Egy kiszivárgott dokumentum szerint az áramellátás korlátozásával fognák meg a bitcoinfarmokat.
Hirdetés
 

Keményen alátehet az egész bitcoin-ökoszisztémának, ha Kínának sikerül kiszorítania a bitcoinbányászatot az országból. A Quartz egy friss írása szerint január elején kiszivárgott egy dokumentum, amelyben utasítják az önkormányzatokat, hogy adózási, területhasználati és környezetvédelmi szabályozók segítségével tervezetten kényszerítsék ki bitcoinbányák bezárását. A dokumentum szerint a terv nagyon is komoly, az önkormányzatoknak havi rendszerességgel kell jelentést tenniük a haladásról.

Nincs itt semmi meglepetés

Kína egy ideje nagyon keményen fellép a kriptovaluta-világ szereplői ellen. Tavaly szeptemberben például a központi kormányzat egyértelművé tette, semmilyen szinten nem kér ebből a gazdaságból. Amikor az árfolyam elszabadult, Kína elsőként kezdte korlátozni kriptovaluta-vásárlást, és nem mellesleg gyorsan betiltotta az ICO-kat, azaz kriptovaluták kibocsotására épülő tőkeszerzést is.

Tavaly szeptemberben már az is egyértelmű volt, hogy minden módon meg akarják akadályozni a jüan bitcoinra (általában: virtuális valutára) váltását, de még azt is, hogy akár két személy peer-to-peer módon, egymás között bonyolítson le egy ilyen cserét.

A kormány igazi offenzívája azonban idén januárban indult el. Már az új év első napjaiban arra utasította a kínai központi bank az önkormányzatokat, hogy érjék el: a bányák fokozatosan csökkentsék a termelésüket, például azzal, hogy megszüntetik az eddig adott kedvezményeket, például az áramfelhasználásra adott diszkontárakat. A most kiszivárgott dokumentum, amire a Quartz is hivatkozik, ennek a tervnek a pontosítása lehet.

Kína igyekezete érthető: a pénz külföldre menekítésének egyik hatékony eszközét látja a kriptovalutákban – valószínűleg joggal.

Átrendezheti a piacot

Kína ezzel alapjaiban szabhatja át a kriptodevizák piacát, ugyanis az országban összpontosul a világ virtuálisvaluta-bányászati kapacitásának kétharmada. Ezek a bányák (speciális számítógépparkok) többségükben a Mongóliával határos belső területeken találhatók. Általában olyan területekre költöznek, ahol olcsón juthatnak áramhoz. A Quartz szerint egyes településeken annyi támogatást kapnak ezek a bitcoinbányák, hogy akár 30 százalékkal is olcsóbban juthatnak áramhoz, mint például az iparvállalatok, az európai vagy amerikai árakhoz képest pedig fillérekért képesek üzemeltetni az óriási számítógépparkjaikat.

De van még egy tényező, ami rendkívül fontos szereplővé teszi Kínát a kriptovaluta-piacon: egy 2013-ban Pekingben alapított félvezetőgyártó cég, a Bitmain jelenleg a legnagyobb szállítója a bányászathoz használt célgépeknek. Pontosabban a Bitmain csak a gépek lelkét adó ASIC (application-specific integrated circuit) chip fejlesztője, de ma ez a chip a leghatékonyabb bányászeszköz, amely a mesterséges intelligenciát is képes felhasználni a bányászat hatékonyabbé tételéhez.

Megkezdődött a menekülés

Az, hogy Kína lett a kriptovaluta-bányászat középpontja, az ország kaotikus energiatermelésének is köszönhető. Az elektromos áramot termelő erőművek sok esetben kapacitástervezési problémák miatt nem tudják eladni az országos hálózat felé a megtermelt energiát. Így sokkal jobban járnak, ha például annak egy részét közvetlenül értékesítik ezeknek a bányáknak, amivel mindenki jól jár – kivéve a természetet. A kriptovaluták ugyanis – mind a bányászat, mind a tranzakciók – rendkívül energiapazarlóak.

Kína azonban épp abban a fázisában van, amikor megpróbálja racionalizálni energiaellátását, többek között az elektromos hálózatát, aminek hibáin a kriptovaluta-bányászok nyerészkedhettek.

A bányászcégek a Quartz értesülései szerint már keresik a menekülőutakat. Van olyan cég, amelyik Kanadában vagy Svédországban keresne helyet a gépparkjának, de ide sorolja a lap azt is, hogy a Bitmain létrehozott Szingapúrban egy regionális központot.

Piaci hírek

Az írek Péterfalvi Attilája az EU legkeményebb adatvédelmi nindzsája

Az ír adatvédelmi hatóság minden téren csúcstartó: 2018 óta több mint 4 milliárd euró büntetést szabott ki.
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben

Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.