A nagy hatalom, nagy felelősséggel is jár. Ez a több mint másfél milliárdos aktív felhasználói táborral rendelkező Facebook esetében hatványozottan igaz. A közösségi hálózatnak úgy kell újabb és újabb rétegeket bevonzania, hogy közben igyekszik kiszűrni a megosztásra egyáltalán nem érdemes tartalmakat az egyre hatalmasabb adattengerből, párhuzamosan pedig gondoskodni kell a személyes adatok megfelelő szintű védelméről is.

Igény szerinti titkosítás

A felhasználók közötti kommunikáció biztonságosabbá tételét egy ideje szinten minden komolyabb szolgáltató a zászlajára tűzte. A Facebook például néhány hónapja a tulajdonában lévő WhatsApp alkalmazást látta el végponti tikosítással. Ez a technológia egyébként nem csak az illetéktelen hozzáférést teszi nagyon nehézzé, de a céget is kényelmes helyzetbe hozza, amikor a hatóságok náluk kopogtatnak az információ kiadását követelve, mivel maga a szolgáltató sem juthat ezekhez az adatokhoz.

Pár napja a védelmi vonalak további építését jelentette be a Facebook azzal, hogy saját nevelésű üzenetküldő programjában, a Messengerben is lehetőség lesz a végponttól végpontig tartó titkosításra. A lehetőség szó fontos kitétel, hiszen ellentétben a WhatsApp-pal, itt a felhasználóknak külön be kell állítania a biztonságos kommunikációt, ami Secret Conversations néven fut majd. A választási lehetőség meghagyása mellett szól, hogy az ilyen titkosított párbeszédek csak azokon a konkrét készülékeken jelennek meg, amelyek között zajlott a kommunikáció. Azaz ha a telefonunkon váltottunk üzenetet valakivel, akkor a számítógépünkön vagy táblagépünkön megnyitott Messengerben ennek nem lesz semmi nyoma.

Jön viszont valami, ami pontosan azt garantálja, hogy egy-egy üzenet végleg és nyom nélkül eltűnjön. A Secret Conversations egyik extra funkciója az időzített üzenetmegsemmisítés. Felhasználónként megadható lesz például, hogy a címzett gépéről az olvasást követő 10 másodpercen belül törlődjön az adat, mint ahogy azt a Mission Impossible filmekben a feladat ismertetésénél láttuk (mínusz a készülék megsemmisítése). Ha minden jól halad, akkor a felhasználók a szokásos módon, több hullámban, de még a nyáron megkaphatják az új fejlesztéseket.

Mindenkiből híradós lehet

Bezárkózásból természetesen nem élne meg a közösségi oldal, ezért nagy lendülettel igyekszik újabb és újabb funkciókkal magához láncolni a meglévő tábort, illetve bővíteni azt. A jelenleg több mint ötven országban elérhető Live segítségével például élő közvetítéseket sugározhat bármelyik felhasználó. A szolgáltatás immár tényleg médiaszolgáltatóvá teszi a Facebookot, hiszen az önjelölt tudósítók hada gyorsabban képes reagálni nagy horderejű, drámai, vagy éppen csak komikus eseményekre, mint akármelyik profi szerkesztőségi stáb. Ez azonban súlyos felelősséget rak a Facebookra a szabályozási oldalon, amit az élő közvetítések jellege miatt nagyon rövid határidővel kell(ene) a gyakorlatban megvalósítani. 

A Live funkció hatalmas potenciálját egy rendkívül súlyos következményekkel járó eset mutatta meg múlt héten Minnesotában, ahol miután egy afroamerikai férfire igazoltatás közben rálőttek a rendőrök, a barátnője elindított egy közvetítést. Ebből eszkalálódott másnap az a tüntetés Dallasban, amelyen valóságos mészárlást rendeztek a rendőrök között, sokat súlyosan megsebesítve, ötöt pedig megölve közülük.

Az eset után egy nappal, de még a dallasi tragédia előtt az alapító Mark Zuckerberg kiállt a nyitottság mellett, és bár nem szeretne hasonló eseteket látni a közösségi oldalon, de szerinte ez is egy ok, amiért érdemes dolgozni az összekapcsolt és nyitott világ eszméjén. Később a vállalat egy hivatalos posztban tisztázta, miként gondolkodik a történtek után.

Ennek lényege, hogy elismerik a téma kényes mivoltát, és ezért tartanak a nap bármely órájában elérhető csapatot arra, hogy az esetlegesen sértő, sokkoló, vagy egyéb módon ártó tartalmakat kezelni tudják. A videókra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi tartalomra, azaz nem tartalmazhatnak többek között meztelenséget, gyűlöletbeszédet, kirekesztő megnyilvánulásokat. A múlt heti eseményekkel kapcsolatban pedig azt emelték ki, hogy a kontextus a legfontosabb. Azaz ha egy erőszakos cselekmény rögzítése a helyzet tisztázására, illetve az elkövető(k) kézre kerítésére irányul, akkor az nem minősül a felhasználói feltételek megsértésének. Ellentétben például azzal, ha valaki azért oszt meg hasonló tartalmat, hogy gyűlöletet keltsen, vagy éppen a gyilkosokat éltesse.

Egymilliárdos kártérítés

Hogy mennyire kényes terület egy világméretű kommunikációs platform biztosítása, arra ékes példát szolgáltatott egy másik napokban történt eset is. A Facebookot ugyanis öt család (melyből négy Izraelben él) közösen beperelte, amiért szerintük a hálózat lehetőséget biztosított arra, hogy szélsőséges palesztin csoportok koordinálják akcióikat. Utóbbiakban a felperesek hozzátartozói közül többen meghaltak. A családok álláspontja szerint a Facebooknak blokkolnia, törölnie kellett volna a Hamászhoz köthető szervezkedést. Kártérítésként nem kevesebb, mint egymilliárd dollárt jelöltek meg a beadványukban. A Facebook nem kívánta kommentálni az ügyet.