikai pozíció.

Ráadásul az IVSZ jelenleg 22 ezer betöltetlen hazai informatikai állásról beszél, ebben a szférában a legmagasabb a kezdő fizetés, és később is kimagaslóan lehet keresni. A 22 ezer betöltetlen IT-pozíció az IVSZ számításai alapján önmagában 300 milliárd, továbbgyűrűző hatásaival együtt már 1000 milliárd forint kiesést jelent. Vityi Péter azt is világossá tette, hogy a jövő állásai már a virtuális és a fizikai világ határán jönnek létre, annak részei pedig helytől, időtől, sokszor a költségektől is függetlenné válnak.

A jövő iskolája továbbra is digitális

A Digitális Témahét megnyitóján a kormányzat hagyományos dotkom-felelőse, Deutsch Tamás a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztosként arról beszélt: a teljes oktatási-képzési rendszer feladata, hogy felkészítse elsősorban a fiatal nemzedékeket a "maihoz képest elképesztően gyorsan változó világra". A jövő iskolája digitális – jelentette ki Deutsch, aki szerint a Digitális Jólét Program keretében készülő Digitális Oktatási Stratégia kiindulási pontja, hogy nem lehet 20. századi módszerekkel felkészíteni gyermekeinket a 21. század kihívásaira.

Mindez egybecseng Nyitrai Zsolt egykori infokommunikációs államtitkár korábbi nyilatkozataival, aki már 2010-ben rámutatott, hogy a digitális írástudás egy szintre került az írás, az olvasás és a számolás készségével: a hat évvel ezelőtti számítások szerint az új állások 90 százalékában már 2015-re legalább felhasználói szintű informatikai ismeretekkel kell(ett) rendelkezniük a jelentkezőknek.

A 2010-2014-es időszakra szóló programot Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek hívták, keretein belül a kormány – sok más mellett – 1 millióval tervezte csökkenteni a magyarországi "digitális írástudatlanok" számát. A program öt és fél évvel ezelőtt teljes körű szélessávú lefedettséget ígért három éven belül, a prioritás pedig azóta sem változott: Czunyiné Bertalan Judit szerint a kormány célja, hogy amikor majd minden iskolában elérhető lesz a szélessávú internet, elegendő és megfelelő digitális tananyag álljon rendelkezésre.

Közösség & HR

Ötletcunamival igyekszik megúszni az EU-s gigabüntit a Google

A Reuters értesülései szerint a keresőóriás heti rendszerességgel küldi Brüsszelbe változtatási ötleteit, amelyekkel igyekszik ledobni magáról a versenyellenes működés vádját.
 
Hirdetés

Így újult meg Magyarország leggyorsabb mobilhálózata

Közel 100 milliárd forintos beruházással, a rádiós és maghálózat teljes modernizációjával zárult le a Yettel történetének egyik legnagyobb műszaki fejlesztése.

A kompromittált rendszerek, a dark weben felbukkanó ügyféladatok vagy a zsarolóvírus-kampányok következményei már a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói irodában csapódnak le – jogi, reputációs és üzleti szinten is. Lehet és kell is védekezni ellene.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.