Digitális Megújulás Cselekvési Terv névre keresztelték azt a kormányzati infokommunikációs stratégiát, amelyet december 23-án tett közzé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ez meghatározza, hogy 2014-ig milyen elvek alapján, mely területekre fókuszálva történnek majd a kiemelt IT fejlesztések, és a kabinet milyen szabályozással kívánja elősegíteni az információs társadalom fejlődését.

Minderre azért is szükség van, mert az Európai Unió elvárásai szerint három éven belül hazánknak is el kellene érnie, hogy teljes körű legyen a szélessávú lefedettség, azaz minden településen elérhető legyen ilyen hálózat. A célok között szerepel az is, hogy 2015-re a lakosság több mint fele rendszeresen és készségszinten használja a világhálót, így az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, vagy éppen a webes áruházakat.


Nemes célok ■ A mintegy 200 oldalas stratégiát bemutató közleményből kiderül: az infokommunikáció - mint magas hozzáadott tudást igénylő szektor - kitörési pontul szolgálhat Magyarország számára. A cselekvési terv  4 akciótervben 83 konkrét akciójavaslatot tartalmaz: ezek "a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és nem utolsósorban a polgárok kényelmét szolgálják". Az akciótervek a minisztérium reményei szerint átláthatóvá és a jövőben is nyomon követhetővé teszik a cselekvési tervet, ami teljes mértékben illeszkedik a hamarosan megjelenő Új Széchenyi Terv prioritásaihoz.

A kormány négy éven belül 1 millióval csökkentené a „digitális írástudatlanok” számát, különös tekintettel az 50 év fölöttiekre. A széles rétegeknek szóló oktatási programok továbbfejlesztésével egy időben javítani akarják az elektronikus kormányzati szolgáltatások színvonalát, használhatóságát, és fejlesztenék az e-egészségügyet is.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy már előkészítették a kormányzati informatika konszolidációjához és a párhuzamosságok felülvizsgálatához szükséges törvényi hátteret. Ennek részeként december 4-i hatállyal létrehozták a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget, amely a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központjának a jogutódja. Az új szervezettől gyorsabban és „ésszerű költséggel” megvalósuló fejlesztéseket várnak, különösen a kiemelt projektek esetén.

Gyorsított ütemben ■ A korábbi nevén Digitális Magyarország Program kidolgozásánál az iparági szereplőket tömörítő szervezeteknek, illetve szakembereknek alig több mint egy hónap állt rendelkezésükre, hogy észrevételezzék az október 22-én közzétett vitairatot. A több száz hazai társaságot, összesen 4 ezer milliárd forintnyi termelési értékkel bíró cégkört tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetsége egyebek mellett azt tartaná fontosnak, hogy a kockázati tőkét is vonják be az iparág fejlesztésébe, a kis- és középvállalkozások megerősítése érdekében. - Emellett úgy véljük, akár adókedvezményekkel is támogatni kellene a nemzetközi adatközpontok Magyarországra telepítését - nyilatkozta korábban Laufer Tamás elnök.

A konzultációra nyitva álló időben több száz érdemi észrevétel érkezett a vitairathoz, amelyeket a nyilatkozatok szerint be is építettek a koncepcióba, amelyazonban továbbra sem tartalmaz a célokhoz rendelt pénzeszközöket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól többszöri megkeresésünkre sem sikerült tájékoztatást kapni az ügyben: a titkolózás oka feltehetően az, hogy az erre az időszakra szóló stratégia megvalósítási költségeit csak az Új Széchenyi Terv számainak véglegesítését követően, január második felében kommunikálják majd.