Egyre több vállalkozás tekinti elengedhetetlennek az analitikai eszközök alkalmazását a versenyképesség megőrzésének vagy fejlesztésének szempontjából, legyen szó a termelési folyamatok optimalizálásáról, a piacra vitel felgyorsításáról vagy mondjuk a pénzügyi termékek minőségének és eladhatóságának javításáról. Az analitika számos területen, így például a marketingben is alapvető változásokat hozott, ahol az új adatelemző technológiákra épülő stratégiák végre mérhető, ellenőrizhető eredményeket produkálnak.

A big data és az üzleti intelligencia körüli felhajtás nyomán egymás után látnak napvilágot a fantasztikus piaci előrejelzések is. Ezek a hosszú évekre előre vetített, túlságosan is számszerű jóslatok nem mindig bizonyulnak időtállónak, ráadásul az eltérő módszerek és meghatározások miatt sokszor lehetetlen őket összevetni egymással, mégis érdekes bepillantást engednek a különböző perspektívákból vizsgált piaci folyamatokba. A piackutatók közelmúltbeli jelentéseiből a Cloud Tech News nyomán most mi is kiválogattunk néhány szemléletes prognózist.

Ezt most nem lehet megállítani

A CSC informatikai szolgáltató az IDC adataira alapozva arra számít, hogy 2015-ben már 7,9 zettabájt, 2020-ban pedig 35 zettabájt mennyiségű új adat keletkezhet. Ennek 70 százalékát ugyan magánfelhasználók állítják elő, azonban az adattömeg 80 százalékának tárolásában, őrzésében és kezelésében a vállalatok is szerepet kapnak, amelyek értelemszerűen csak a teljes adatmennyiség 30 százalékát termelik saját maguk. A strukturálatlan adathalmaz burjánzása a relációs adatbázisok és a hagyományos adatelemző módszerek lassú visszaszorulását eredményezi.

Ennek fényében az sem meglepő, hogy az ABI Research a big data körébe sorolt hardverek, szoftverek és szolgáltatások forgalmában közel 30 százalékos összetett éves növekedési ütemmel (CAGR) számol 2018-ig, így a piac tavalyi 31 milliárd dollárosra becsült forgalma öt év múlva 114 milliárdra bővülne. A Wikibon jelentésében erre az évre 28,5 milliárd, 2015-re pedig 50 milliárd dollár szerepel, és a piacot nagyjából 40-40-20 arányban osztja fel a szolgáltatások, a hardverek és a szoftverek között.

_{forrás: wikibon.org}

Hogy nem csak technológiai jellegű kiadásokról van szó, az kiderül a Gartner kutatásából: az Egyesült Államokban a big data kapcsán létrehozott IT-munkakörökre háromszor annyi, nem informatikai jellegű új munkahely jut, amely ugyancsak a big datához köthető. A piackutató egyébként úgy látja, hogy a biga data jövőre már 4-5 millió informatikusnak ad majd munkát világszerte.

Az A. T. Kearney és a Carnegie Mellon University közös kutatása arra is felhívja a figyelmet, hogy az analitika és az üzleti intelligencia lehetőségeit azoknál a szervezeteknél aknázzák ki a legsikeresebben, ahol különös figyelmet fordítanak a csoportmunkára, és a vezetők megbíznak az így létrehozott aktív elemző közösségben. Ezzel szemben komoly hendikepet jelent, ha valahol kizárólag a technológiai kérdést csinálnak az analitikából, és elmulasztják felépíteni a hozzá tartozó vállalati kultúrát. A lemaradókra jellemző például, hogy hajlamosabbak beruházni a legújabb eszközökbe, viszont meglehetősen passzívan alkalmazzák azokat.

_{forrás: atkearney.com}

Innen jön és ide megy a pénz

A Wikibon az adaptáció egyik legfőbb akadályának a biztonsági aggályok mellett a bevált gyakorlatok (best practice) hiányát tartja, amelyek alapján a big data megoldásokat integrálni lehetne az aktuális üzleti és munkafolyamatokba. A big data termékekből legtöbbet profitáló gyártók (IBM, HP, Dell, SAP stb.) teljes árbevételének csak 1-2 százaléka származik erről a piacról; az élmezőnyben egy marék tanácsadót is találunk, néhány óriás pedig rendes lemaradásban van az élmezőnytől. Az egészben mégis a bevételi szerkezetek eltérései a legérdekesebbek, amelyeket a Wikibon itt foglalt részletes táblázatba. (A Forrester oldalain ugyanezt más lebontásban, például a vállalati BI platformok tekintetében is megtaláljuk.)

A BI technológiák felhasználásának is folyamatosan változik. Redwood Capital szerint a tavaly 14 milliárd dolláros BI piacon 8-9 százalékos összetett éves növekedési ütemre számíthatunk, amelynek volumene ezzel 2018-ra megközelítheti a 21 milliárd dollárt. Ezen belül a hagyományos üzletiintelligencia-megoldások várhatóan már csak egy számjegyű növekedést mutatnak, míg az új technológiák rakétáznak: a cloud alapú BI például a 2013-as 750 millió dollárról közel 3 milliárdra hízik öt éven belül, de valószínű, hogy 2018-ra már a felhőből szolgáltatott, a mobil és a közösségi BI termékek piaca is 30 százalék körüli éves növekedést mutat majd.

_{forrás: Redwood Capital, Gartner}

Az IDC szerint közel negyedével növekszik a nagy teljesítményű adatelemzéshez használt szerverek éves forgalma is, ami így öt éven belül szintén a 3 milliárd dollárhoz közelíthet, nem beszélve a tárolópiac kapcsolódó szegmensének 1,6 milliárdos bevételéről. A Bain & Company prognózisa alapján a legtöbbet a pénzügyi szektorban költenek big data fejlesztésekre, ami jövőre már 6,4 milliárd dollárt jelent, és az évtized végéig a negyedével növekedhet minden esztendőben. Ez még a kormányzati szféra és a dotkom vállalatok beruházásainál is két és félszer magasabb összeg, bár a bővülés üteme némileg elmarad más iparágaktól, így az energiaszektor 54 vagy a kommunikáció és a média éves 40 százalékától.

A több száz szervezet bevonásával készített felmérés egyik érdekessége, hogy az IT részleg sehol sem kap vezető szerepet a big data projektekben, bár nyilvánvalóan meghatározó szerepet játszik bennük. A műveleteket gyakran a megfelelő üzleti egység irányítja, esetenként a legfelsőbb szintű vezetés felügyelete mellett; máshol egy központi csapat kezeli az összes céges információt, azonosítva és priorizálva a big data kezdeményezéseket, esetenként teljesen kihagyva az érintett üzleti egységeket a folyamatból. A Huawei által finanszírozott (alapvetően a telekom szektort vizsgáló) kutatás üzleti kategóriák szerint is megpróbálja lebontani az analitikai termékek iránti várhatókeresletet: 

_{forrás: Heavy Reading}

A vállalati ügyfelek szempontjából természetesen az legfontosabb kérdés, hogy a big data projektek mely területeken és milyen módon térülnek meg, vagy teremtenek értéket. Ezzel kapcsolatban némi támpontot jelenthet a Világgazdasági Fórum, az INSEAD és a Cornell University vaskos beszámolója, amely egyébként az infokommunikációs technológiák kihasználását osztályozó Networked Readiness Index jelzőszámai alapján Magyarországot a 148 vizsgált ország közül a 47. helyre sorolja a különböző szempontok (szabályozási környezet, politikai környezet, gazdasági és társadalmi hatások stb.) átlaga alapján.

A dokumentumból most a big data kezdeményezések potenciális megtérüléséről szóló ábrát emeljük ki, amely szemléletes képet fest a szóban forgó technológiák adaptációjának 2013 végi helyzetéről.

_{forrás: Gartner}