Magas szintű IT-biztonság nélkül nincs jól működő bank – ez az utóbbi időben számtalanszor bebizonyosodott. A pénzügyi szektorban éppen ezért elengedhetetlen a redundáns rendszerek működése. Bár a pénzintézetek többsége ezt igyekszik a belső IT keretein belül megoldani, a költséghatékonyság szellemében kezd terjedni a külső szolgáltatások – jelen esetben szolgáltatásként igénybe vehető tartalék, sőt olykor elsődleges adatközpontok – használata. Míg például a KBC bankcsoport néhány éve az első utat választotta (http://bitport.hu/trendek/kbc-regionalis-adatkozpont-magyarorszag-beruhazas), azaz saját redundáns adatközpontot épített – épp Magyarországon –, addig most a Budapest Bank (BB) inkább külső szolgáltatóhoz fordult.
A tulajdonosváltás miatt kellett lépni
Bár a Budapest Bank (BB) adásvételi szerződésére csak idén februárban került rá a pecsét, az már tavaly kész tény volt, hogy a bankot megvásárolja a magyar állam.
A BB IT-szervezete ennek szellemében már tavaly elkezdte a felkészülést a tulajdonosváltásra, többek között arra, hogy szükségessé vált a korábbi tulajdonos által biztosított helyszínről történő költöztetés, valamint fel kellett állítani egy önálló tartalék adatközpontot. A bank tavaly decemberben írt ki tendert erre. Mint azt Kelem Bálint, a BB IT-igazgatója nyilatkozta, a kiírt tender egyik legfontosabb szempontja a magas szintű megbízhatóságot nyújtó infrastruktúra mellett a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés volt.
Nemzetközi sztenderdekel dolgoztak
A tendert az Invitel nyerte: négy hónap alatt egy dedikált termet alakított ki a Budapest Bank számára, amelyet egészen az alapoktól kezdve úgy épített ki, hogy az megfeleljen a legmagasabb, nemzetközi szintű sztenderdeknek. Többek között az energiahatékonysági elvárások is kiemelt figyelmet kaptak. Budapest Bank teljes adatvagyonának biztosítására a terem elektromágneses zavarás elleni védelmét is kiépítették.
A szerverközpont energiaellátását és speciális klímarendszeren keresztül történő hűtését több forrásból és megfelelő tartalékkal biztosítják, amelynek köszönhetően évente maximum 5 perces szolgáltatás-kiesés fordulhat elő. Az Invitel adatközpontjában egyébként a 2009-es megnyitása óta nem volt olyan szolgáltatáskiesés, amely az ügyfelei alap infrastruktúráját érintette volna.
A teljes gépterem költöztetése 24 óra alatt zajlott le az Invitel közreműködésével. Volt olyan eszköz, amelynek gyártója az eszközök a szállítási dőlésszögét is előírta.
A redundancia nem minden
Bár az üzletmenet-folytonosság egyik kulcsa, sőt alapkövetelmény a redundás rendszerek alkalmazása, korábban bebizonyosodott, hogy nem varázsszer. Az idén májusban, a Raiffeisen Banknál történt rendszerleállás esetében például a rendundáns rendszerek ellenére mintegy fél napra teljesen leállt a bank működése.
Az eset kapcsán a lapunk által megkérdezett szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a teljes redundancia nagyon költséges, hiszen az ilyen rendszereknek minden szinten – még a személyzet tekintetében is – redundánsnak kell lenniük. Ezért a szervezetek a lazább követelményeket támasztó ún. potenciális redundanciára törekszenek. Ilyenkor a tartalék rendszerre való átállás például nem azonnali, hanem hosszabb folyamat, mert a teljes rendszer részelemeit külön-külön kell átkapcsolni.
Ebből a szempontból egyébként akár jobban is teljesíthet egy független szolgáltató, amely kellő tartalékokkal rendelkezhet egy esetleges probléma kezelésében.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak