Hétfőn indult a digitális kompetenciák elterjesztését segítő eseménysorozat, a Digitális Témahét.
Hirdetés
 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által idén első alkalommal, április 4-8. között szervezett Digitális Témahét fő céljának a digitális pedagógia minél szélesebb körű elterjesztését határozták meg a köznevelésben. A digitális kompetenciák elterjesztését célzó eseménysorozatot a digitális tartalomfejlesztésért felelős új kormánybiztos, Czunyiné Bertalan Judit hétfői sajtótájékoztatóján nyitotta meg, ahol kiderült: a Digitális Témahéthez több mint 750 intézmény csatlakozott, és 5500 pedagógus csaknem 1900 programot kínál az első alkalommal megrendezett eseménysorozat ideje alatt, elvileg 75 ezer diákot érve el ezzel.

A kezdeményezés a digitális pedagógia elterjesztésére, alkalmazásának szélesítésére és mélyítésére, az iskolai pedagógiai eszközök és alkalmazott módszerek körének bővítésére törekszik. Vagyis arra, hogy minden tanórán kezdjék el használni a digitális eszközöket a tanárok és a diákok, miután az IKT-alapú pedagógia nem csak a digitális írástudás, hanem más alapkompetenciák fejlesztését is támogatja.

Ismét kiderült, hogy megváltoztak a munkaerőpiaci elvárások

Ahogy az eseményt koordináló Informatikai Vállalkozások Szövetségének közleménye is felhívja rá a figyelmet, ma már a köznevelésben résztvevő legidősebb diákok is fiatalabbak a Google-nél, ám itthon a legtöbb fiatal az iskolában szinte kizárólag informatika órán találkozik számítógéppel, igazán korszerű digitális eszközzel viszont még ott sem. Az oktatási rendszerben így csak a szerencsés keveseknek van esélye olyan szintű digitális felkészültségre szert tenni, amilyenre a munkaerőpiacon is szüksége lesz.

A digitalizáció terjedése a munkaerőpiaci elvárásokat is alapjaiban alakította át. Nemsokára már a legtöbb szakmában foglalkoztatási alapfeltétel lesz a digitális jártasság, az IVSZ alelnöke, Vityi Péter szerint ráadásul a legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találunk olyat, amelyhez ne kellene legalább átlagos digitális készségekkel rendelkezni – a legvonzóbb állások több mint fele pedig kifejezetten speciális technológiai szakértői vagy informatikai pozíció.

Ráadásul az IVSZ jelenleg 22 ezer betöltetlen hazai informatikai állásról beszél, ebben a szférában a legmagasabb a kezdő fizetés, és később is kimagaslóan lehet keresni. A 22 ezer betöltetlen IT-pozíció az IVSZ számításai alapján önmagában 300 milliárd, továbbgyűrűző hatásaival együtt már 1000 milliárd forint kiesést jelent. Vityi Péter azt is világossá tette, hogy a jövő állásai már a virtuális és a fizikai világ határán jönnek létre, annak részei pedig helytől, időtől, sokszor a költségektől is függetlenné válnak.

A jövő iskolája továbbra is digitális

A Digitális Témahét megnyitóján a kormányzat hagyományos dotkom-felelőse, Deutsch Tamás a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztosként arról beszélt: a teljes oktatási-képzési rendszer feladata, hogy felkészítse elsősorban a fiatal nemzedékeket a "maihoz képest elképesztően gyorsan változó világra". A jövő iskolája digitális – jelentette ki Deutsch, aki szerint a Digitális Jólét Program keretében készülő Digitális Oktatási Stratégia kiindulási pontja, hogy nem lehet 20. századi módszerekkel felkészíteni gyermekeinket a 21. század kihívásaira.

Mindez egybecseng Nyitrai Zsolt egykori infokommunikációs államtitkár korábbi nyilatkozataival, aki már 2010-ben rámutatott, hogy a digitális írástudás egy szintre került az írás, az olvasás és a számolás készségével: a hat évvel ezelőtti számítások szerint az új állások 90 százalékában már 2015-re legalább felhasználói szintű informatikai ismeretekkel kell(ett) rendelkezniük a jelentkezőknek.

A 2010-2014-es időszakra szóló programot Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek hívták, keretein belül a kormány – sok más mellett – 1 millióval tervezte csökkenteni a magyarországi "digitális írástudatlanok" számát. A program öt és fél évvel ezelőtt teljes körű szélessávú lefedettséget ígért három éven belül, a prioritás pedig azóta sem változott: Czunyiné Bertalan Judit szerint a kormány célja, hogy amikor majd minden iskolában elérhető lesz a szélessávú internet, elegendő és megfelelő digitális tananyag álljon rendelkezésre.

Közösség & HR

A Burger King azt is MI-vel ellenőrizné, hogy mennyire kedves a kiszolgálás

A tengerentúlon még az idén elindul az a pilot program, amelynek során az alkalmazottakat hangvezérelt MI-headsetekkel szerelik fel.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.