Dél-Korea vezeti a Bloomberg legfrissebb innovációs országlistáját, Magyarország továbbra is a 30. hely környékén tanyázik.

Összesített pontszámát tekintve Dél-Korea végzett a legújabb Bloomberg innovációs index élén, amely különféle szempontok szerint vizsgálta több mint kétszáz ország gazdaságát. Az évente kiadott tanulmány egyfajta versenyképességi rangsort állít fel a kutatás-fejlesztéshez rendelt források vagy a "high-tech sűrűség" szempontjából, amelynek az élén már évek óta a koreaiak állnak; őket a legfrissebb sorrendben a németek és a svédek követik, megelőzve a tavalyi második Japánt. Magyarországot ezúttal a lista harmincadik helyén találjuk.

A 2016-os, vagyis a 2015-ös év adataira épülő top 50-es lista több mérőszám alapján rangsorolta az országokat: ilyen a K+F költések és a gyártóipari hozzáadott érték a GDP százalékában, a produktivitás, a felsőoktatás különböző szempontok szerint értelmezett hatékonysága, a kutatómunkát végző munkavállalók aránya a lakosságon belül, vagy éppen a benyújtott szabadalmak száma a GDP-hez, a népességhez vagy az összes világszabadalomhoz viszonyítva. A rangsort ezek összessége alapján állítják fel, amitől esetenként nagyban eltérhetnek az egyes részterületen elfoglalt pozíciók.

Sokan irigyelhetik a koreaiak problémáit

Az éllovas Dél-Korea majd' mindegyik mutatójában az elsők között van, a produktivitást tekintve azonban csak a 39. helyen áll. A Bloomberg által megszólaltatott szakértő szerint nagy különbség, hogy amíg az amerikai Szilícium-völgyben a friss ötletek nyomán burjánzik a komoly gazdasági értékkel bíró startup-kultúra, addig a Samsung Electronics mérnökei vagy tudósai nem alapítanak saját vállalkozásokat, hogy kockázatitőke-befektetők segtségével maguk vigyék sikerre a brilliáns ötleteket, hanem egyszerűen a menedzsment elé viszik azokat.

Ugyanilyen érdekes kérdés, hogy az egyes régiók mennyit profitálnak az innovációs rangsorban elfoglalt helyükből, más szóval hol mennyire fizetődik ki az innovatív hozzáállás. Dél-Koreával kapcsolatban például megjegyzik, hogy valódi pezsgés a világraszóló eredmények ellenére sem tapasztalható az ottani K+F területen: a bérezés leginkább az életkortól és a munkaviszony hosszától függ, a nyugdíjszerű juttatások pedig nem igazán "hordozhatók", ezért nagyon alacsony a cégek vagy szektorok közti mobilitás.

A koreaiak helyzete amúgy speciális, hiszen a technológiailag még mindig fejelettebb Japán és a jóval olcsóbb munkaerővel rendelkező Kína között folyamatos nyomás alatt vannak. A Bloomberg részben ezzel magyarázza azt a sietséget, amivel minden áron fenn akarják tartani az innovációs indexben is jelzett teljesítényüket. Mi is néhány napja számolzunk be róla, hogy a dél-koreai kormány óriási, 66 milliárd dolláros fejlesztést jelentett be a koreai Szilícium-völgynek is nevezett PVT ipari komplexumban, amely éppen az országban tevékenykedő startupok létrehozását és fejlesztését célozza.

A pannon puma a felsőház alján ólálkodik

A világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok az idei lista nyolcadik helyén tanyázik, míg a második legnagyobb gazdasági hatalom, Kína a huszonegyedik. Ez utóbbi nem meglepetés, ha figyelembe vesszük, hogy a rohamléptekkel fejlődő ország technológiáinak jó része még mindig másolt technológia, nem saját innováció – és ugyanez igaz a fejlődő országok nagy részére is, amelyek egyelőre nem a high-tech, hanem az olcsó munkaerő révén érnek el sikereket.

Magyarország 2014-ben – vagyis a 2013-as esztendőt tekintve – a huszonhatodik, tavaly a harminckettedik helyen zárt, legújabban pedig a harmincadik helyre került a globális top 50-es rangsorban. A legjobb mutatónk a feldolgozóipari hozzáadott érték GDP- és lakosságarányos értéke, amelynek alapján a tizedik helyen állunk, a produktivitás és a felsőoktatás hatékonysának tekintetében viszont a top 50 sereghajtói közé tartozunk.


forrás: bloomberg.com


Az innovációs index továbbra is globális észak-déli megosztotságot jelez: a top 50-ben a negyvenhatodik Tunézia és a negyvennyolcadik Marokkó képviseli Afrikát, míg az egyetlen latin-amerikai szereplő a negyvenkilencedik helyre sorolt Argentína. Az első tízben ezzel szemben hat európai és három ázsiai ország található, de az Európai Unió huszonnyolc tagországa közül huszonhat idén is benne van a legjobb ötvenben.

Románia és Ciprus kimaradását viszont az indokolhatja, hogy a top 50-be nem kerülhetett be olyan állam, amely a hét legfontosabb osztályzási kategóriából legalább hatban nem szolgáltatott adatokat a 2015-ös évre vonatkozóan. A Bloomberg így a saját metodológiája szerint összesen nyolcvannégy országot tudott értékelni, ami talán egy fokkal kedvezőbb színben tűnteti fel Magyarország harmincadik helyét.

Más kérdés, hogy a listán szereplő másik huszonöt EU-s ország közül csak tizet utasítottunk magunk mögé, köztük a cseheket vagy a litvánokat célfotóval; Lengyelország vagy Szlovénia viszont olyan biztosan vezet előttünk, ami rövid távon nem tűnik könnyen ledolgozható hátránynak.

Piaci hírek

Egy utolsó elkeseredett mobilkísérlet

A Jolla annak ellenére nem adja fel, hogy eddig gyakorlatilag semmi sem sikerült nekik.
 
Hirdetés

Látogatás az Aruba Cloud arezzói adatközpontjában

Így néz ki egy modern felhős adatközpont belülről.

Az elmúlt fél évszázadban sorra érték a kihívások a platformot, népszerűsége azonban továbbra is töretlen. Utánajártunk az okoknak.

a melléklet támogatója az InterComputer

Hirdetés

Hogyan segíti a DCIM a CIO-k munkáját?

Az adatközponti infrastruktúramenedzsment (DCIM) rendszerek sokan szerint az üzemeltetéssel foglalkozó szakemberek munkáját könnyítik meg, pedig a CIO-k, közép- és felső vezetők számára is hasznos funkciókat és információkat kínálnak.

Minden eddiginél több szoftvergyártói audit vár rájuk. Az IPR-Insights felmérése a magyar piacról.
A két új csúcsmodell nem változtat, legfeljebb csiszol a bevált recepteken.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.