A mobilos alkalmazások teljesítményét jellemzően azzal írják körbe a piackutatók, hogy mennyien töltik le őket a készülékekre. Pedig az az adat is árulkodó lehet, hogy melyek azok az applikációk, amelyek a leghosszabb ideig élnek túl a felhasználók mobilján. A SimilarWeb pontosan ezt vizsgálta, és e logika szerint hozott létre egy listát, ami több meglepetéssel is szolgál.
Akik a szívünkhöz nőnek
A kutatás kizárólag az androidos telefont használók 24 hónapon át jellemző szokásait vizsgálta, és egy 2015 augusztusi állapotot tükrözött. A toplista aszerint alakult ki, hogy melyek azok az alkalmazások, amelyeket a legalacsonyabb arányban törölnek a felhasználók. Az élen a világ egyik legnépszerűbb chat alkalmazás, a WhatsApp végzett 6,2 százalékkal, a tizedik helyre pedig a zenei stream app, a Pandora került 13,1%-kal.
Meglepő lehet, hogy a 10 alkalmazás közül mindössze egyetlen, a VK tekinthető klasszikus közösségi appnak, amin kívül inkább keresésre (Yandex Search), levelezésre (Yahoo Mail), fájlok mobilok közötti átküldésére (Xender), vagy zenehallgatásra (MelOn) szolgáló applikációk szerepelnek. Ha a VKontakte (VK) nem cseng ismerősen az olvasók számára, akkor az azért lehet, mert ez egy elsősorban Oroszországban, és annak környékén népszerű, sok tekintetben a Facebookra hasonlító közösségi szolgáltatás.
És ami a számok mögött van
A SimilarWeb arra is kíváncsi volt, hogy a telepített, majd később nem törölt alkalmazások esetében milyen azok használati aránya. Ezt kifejezetten a közösségi appok területén vizsgálták meg, ami szintén több érdekes eredményt hozott. A legmagasabb százalékot itt a VK érte el, vagyis a felhasználók 90,1 százaléka a telepítést követő 24 hónappal még ilyen nagy arányban meghagyták az applikációt, sőt, 52 százalékuk rendszeresen használta is azt.
A legjobb megtartási és használati arányt azonban az a Facebook szállította, amely az előző 10-es listába bele sem fért. A közösségi appok között azonban a maga 69,6 százalékos használati aránya kiemelkedő, ami azt jelenti, hogy a felhasználók nem csak kíváncsiságból, hanem jellemzően valódi használati szándékkal töltik le.
A két érték között a legnagyobb különbséget a Twitter produkálja (84% kontra 22,9%), de hasonló arányokkal bír az Instagram is, azaz ezeknél a szolgáltatásoknál elsősorban azt szeretnék kideríteni a felhasználók, hogy pontosan miről szólnak az alkalmazások.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak