A piaci kapitalizáció (egy vállalat forgalomban lévő részvényeinek darabszáma és a részvények aktuális árfolyamának szorzata) semmiképpen sem feleltethető meg a cégek tényleges súlyának vagy eredményességének, de olyan pénzügyi mutatóról van szó, amely jól jelzi az adott társaság jövőbeni kilátásairól alkotott piaci képet. 2008 közepén a világ legértékesebb vállalata még az Exxon Mobil olajipari monstrum volt, amit közvetlenül a PetroChina követett, de a top10-ben ott volt a Gazprom, a Shell és a Petrobras is; a technológiai vállalatok közül egyedül a személyi számítógépeket uraló Microsoft volt a közvetlen élmezőnyben.

Tíz év elteltével a toplista első hat helyén már techcégeket találunk, az Exxon már csak a tizenkettedik, a többi energiaipari óriás pedig még lejjeb csúszott. Miközben a technológiai szektor a befektetők kedvencévé vált, az iparágon belül is sok minden változott: a csúcson már az Apple és az Alphabet-Google ül, a korábban előttük járó IBM viszont ma már csak az ötvenhetedik. Bár a Microsoft ma is a világ harmadik-negyedik legértékesebb vállalata, csakúgy mint tíz évvel ezelőtt, az utána következő Amazon, Facebook vagy Tencent tíz éve még a térképen sem volt, legalábbis ilyen összehasonlításban.

Legalább négyen versenyeznek az ezermilliárdos trófeáért

Így fordulhatott elő az is, hogy 2018 elején egy darabig a három legjelentősebb kriptodeviza (Bitcoin, Ethereum, Ripple) együttesen már nagyobb értéket képviselt, mint az Exxon. A Big Tech néven emlegetett információtechnológiai multik közül az Apple piaci kapitalizációja ebben a pillanatban 809 milliárd dollár, míg az Alphabet 737 milliárdon, a Microsoft 694 milliárdon, az Amazon pedig 685 milliárdon áll. Az Apple tavaly novemberben járt először a 900 milliárdos határ fölött, igaz, azóta már a 800 milliárd alá is sikerült benéznie.

Az ezermilliárd dolláros cégérték hosszú időn át egy majdnem mitikus küszöbnek számított, amit tartósan soha senki nem lépett még át, és amit valószínűleg soha senki nem is fog elérni. (A kínai PetroChina még 2007-ben, nem sokkal a sanghaji tőzsdén való megjelenését követően ezermilliárd fölé ment, hogy aztán villámgyorsan a töredékére csökkenjen.) Ez a tabu már az idén megdőlhet: a fenti négyes részvényei közül mindegyik legalább a harmadával erősödött az elmúlt év során, és a trend egyelőre folytatódik, vagyis simán elképzelhető, hogy még ebben az évben nem is egy, hanem kettő vagy akár három vállalat lép be az ezermilliárdos körbe.

A szerdai kereskedésben egy rövid ideig az Amazon már nagyobb piaci kapitalizációval rendelkezett, mint a Microsoft (690,4, illetve 690,3 milliárd dollárról beszélünk), bár a záráskor nem tudta megtartani a dobogós helyet a világ legértékesebb tőzsdei vállalatai között. Érdekesség, hogy az Amazon alapító vezérigazgatója, Jeff Bezos a világ aktuálisan leggazdagabb embere: magánvagyonát a Bloomberg Billionaires Index február 8-án 118 milliárd dollár körül értékeli, míg a hagyományos listavezető Bill Gates neve mellett éppen 91,3 milliárd szerepel.

Az elemzők mindenesetre egyre gyakrabban találgatják, hogy ki lépheti át legelőször az ezermilliárd dolláros küszöböt, ugyanakkor felhívják rá a figyelmet, hogy a technológiai szektorban a gyors növekedés ugyanolyan gyorsan képes a visszájára fordulni. A jelenlegi viszonyok között, amikor a kivételesen merész fogadások is gyakran eredményesnek bizonyulnak, egyik-másik techóriás elvileg minden további nélkül elérheti ezt a mérföldkövet is (maga az S&P 500 technológiai index 39 százalékot növekedett 2017-ben), de az elmúlt napokban tapasztalt amerikai eladási hullám azt is megmutatta, hogy a túlvettség hogyan eredményezhet pillanatok alatt jelentős árfolyamcsökkenéseket.