Aki vállalja, hogy a lakásában, irodájában állomásoztat egy szerverszekrényt, a hulladékhőt hasznosíthatja.

Meglepő, de valójában logikus szolgáltatással állt elő a Cloud & Heat Technologies GmbH. A német felhőszolgáltató cég egyrészt "olcsósítja" az adatközpont-építést, másrészt megoldást talált az adatközpontban keletkező hulladékhő hasznosítására.

A Heating with the Cloud szolgáltatás lényege az, hogy bárki telepíthet a lakásába vagy irodájába egy adatközpont egységet, konkrétan egy nagy, elvileg biztonságosan zárható rackszekrényt, benne szerverekkel. A szerverek termelte hőt újrahasznosítják a lakás kiegészítő fűtésére, valamint meleg víz előállítására. A szekrények a neten keresztül kapcsolódnak össze egy virtuális adatközponttá.

Egy őrült ötlet és sok kérdőjel

A drezdai székhelyű szolgáltató megoldása a német zöldek elismerését már elnyerte: tavaly megkapta a szász állam környezetvédelmi díját, sőt döntőbe jutott a német ipari innovációs díjért (Innovationspreis der Deutschen Wirtschaft) folyó versenyben.

A szolgáltatás egyik előnye a cég szerint, hogy olcsóbban tud felhős szolgáltatást kínálni, akár kisebb cégeknek is, mivel nem kényszerül nagy és költséges adatközpont építésére. A rendszerbe csatlakozók pedig csökkenthetik lakásuk energiafelhasználását.

Csakhogy... Van itt probléma is szép számmal, melyek többsége a biztonsággal – az üzemeltetési és adatbiztonsággal – függ össze.

A cégnek erre az a válasza, hogy a rendszer voltaképpen egy elosztott adatközpont, s mint ilyen, magas rendelkezésre állást tud biztosítani. A fizikai védelmet pedig szerintük az biztosítja, hogy a szerverszekrények elhelyezkedése nem nyilvános, magukat a szervereket pedig olyan fizikai védelemmel látják el, hogy ahhoz senki, tehát a lakás/-iroda tulajdonosa se férhessen hozzá. Mindezt megfejelik azzal, hogy a szervereken titkosítva tárolnak minden adatot. Az is a biztonságot szolgálja, hogy az adatok fizikailag csak németországi szervereken lehetnek, és többszörösen redundáns módon tárolódnak.

Intelligens fűtést biztosít

A fejlesztők szerint új építésű lakásokban, épületekben akár a teljes fűtési rendszert is helyettesítheti a Heating with the Cloud, de rugalmasan hozzáilleszthető kiegészítő energiaforrásként is a hagyományos rendszerekhez. A rendszer intelligens módon működik, például a szükséges számítási igényt akár úgy is szétoszthatja, hogy az igazodjon az adott terület hőigényéhez. Ha például Drezdában melegebb van, mint Berlinben, akkor inkább a berlini szerverszekrények szolgálják ki a számítási igényeket. Emellett a keletkező hőt meleg víz formájában lehet tárolni, valamit van megoldás a fölösleges hő elvezetésére is.

A Heating with the Cloud fűtési rendszer vázlata: intelligens hőellátást biztosít

Mindehhez a német polgárok már 12 ezer euróért hozzájuthatnak. Viszont onnantól minden költség a szolgáltatót terheli legalább 15 évig: a fizikai védelem, a betörés elleni védelem (pl. riasztó felszerelése), tűzvédelem; valamint a szélessávú internetkapcsolat és az áramfelhasználás költsége is. A karbantartás szintén a felhőszolgáltató feladata.

Így a lakástulajdonos gyakorlatilag önfenntartó fűtési rendszerhez jut a mintegy 3,5-4 millió forintnyi euróért. Összehasonlításként: egy korszerű hőszivattyús rendszer kiépítése, amivel jó esetben is mintegy 50 százalékos megtakarítást lehet elérni a fűtési költségekben, mintegy 3 millió forintba kerül.

Nem a német cég az egyetlen, amely a processzorok hőtermelését a fűtés szolgálatába állítaná. A francia Quarnot Computing szintén kísérletezik egy hasonló rendszerrel, de a németek a megvalósításban jóval előrébb járnak.

Már csak egy kérdés maradt: vajon ki lesz olyan bátor, hogy olyan szolgáltatóra bízza az adatait, aki gyakorlatilag bárkinél elhelyezheti az adatokat.

(A nyitó képen René Marcel Schretzmann (balra) és  Dr. Jens Struckmeier technológiai igazgató, a cég alapítói láthatók a Heating with the Cloud szekrény előtt.)

Cloud & big data

Kitalált betegséggel verték át az MI-t, bemutatva egy sokkal nagyobb problémát is

Elég volt feltölteni néhány nyilvánvalóan hamis tudományos dolgozatot, hogy a mesterséges intelligenciával hajtott chatbotok készpénznek vegyék a bennük szereplő információt, sőt más anyagokban is megjelenjenek az erre mutató hivatkozások.
 
A biztonság ’balra tolódása’ az alkalmazásfejlesztésben nem csak technikai kérdés. A DevSecOps-elvek érvényesüléséhez az IT-szervezet működését és más területekhez való viszonyát is újra kell szabni.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.